Egyre több ország támogatja Macron világháborús tervét, bármikor elindulhatnak a NATO-katonák Ukrajnába

Egyre közelebb sodródik Európa a harmadik világháborúhoz február vége óta, amikor Emmanuel Macron bemutatta őrült tervét. Sokan gondolták azt naívan akkor, hogy a francia elnök majd zárt ajtókat dönget, de sajnos egyre több ország csatlakozik a világháború kirobbantására irányuló tervhez. Brüsszel és a NATO látványosan a háború elnyújtásában érdekelt, egyikük se akarja leállítani a fegyverszállítmányokat, ráadásul öt év alatt 100 milliárd dollárt adnának Kijevnek, amit az európai emberektől, köztük a magyaroktól vennének el. Napról napra valószínűbbé válik az is, hogy hamarosan a NATO csapatokat küld majd Ukrajnába, aminek minimum egy világháború, de legrosszabb esetben egy atomháború lenne az eredménye. Macron olyan veszélyes stratégiák átvételéről győzködi az Egyesült Államokat és Németországot, amely minden pillanatban a nukleáris apokalipszissel fenyegetne, miközben Brüsszelben már annyira eluralkodott a háborús pszichózis, hogy az amerikaiak helyett is ők akarnak fegyvereket és pénzt küldeni Ukrajnának abban az esetben, ha Donald Trump megválasztását követően az USA leállítaná a szállítmányokat.

Emmanuel Macron február 26-án osztotta meg a világgal azon tervét, amely minden bizonnyal egyenlő lenne a harmadik világháború kirobbantásával. A francia elnök akkor arról beszélt, hogy nem lehet kizárni a NATO-csapatok küldését Ukrajnába. 

„Nincs konszenzus ezen ponton arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk” - mondta, majd hozzátette, hogy semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön” 

 – fogalmazott. 

Emellett elmondta, hogy Franciaország az úgynevezett stratégai bizonytalanság taktikáját kívánja alkalmazni, ami annyit tesz, hogy vegyes üzeneteket küldenének Moszkvának, amelyekből nem derülne ki, hogy a NATO pontosan mire készül. 

Ez szintén egy teljesen őrült javaslat, hiszen elég, ha Oroszország egyszer értelmezi félre Macron provokatív stratégiáját, már az is elég lenne egy atomháború kirobbanásához. A francia elnököt azonban mindez nem érdekli, szerinte teljesen rendben van egy atomhatalmat provokálni. 

Már februárban is kivehető volt Macron szavaiból, hogy egyes országok támogatják a NATO-katonák Ukrajnába küldését, akkor viszont még nem lehetett pontosan tudni, hogy kikről is van szó. Teljes listát azóta is nehéz nyilvánosságra hozni, néhány háborúpárti ország azonban önként vállalta fel, hogy támogatják a világháború kirobbantását. 

Egyre több ország támogatja Macron őrült tervét
Fotó: AFP / Photo by Miguel Schincariol / AFP

Lettország védelmi minisztériumának szóvivője például kijelentette, hogy amennyiben a NATO-tagok egyezségre jutnak, ők is szívesen küldenek katonákat Ukrajnába. 

Hasonlóan gondolkodott Antti Hakkanen, a finn védelmi miniszter, amikor február 29-én kijelentette, hogy a finnek olyan fegyvereket küldenek Ukrajnába, amelyekkel csapást lehet mérni Oroszország területére, ugyanis szerinte nem szabad korlátozni a Kijevnek nyújtott katonai segélyt. 

Ezzel gyakorlatilag támogatásáról biztosította Volodimir Zelenszkijt arról, hogy az ukrán elnök kedve szerint támadhat meg orosz területeket, köztük civilek lakta városokat is finn fegyverekkel. 

