Ferenc pápa vesperást vezet az Úr mennybemenetele ünnepe alkalmából, mely során kihirdeti és közzéteszi a szentévi bullát. A Szent Péter-bazilikában tartott szertartás Jézus mennybemenetelére emlékezik negyven nappal feltámadása után.
A szertartás során a bazilika szent kapujánál - amely jelenleg be van falazva - Ferenc pápa átadja a papság képviselőinek a szent évre vonatkozó bullát, amelyből részleteket olvasnak fel.
A dokumentum nyilvánosságra hozatalával a pápa hivatalosan meghirdeti a szent évet, közli a szent év kezdeti és befejezési dátumát, a bazilikák szent kapui megnyitása időpontjait, a szent év főbb eseményeit és témáit. Az egyház történetében az első szent évet VIII. Bonifác pápa hirdette meg 1300-ban. Később úgy határoztak, hogy minden huszonötödik évben szent évet tartanak, melyet jubileumi évnek is neveznek. A szent év különleges kegyelmi és bűnbánati időszak, amikor a hívek bizonyos feltételek mellett teljes búcsút nyerhetnek. A gyóntatók egyes bűnök, egyházi büntetések, fogadalmak alól felmenthetnek.
A pápai bulla latin nyelvű dokumentum, mely arról az ólomhengerről kapta a nevét, melyben eredetileg őrizték. A bullát a pápa pecséttel látja el. A dokumentum a benne szereplő szöveg latin kezdősorairól kapja a nevét, amiként az enciklikák esetében is történik. A mostani bulla a Spes non confundit (A remény nem okoz csalódást) szavakkal kezdődik. A szent év hagyomány szerint a kereszténység központjának számító Szent Péter-bazilika szent kapujának ünnepélyes megnyitásával kezdődik, és karácsonytól karácsonyig tart. A szent évek között zárva tartott vagy befalazott szent kapukat a mindenkori pápa kalapáccsal töri át vagy kitárja.
Az utóbbi negyedszázadban II. János Pál pápa az Incarnationis mysterium (A megtestesülés misztériuma) kezdetű bullával hirdette meg a 2000-es szent évet.
A Szent Péter-bazilika szent kapuját 1999 karácsony éjszakáján nyitotta ki, majd ugyanezt tette a többi római bazilika szent kapuival. Ferenc pápa 2015-re rendkívüli szent évet hirdetett meg a Misericordiae vultus (Az irgalmasság arca) kezdetű pápai bullával. Az első szent kaput azonban nem Rómában, hanem a Közép-Afrikai Köztársaságban, Bangui városában nyitotta meg.
Ferenc pápa üzent a háborúval kapcsolatban. Ferenc pápa azt üzente Brüsszelnek: tartsák tiszteletben Magyarországot! Már Ferenc pápát is kiátkoznák az ukránok, mert a békéről beszélt. Április végén Ferenc pápa fogadta Sulyok Tamás köztársasági elnököt.