Drága és lassan halad a közlekedés zöldítése – új repülőjáratok Kínába

Man refueling the car with biofuel

Fotó: Shutterstock/Scharfsinn

Sokba kerül és nem a megfelelő ütemben halad az elektromos autózásra történő átállás. Magyarország ugyanakkor jól halad a zöldátállással minden értelemben, amit az ide érkező nagyberuházások száma is jól mutat. Oroszország lett Kína legnagyobb LNG-beszállítója, Biden esélyeit pedig ronthatja a kívántnál magasabb infláció, ugyanis emiatt a megkérdezettek többsége romló gazdasági teljesítményre számít.

Számos alkalommal vizsgálta már az autózás és autógyártás, -forgalmazás témaköreit az Európai Számvevőszék, most pedig összegző jelentést is készített. Eszerint röviden összefoglalva drága, nem halad és a környezetvédelmi haszna is megkérdőjelezhető. A jelentés kitér rá, az alternatív üzemanyagokat, például a bioüzemanyagokat, az e-üzemanyagokat vagy a hidrogént gyakran említik a benzin és a dízel lehetséges utódaiként. A számvevőszék bioüzemanyagokról szóló jelentése azonban rámutatott, hogy nincs egyértelmű és stabil ütemterv az ágazat hosszú távú problémáinak kezelésére. 

Egyrészt a belföldön termelt mennyiség nem elegendő, ha pedig harmadik országokból importálják, az gátolja a stratégiai energetikai autonómia elérését. 

Másrészt a bioüzemanyagok egyszerűen drágábbak a szénalapú üzemanyagoknál, és jelenleg olcsóbb kibocsátási egységeket vásárolni. Harmadrészt túlbecsülték a bioüzemanyagok környezetkímélő jellegét: a nyersanyagok károsak lehetnek az ökoszisztémákra, és árthatnak a biológiai sokféleségnek, a talaj és a víz minőségének. 

 

Fotó: Shutterstock/Scharfsinn /

 

Az elektromos autók kettős dilemma elé állíthatják az uniót: ellentét feszül a zöldprioritások és az iparpolitika, illetve a környezetvédelmi törekvések és a fogyasztó pénztárcája között – összegzett Annemie Turtelboom számvevő. 

Elektromos átállás: Magyarország kifejezetten jól áll 

Noha egyértelmű elbizonytalanodás figyelhető meg az elektromos átállás terén, minden jel arra utal, hogy ez lehet a világgazdaság és a magyar gazdaság jövője. A tétovázás oka nem más, minthogy Európa időközben lemaradt a legfejlettebb technológiákért folytatott küzdelemben a fő riválisokkal, Amerikával és Kínával szemben. Míg előbbi az infláció leple alatt egy komplett iparpolitikai és protekcionista intézkedéscsomagot dolgozott ki, addig utóbbi állami támogatásokkal hozta helyzetbe iparát, kiszorítva sok esetben akár a német beszállítókat, aminek utóbbi időben egyre több jelét látjuk. 

Ez a fajta elbizonytalanodás azonban a folyamatban lévő beruházások terén egyáltalán nem tükröződik, hiszen kivétel nélkül az összes az autóipar elektromos átállásához kapcsolódik, és szinte mind Távol-Keletről, Kínából és Dél-Koreából érkezik. Összeszedtük csak az elmúlt két-három év beruházásait, amiben egyértelmű a keleti dominancia: 

• a kínai CATL debreceni beruházása 2900 milliárd forintból valósul meg,  
• a gyártás 2025 elején indulhat, a szintén kínai BYD tavaly decemberben jelentette be, hogy Szegeden építi fel első európai autógyárát (buszgyára már működik Komáromban), a beruházás összértéke 2000 milliárd forintra taksálható,  
• a kínai Sunwoda ugyancsak tavaly közölte, hogy 580 milliárdból építkezik Nyíregyházán, ahol akkumulátorokat fog gyártani,  
• a kínai Hayaou Cobault ácsi katódgyára szintén az 2023-ás év termése, a beruházás értéke 520 milliárd forint,  
• a kínai Eve Power a világ kilencedik legnagyobb akkugyártója Debrecenben 482 milliárdból építi fel első európai üzemét,  
• a dél-koreai W-Scope nyíregyházi beruházásának alapkövét 2022 októberében tették le, a beruházás értéke 290 milliárd forint,  
• a dél-koreai Eco Pro katódgyára Debrecenben 280 milliárd forintból épül. 

A hazánkban régóta jelenlévő nagy nyugati autógyárak sem maradnak le a fejlesztésekkel: 

• a Mercedes Kecskeméten 400 milliárd forintból állítja át gyártósorait az elektromos autók termelésére,  
• az Audi Győrben 120 milliárd forintból ruház be, hogy 2025-től elektromos motorokat gyártson. 

 

A Mercedes-Benz kecskeméti gyára 
Fotó: MTI/Ujvári Sándor 

 

Szijjártó Péter újabb közvetlen légi összeköttetést jelentett be Magyarországgal 

Újabb légijárat indul Magyarország és Kína között, így idén júniustól immár egy hetedik kínai nagyváros, Sencsen is közvetlenül elérhető lesz Budapestről, ahova hetente két járat is fog közlekedni  – jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Pekingben. Ez azt jelenti, hogy júniustól tehát hét kínai város lesz elérhető közvetlen légijárattal Budapestről, 19-re nő a légijáratok száma hetente.  

 

Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
Fotó: MTI/Faludi Imre / MTI/Faludi Imre

 

Szijjártó péter arról is beszélt, a kölcsönös előnyöket hozó kínai–magyar együttműködés a világos bizonyíték arra, hogy az Európai Unió hatalmas hibát követ el akkor, amikor Kínát, a Kínával való együttműködést egyfajta veszélyként állítja be. 

Oroszország lett Kína legnagyobb LNG-beszállítója 

Az orosz Gazprom 2024 februárjában Kína legnagyobb vezetékes földgázszállítójává vált, megelőzve az évek óta vezető Türkmenisztánt – írta az Azerbaycan24. A kínai vámügyi főigazgatóság tájékoztatása szerint a Gazprom 2024 februárjában 2,5 milliárd köbméter földgázt exportált Kínába, szemben Türkmenisztán 2,4 milliárdjával. 

Az orosz előretörés azonban elsősorban nem saját exportjuk növekedésének, hanem versenytársuk lemaradásának volt köszönhető. 

Biden és a gazdaság - ebből már jól nem jön ki 

Gyors gazdasági növekedés, magas infláció és kamatszint jellemzi az amerikai gazdaságot. Biden kampánya szempontjából ez a legrosszabb kombináció. Ez egy vesztes-vesztes helyzet az elnök számára – mondta Stuart Paul, a Bloomberg Economics közgazdásza. Biden nem tudja kihasználni a gyors növekedés előnyeit, mert ennek magas infláció és magas kamatszint az ára. A gazdasági helyzet az elnök kampánya szempontjából a lehető legrosszabbra fordult. A közvélemény-kutatások szerint a választók a voksolás előtt hat hónappal – vagyis mostanában – alakítják ki véleményüket a gazdaság várható irányáról. 

A Bloomberg News-Morning Consult áprilisi közvélemény-kutatása, amelyet hét ingadozó államban készített, azt mutatta, hogy a megkérdezettek több mint fele a gazdasági helyzet rosszabbodására számít az év végére.