Macron március 5-én Prágában a cseh elnökkel, Petr Pavellel is találkozott, aki árnyaltan fogalmazott, nem merte nyíltan kimondani, hogy támogatja Macron tervét. Helyette a katonai szakemberek Ukrajnába való küldését szorgalmazta. Ez viszont már eddig is zajlott, jelenleg is vannak NATO-szakemberek Ukrajnában, az is közismert, hogy Amerika és a NATO is segít például műholdképekkel és a titkosszolgálati információikat is megosztják Kijevvel, külföldön képzik ki az ukrán vadászpilótákat és a katonák egy részét is. 

Brüsszel az európai emberek pénzét akarja Zelenszkijnek utalni, de erre senki nem adott nekik engedélyt
Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Az is kiderült, hogy Emmanuel Macron folyamatosan győzködi Olaf Scholz német kancellárt, illetve Joe Biden amerikai elnököt a terveiről. Bident például arra akarta rávenni, hogy az Egyesült Államok, vagyis a NATO is alkalmazza a stratégiai bizonytalanságot, vagyis ők is küldjenek félreérthető üzeneteket Moszkva irányába, hogy az oroszok ne tudják eldönteni, mi lesz a szövetség következő lépése. 

Olaf Scholz német kancellárt pedig arról akarta meggyőzni, hogy Taurus rakétákat szállítson Ukrajna számára, melyekkel Volodimir Zelenszkij könnyedén megcélozhatná akár Moszkvát is, ami ismételten egy atomháborúhoz vezetne. Zelenszkij ugyan megígérte, hogy ilyet nem tesz, 

de az ukrán elnök szavában már csak az őrültek bíznak. 

Áprilisban aztán újabb lépést tett Európa a harmadik világháború felé. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy egészen döbbenetes javaslatot tett, ami szerint öt évre szóló 100 milliárd dolláros alapot hoznának létre Ukrajna számára. A Politico szerint a nagyobb európai országok között több támogatója is akad a tervnek. 

Az egyelőre teljes mértékben tisztázatlan, hogy ezt az elképesztő összeget honnan fogják előteremteni, de úgy tűnik, hogy a nyugati vezetők ismét a magyar emberek pénzét akarják elvenni és így élnék ki világháborús lázálmaikat. 

Brüsszel már arra az eshetőségre is felkészült, hogy Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke, aki azonnal leállítja majd a Kijevnek juttatott katonai és pénzügyi támogatást. Brüsszel viszont kész átvállalni a kieső amerikai pénzeket és fegyvereket, vagyis még az amerikaiak helyett is az EU küldene milliárdokat. 

Ezt a pénzt ismét úgy lehet előteremteni, hogy az európai emberektől, a magyaroktól vesznek el. 

Tehát: a NATO és Brüsszel is azt tervezi, hogy az európai embereket megsarcolva hadigazdálkodásra áll át és saját gazdaságát és országainak jólétét dönti romba azért, hogy egy nem EU-tag, nem NATO-tagországnak adja a polgárai pénzét a megkérdezésük nélkül. 

Macron ráadásul azt is szeretné kihasználni, hogy jelenleg még Joe Bidennek hívják az Egyesült Államok elnökét. Április elején Franciaországban tárgyalt Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, akit Macron egy francia fegyvergyárba is elvitt, hogy saját szemével láthassa a fegyvereket, amelyeket Párizs küld Kijevnek. 

A találkozót követően mindkét fél megerősítette, hogy folytatni akarják Ukrajna katonai támogatását, Blinken pedig azt is kijelentette, hogy Ukrajna előbb vagy utóbb csatlakozni fog a NATO-hoz, ami szintén egy súlyos provokáció Moszkva felé, hiszen az oroszok már többször jelezték, hogy ez számukra egy vörös vonal. Mindez érthető is, hiszen a NATO korábban megszegte Oroszországnak adott ígéretét, miszerint egy centit sem terjeszkednek majd Keletre. Ennek ellenére a NATO már számos helyen az orosz határon van, most pedig Ukrajnát is be akarják vonni, ami súlyos fenyegetés lenne Moszkvára nézve. 

