Már 2018-ban is írtunk arról, hogy Németországban a drog- és fegyverkereskedelmet, a prostitúciót és egyéb jól jövedelmező illegális tevékenységet az 1980-as években odatelepült libanoni migránsok ellenőrzik családi alapon, különböző klánokba szerveződve.
Már a bevándorlási hullámot követően is látni lehetett, hogy a migránsok számára mi a fő üzleti ág. A németországi Schleswig-Holstein tartományban a rendőrség már 2017-ben aggodalmát fejezte ki, mivel egyre több migráns üzletelt drogokkal - írta meg a 888.
Ezt támasztják alá a számok is, ugyanis a Németországba érkező migránsok töredéke akar csak dolgozni.
Az Európán kívüli országokból érkező 500 000 bevándorlóból csak néhány tízezer kapott munkavállalási tartózkodási engedélyt. A menedékkérelmek száma ettől függetlenül meredeken emelkedett – írta meg a Welt.
A szövetségi kormány által közzétett 2021-es migrációs jelentéséből kiderül, a 2021-es évben mintegy 1,3 millió külföldi költözött Németországba, köztük közel 500 000 Európán kívüli országokból. Ezen félmilliós embertömegből pedig
mindössze negyvenezren kaptak munkavállalási célú tartózkodási engedélyt.
Arról nem is beszélve, hogy Hans-Jürgen Papier professzor, aki 2010-ig nyolc éven át a német szövetségi alkotmánybíróság elnöke volt úgy véli, a legtöbb migráns visszaél a menedékjoggal.
Sokan érkeznek hazánkba a világ minden részéről, és egyértelműen nem menekültügyi okokból. A menedékjoggal tehát visszaélnek, és sok esetben helytelenül kérelmezik azt Németországban.
A drogot nemcsak árusítják, de fogyasztják is a migránsok, nemrég ugyanis egy drog hatása alatt lévő bevándorló rontott be a bautzeni körzet (Németország, Drezda kerület) közigazgatási hivatalába. A férfi elkezdte ütni a bejárati kapu biztonsági üvegét, és hangosan készpénzt követelt. Mondván neki, mint migránsnak ez jár.
De ma már az is rendszeres, hogy a kábítószer az iskolákba is bejut, egy friss jelentés szerint ugyanis jelentősen megnőtt az erőszakos cselekmények száma a németországi iskolákban. Az adatok szerint az elkövetők negyven százaléka migrációs hátterű. Nemi erőszak, verekedés, zaklatás és drogok – ezekre panaszkodnak a legtöbb iskolában.
Mostantól azonban könnyebb dolga lesz a migránsoknak, ugyanis az új németországi drogtörvény engedélyezi minden 18. évét betöltött német lakos számára legfeljebb 25 gramm marihuána birtoklását, továbbá három kannabisznövény tartását rekreációs célú felhasználásra, továbbá kimondja azt is, hogy július 1-jétől minden felnőtt csatlakozhat kannabisztermelő nonprofit szervezetekhez, ahol marihuánát vásárolhat.
Az Olaf Scholz kancellár balközép Szociáldemokrata Pártja (SPD), az üzletközpontú Szabad Demokrata Párt és a környezetvédő Zöldek alkotta kormánykoalíció által előterjesztett jogszabály mellett 407 parlamenti képviselő szavazott, 226 képviselő utasította el a törvényjavaslatot, 4 képviselő pedig tartózkodott.
A kormánypártok a döntést azzal indokolták, hogy szerintük az új törvény megkönnyíti a kannabisz felelősségteljes használatát, mivel számos szabállyal, előírással és korlátozással a drog korlátozott legális hozzáférhetőségét írja elő így céljuk, hogy a feketepiacot felszámolják és védjék a fogyasztókat.
A Deutsche Welle szerint azonban németek mélyen megosztottak az intézkedéssel kapcsolatban,
a YouGov közvélemény-kutatása szerint a válaszadók mintegy 47%-a részben vagy teljesen támogatja azt, míg 42%-uk valamelyest vagy teljesen elutasítja az döntést.
A Világgazdaság emlékeztetett, hogy a német orvosi szövetség (BAK) abszolút ellenezte a döntést.
„A kannabisz függőséget okozhat; ez a használók mintegy tíz százalékára igaz
– nyilatkozta a a WDR közszolgálati műsorszolgáltatónak Klaus Reinhardt a BAK nevében. Ráadásul rendszeres fogyasztása 25 éves korig megzavarhatja az agy érési folyamatát, tette hozzá.
Ez egy olyan drog, amely nagy veszélyforrással bír, és nem lehet legalizálni
– fogalmazott. Attól tart, hogy a legalizálás kezdetben több ember számára tenné lehetővé, hogy kipróbálják a drogot. „Úgy vélem, hogy ha a tilalmat feloldják, akkor az arra csábíthatja az embereket, hogy azt mondják: nos, ez nyilvánvalóan nem is olyan rossz, kipróbálom” – figyelmeztetett.
Nem támogatta azonban törvénymódosítást a legfőbb ellenzéki erő, a kereszténydemokrata Párt (CDU) sem.
Nem örült a döntésnek Ausztria sem, ugyanis emiatt fokozzák az ellenőrzéseket az osztrák-német határ közelében. Ausztria nem tervezi követni Németország példáját, sőt meg akar akadályozni bármiféle drogkereskedelmet az osztrák-német határon.