Közvetlenül az új Európai Parlament, és az új bizottság felállítása után megkezdenék a Weber-terv megvalósítását, vagyis az Európai Unióban kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását – írta meg a V4NA hírügynökség. A V4NA brüsszeli informátora szerint ez egyébként – bár Weber-tervként egyeztetnek róla – valójában Emmanuel Macron nevéhez, illetve köreihez köthető, a francia elnök ugyanis már 2018-ban egy közvetlenül Brüsszel fennhatósága alá rendelt európai hadsereg tervéről beszélt. A V4NA Webert közelről ismerő informátora jókat nevetett azon, hogy ezt mostanában Weber-tervnek hívják, mert – mint fogalmazott – Manfred Webernek aligha lennének ilyen átfogó gondolatai önállóan.
A Weber-terv több elemében visszaköszön az, amit alapvetően Macronhoz, illetve a köreihez lehet kötni.
Viszont a franciák belátták Macron háborús ötlete után, hogy az ilyen mondatok sokat ártanak a francia elnök népszerűségének, ezért engedték át a németeknek a tervet.
Komoly vitára számítanak a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetése kapcsán, mert az intézkedés népszerűtlen lesz a legtöbb országban, hiszen az emberek jelentős többsége nem akar háborúba menni. Ezért történhetett meg, hogy már a kampányidőszakban is bedobták a témát, hogy a polgárokat így hozzászoktassák a gondolathoz. Manfred Weber a BR24 televíziós műsorban beszélt a tervéről. Mint az a sajtóban korábban már megelent, Weber sorkatonai szolgálatot erőltetne az európai fiatalokra.
Atomfegyverek, sorkatonaság, nukleáris készültség, a békepárti álláspont feladása – elképesztő háborús hangulat uralkodik egész Európában, és egyre inkább úgy tűnik, nem Oroszország robbanthatja ki a harmadik világháborút, hanem éppen a nyugat-európai politikusok sodorják a kontinenst a katasztrófa szélére. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint egy újabb világháború minimum Európa, de akár a teljes fejlett világ pusztulását eredményezné. A szakértő rámutatott arra is, hogy Manfred Weber javaslata a kötelező európai sorkatonaságról számos pontban törvénybe ütközik.
Az Origónak ifj. Lomnici Zoltán azonban rámutatott, az uniós szerződések értelmében a nemzeti biztonság védelme a tagállamok hatáskörébe tartozik.
Ez a rendelkezés rávilágít, hogy a nemzeti biztonság a tagállamok kizárólagos felelőssége, ami magában foglalja a katonai és védelmi kérdéseket is. A kötelező sorkatonaság bevezetése közvetlenül érinti a nemzeti biztonságot, ezért ez a tagállamok hatáskörébe tartozik, és nem az EU hatáskörébe
– magyarázta.
Felidézte egyúttal Magyarország Alaptörvényének E) cikk (2)-(3) bekezdését, amelynek értelmében nem lehet korlátozni Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát. „A kötelező sorkatonaság bevezetése egy olyan politikai döntés lenne, amihez az egyhangúság elengedhetetlen, és mindenki támogatása egy ilyen kérdéskört illetően elég valószínűtlen” – tette hozzá. A szakértőt arról is kérdeztük, mi lenne akkor, ha Weber javaslatát mégis elfogadnák, de hazánk nem ért vele egyet.
Ha Magyarország nem támogatja a kötelező sorkatonaság bevezetését, akkor az ilyen döntés nem fog megvalósulni az egyhangúság hiányából fakadóan
– szögezte le.
Miután a nyugati társadalmak továbbra sem kívánnak katonának állni, így maradt a sorkatonaság visszaállítása – mondta Rotyis Bálint az Origónak adott interjúban. A Nézőpont Intézet elemzője arról is beszélt lapunknak, hogy néhány, a háborús pszichózis tüneteitől szenvedő európai parlamenti képviselő egy újabb fórumon próbálja az európai országokat belerángatni a háborúba. Elmagyarázta: a francia elnök, Macron tervei azért felelőtlenek, mert jelenleg a NATO európai szárnya képtelen felvenni a versenyt az orosz háborús hadigépezettel, így csupán az USA-val szembeni kiszolgáltatottságunkat fokoztuk. A szakember szerint kár arra várni, hogy a háborúpárti elit elismeri saját vereségét, helyette június 9-én kell békepárti politikusokkal megtölteni Brüsszelt, és akkor talán az Európai Unió újra a béke és a jólét projektje lesz.
Egyre nagyobb méreteket ölt Európában a világháborús készülődés, különösen a június 9-én esedékes európai parlamenti (EP) választásokhoz közeledve. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke ugyanis azzal az őrült ötlettel állt elő, hogy minden uniós tagállamban hozzák vissza a kötelező sorkatonai szolgálatot. Minden bizonnyal a javaslatot már az újonnan felálló EP-ben fogják megvitatni, hacsak nem sikerül kiszorítani a háborúpárti, az orosz–ukrán háború eszkalációjában érdekelt képviselőket.
