Több cégvezető is úgy gondolja, hogy a Z generációnak még sokat kell tanulnia. Miután a világjárvány idején nőttek fel, és több évet töltöttek elszigetelt környezetben, a munkáltatók észreveszik a különbséget. Egy nemrégiben készült felmérés még azt is megállapította, hogy a munkáltatók nem a friss diplomásokat veszik fel, hanem inkább az idősebb munkavállalók javára döntenek. Andrew O'Neill igazgató megoldása a problémára az iskolai nap meghosszabbítása volt.
A londoni iskola igazgatója azt reméli, hogy új programjukkal áthidalják a szakadékot, és segíthetnek a diákoknak felkészülni a való világra a 12 órás tanítási napokkal.
A londoni All Saints Katolikus Főiskola igazgatója egy kísérleti programot indít, amely abból áll, hogy a gyerekek 12 órát járnak iskolába reggeli és vacsora között, nyilvános beszédórákat tartanak, és betiltják az okostelefonok használatát az intézmény teljes területén.
A családok dönthetnek úgy, hogy gyermekeiket beíratják a programba, amely 12 órás iskolai napot jelent, reggel 7 órakor reggelivel, este 7 órakor pedig vacsorával. Az iskolai nap végeztével a gyerekek házi feladatot kapnak, sportolnak, színjátszanak, főznek, és este családias vacsorán vesznek részt, ahol mindannyian beszélgethetnek egymással.
O'Neill akkor indította el a programot - amelyre jelenleg 120-an jelentkeztek -, amikor felismerte, hogy a diákok távolságtartóak, és hiányzik belőlük az iskolai összetartozás érzése.
A COVID-19 bezártságának és az okostelefonok térhódításának köszönhetően a Z generáció hozzászokott ahhoz, hogy otthon van egész nap és a telefonján lóg, és ezek a gyerekek inkább a közösségi médián keresztül lépnek kapcsolatba egymással, mint élőben.
Haza akarnak menni és egyedül akarnak lenni, a mobiljukon lógni, elszigetelve magukat másoktól, és ez tragédia
- mondta.
O'Neill azt állította, hogy a diákokat már nem is érdeklik az iskolán kívüli szabadidős tevékenységek - írta a NYPost.
A diákokból hiányoznak a szociális készségek, nem tudnak beszélgetést folytatni vagy szemkontaktust teremteni, mondta O'Neill - és hozzátette, hogy a tizenévesekkel töltött húsz év alatt, amióta iskolákban dolgozik, még soha nem látott ilyen típusú apátiát.
Még a munkáltatók is észrevették ezt a tendenciát a Z generáció friss diplomásai esetében, és nem akarják felvenni őket.
Minden ötödik munkáltató szerint a friss főiskolai diplomások felkészületlenül mennek el az interjúkra - és gyakran furcsán viselkednek. A megkérdezett munkáltatók 53%-a mondta, hogy a friss főiskolai diplomások nehezen veszik fel a szemkontaktust, 50% szerint indokolatlanul magas fizetést kérnek, 47% szerint nem öltöznek megfelelően az interjúkra, és 21% szerint nem hajlandóak bekapcsolni a kamerát a virtuális interjúkhoz.
A 'Z generáció' tagjai már teljesen máshogy tekintetnek a munkahelyekre, mint idősebb társaik. Ennek következtében a fiatalok sok kritikát is kapnak, azonban nem lehet megkerülni a tényt, hogy globális trend, a munkához való viszony, illetve maguk a munkahelyek is alapjaiban kezdenek átalakulni.
Tíz évvel korábban a diákok fő motivációja a pénzkereseti lehetőség volt, kissé háttérbe szorult a karrier lehetősége és az önfejlesztés. Az elmúlt években azonban ez megváltozott, a mai fiatalok már szeretnék megvalósítani önmagukat, fontos számukra, hogy tanuljanak, fejlődjenek szakmailag, élmény legyen számukra a munka, amit elvégeznek.
Korábban beszámoltunk arról, hogy a Z generáció tagjai számára már az is fontos szempont a munkahelyválasztás során, hogy a leendő munkáltatója mit tesz a társadalomért.
Ez a generáció már nagyon fiatalon megtanulta menedzselni és építeni saját brandjét és ez egy olyan tulajdonság, ami az idősebbek többségében a mai napig nincs meg és nehezen tanulható, ha valaki nem így szocializálódott. Egy Instagram profil, vagy egy YouTube csatorna felépítése és üzemeltetése, megtöltése érdekes és minőségi tartalmakkal, óriási előnyt és tapasztalatokat nyújt számukra, amit később fel tudnak majd használni az élet különböző területein.