Macron terve szerint hamarosan bevonulna a NATO Ukrajnába Fotó: AFP

Arról nem is beszélve, hogy a NATO egy védelmi szövetség, így Macron terve abból a szempontból is teljesen szürreális, hogy a tagállamokat arról akarja meggyőzni, hogy saját biztonságukról lemondta támadják meg Oroszországot. Azonban a háború eleje óta tisztán látszik, hogy az észérvekre egyre kevesebben hallgatnak, Európában a magyar nemzeti kormány mellett már csak egy-két ország osztja a békepárti szemléletet, mindenki más vagy rohanna a háborúba, vagy pedig elnyújtaná azt. 

A háborúpárti lengyel miniszterelnök, Donald Tusk már beszélt is arról, hogy háború fenyegeti Európát. Mivel Oroszország néhány napja is kijelentette, hogy esze ágában sincs megtámadni a NATO-t, Tusk eszmefuttatása csak annyit jelenthet, hogy éppenséggel a NATO akarja megtámadni Oroszországot. 

Tusk szerint jelenleg bármilyen forgatókönyv lehetséges, vagyis nem zárta ki, hogy NATO csapatok induljanak az oroszok ellen. 

Tudom, hogy ez lesújtóan hangzik, különösen a fiatalabb generáció tagjai számára, de mentálisan hozzá kell szoknunk egy új korszak eljöveteléhez. A háború előtti korszak. Nem túlzok. Ez napról napra egyre nyilvánvalóbbá válik

- fogalmazott.

Fehéroroszország gyorsan kapcsolt és hamar leszögezte, hogy nem akarnak háborút. Alekszandr Lukasenko arról beszélt, hogy nincs szükségük arra, hogy másokat fenyegessenek, nem akarnak idegen területeket, azonban felkészülnek a háborúra, vagyis arra az eshetőségre, ha a NATO, vagy annak egyes országai támadást intéznének ellenük. 

Josep Borell uniós főképviselő is arról beszélt, hogy egy hagyományos értelemben vett háború Európában már nem fantázia. Azt is beismerte, hogy ebből a háborúból az Egyesült Államok akár ki is maradhat majd. Ennek ellenére Borrell jó ötletnek látja, hogy az európai országok a szerinte közelgő háború ellenére inkább Ukrajnának adják a fegyvereiket. Szerinte ugyanis Kijev nyugati támogatói nem biztosítják az ukránoknak a megfelelő légvédelmi eszközöket. 

Persze ezek a kijelentések egyáltalán nem meglepőek annak a tükrében, hogy a Nyugat régóta sportot űz abból, hogy megpróbálja átlépni a Moszkva által húzott vörös vonalakat. Elég a finn és a svéd NATO-csatlakozásra, a befagyasztott orosz pénzek Kijevnek adására, a romániai NATO-bázis építésére vagy éppen az ukrán NATO-csatlakozás sürgetésére gondolni. 

Nemrég érkezett a bejelentés arról, hogy a 4,9 milliárd dolláros német fegyverexport háromnegyede 2024-ben az ukránoknál fog landolni. Eközben a brit The Telegraph nemes egyszerűséggel ezzel a címmel hozott le anyagot: "Hagyjátok az ukránoknak, hogy orosz katonai célpontokat lőjenek a nyugati fegyverekkel", utalva arra, hogy a németek továbbra se döntöttek a Taurus rakéták Kijevnek történő leszállításáról. 

Dimitrjij Kuleba ukrán külügyminiszter pedig egy amerikai lapnak nyilatkozott úgy, hogy a kedves és csendes diplomácia nem működött, ezért most követeli a Nyugattól, hogy adjanak több légvédelmi rendszert az ukránoknak. A korábban említett Josep Borrell is ezt sürgette egyébként, az viszont nem teljesen világos, hogy mikor voltak az ukrán diplomáciára a csendes és kedves szavak jellemzők. Zelenszkij napi szinten követelőzik, gyakran árulónak nevezve szövetségeseit. 

Ezek az őrült vádaskodások és követelések sokszor működnek, az amerikaiak például nagylelkűen lefoglalt iráni fegyvereket és lőszereket küldenek, valamint 138 millió dollár értékben rakétákat.