A hetekben éppen Németországban került napirendre az ügy: két héttel ezelőtt ugyanis arról szavazott a Kereszténydemokrata Unió (CDU), hogy tárgyaljanak a kötelező katonai szolgálathoz való fokozatos visszatérésről.
A nyugat-európai országban egészen 2011-ig volt kötelező katonai szolgálat, kivezetésével az önkéntes katonai szolgálat maradt meg. Az viszont, hogy újra felmerült, annak a jele, Berlin is érzékeli, az orosz–ukrán háború óta jelentősen átalakult a biztonsági helyzetet Európában. Hogy a német vezetés pontosan hogyan képzeli el a sorkatonaságot, egyelőre nem tudni. Két forgatókönyvet is felvázolt korábban a The Telegraph brit lap: ezek egyike, hogy minden 18. életévét betöltött fiatalnak kötelező lenne bevonulni – ehhez egyébként alkotmánymódosításra lenne szükség –, a másik verzió pedig csak a férfiakra vonatkozna, nekik egy online űrlapot kellene kitölteni, melynek alapján kiválasztják őket a szolgálatra. Egy másik oka ennek a vitának az, hogy a német haderő olyannyira leépült az elmúlt években, hogy jelenleg több tízezer katona hiányzik a hadseregből.
A kötelező katonai szolgálat kilenc országban van érvényben Európában: Cipruson, Görögországban, Ausztriában, Litvániában, Lettországban, Észtországban, Finnországban, Svédországban és Dániában. Időrendi sorrendben Lettország volt az utolsó, mely bevezette a sorkatonaságot 2023 áprilisában – 16 évvel annak eltörlése után. A balti országban minden 18 és 27 év közötti férfinak kötelező bevonulni, a szolgálat 11 hónapig tart, nők esetében pedig önkéntes alapon működik a katonaság.
A térségben egyébként az orosz–ukrán konfliktus nyomán merült fel az elmúlt években a sorkatonaság bevezetése, ebben a tekintetben a Krím félsziget 2014-es elfoglalása jelentett mérföldkövet.
Litvánia 2015-ben döntött a kötelező katonai szolgálat mellett, a megváltozott geopolitikai helyzetre, valamint a fegyveres erők alacsony létszámára hivatkozva.
A januárban közzétett lista szerint a balti országban idén 3845 litvánt soroznak be a kilenc hónapos szolgálatra, ami elsősorban a 18 és 23 év közötti férfiak számára kötelező. Kivételt képeznek a felsőoktatásban tanulók, viszont ha megszerezték a diplomát, 26 éves korukig behívhatók. Észtországban pedig 8 vagy 11 hónap a szolgálati idő a 18 és 27 év közötti férfiak számára, melynek során a védelmi erők közleménye szerint „olyan alapvető ismereteket szereznek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a háborús katonai egységek szakembereiként járjanak el”.
Finnországban a napokban határozták meg a kötelező katonai szolgálat időtartamát: 165, 255 vagy 347 napos periódusok vannak. A hadsereg weboldalán található tájékoztatás szerint 18 éves kortól minden férfi behívható, a kötelező katonai szolgálatot 30 éves korig lehet teljesíteni, afölött pedig már tartalékosnak számítanak – ahogy egyébként minden, korábban képzésben részesült állampolgár.
Svédország kivételt képez az uniós tagállamok közül: Stockholm rendelte el ugyanis egyedüliként az EU-ban, hogy a nőknek és a férfiaknak is kötelező katonai szolgálatot teljesíteniük.
Dániában a 18 éveseknek 4–12 hónapig kell szolgálniuk, melyet kiválthatnak közösségi szolgálattal is. Szintén engedmény, hogy akik továbbtanulnának a középiskola után, 25 éves korukig is elhalaszthatják a kötelező katonai szolgálatot. Görögországban pedig 19 és 45 év között kötelező a katonai szolgálat, általában 9–12 hónapig tart, attól függően, milyen haderőről van szó.
Ausztriában egy 2013-as népszavazáson a lakosság több mint 59 százaléka szavazott a sorkatonaság mellett: minden férfinak nyolc hónapig kötelező szolgálnia a hadseregben, ami viszont kiváltható közösségi szolgálattal. Cipruson szintén a férfiakat érinti a sorkatonaság 18 éves kor felett. A sorkatonaság tekintetében érdemes még foglalkozni a hadkötelezettség fogalmával, mely azokra az országokra is érvényes, ahol nincs érvényben kötelező katonai szolgálat, így például hazánkban is.