Vlagyimir Putyin orosz elnök a NATO elleni támadást fontolgatja, sőt van olyan szakértő, aki szerint ezt már el is döntötte – adta hírül vezető cikkében a Bild pénteken. A legnagyobb példányszámú német napilap azt írja több vezető katonai és biztonságpolitikai szakértő egyöntetű véleménye alapján, hogy az orosz támadás elkerülhetetlen.
A Világgazdaság közölte, a népszerű lapban szinte mindennapossá vált a figyelmeztetés az orosz veszélyre, és a német média nem határolódik el ettől: a németek komolyan fenyegetve érzik magukat.
Már eldőlt, nyomban megtámadják a Baltikumot, amint legyőzik Ukrajnát
– jelentette ki Philipp Petersen hadtörténész az amerikai Center for the Studies of a New World kutatóközpontból, a Lengyelországban megrendezett Defence 24 Days című védelmi szakkiállításon.
Martin Herem észt vezérkari főnök szerint Oroszországnak elegendő fegyvere, lőszere és katonája van ahhoz, hogy megtámadja a NATO-t, így „képesnek kell lennünk az ellenség elpusztítására, mert hiába próbálnánk elriasztani a támadástól”.
Nem az a kérdés, hogy Oroszország megtámad-e minket, hanem az, hogy mikor és hol
– ezt már Waldemar Skrzypczak volt lengyel tábornok jelentette ki.
Marek Tomaszycki altábornagy, a lengyel fegyveres erők parancsnoka szerint Ukrajna „az orosz fegyverek és taktikák kísérleti terepe”. Ezt követően pedig „háborúra kerülhet sor Oroszország és Fehéroroszország, valamint Lengyelország és szövetségesei között”.
Hogyan védekezhet a NATO egy orosz támadás ellen?
A NATO légi fölénye kulcsfontosságú a támadás kivédésében – mondja Justin Bronk, a brit Royal Institute of the United Services munkatársa. A Baltikumba betörő orosz hadsereget légicsapásokkal kell sokkolni, hogy a Kreml néhány óra vagy nap múlva visszavonja a csapatait. Erre a modern vadászgépek, például az F–35-ösök és cirkálórakéták, úgymint a Taurus, a Tomahawk vagy a Storm Shadow a legjobb eszközök.
Európa nem készült fel egy esetleg támadásra, jelenleg csak az Egyesült Államok rendelkezik megfelelő kapacitással.
Az a három európai ország, amely elméletileg két-három éven belül képes lenne erre, jelenleg nem tesz erőfeszítéseket egy ilyen masszív légi fölény elérésére – magyarázta a szakértő.
Martin Herem, az észt fegyveres erők parancsnoka ezzel egyetértésben felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO-szövetségeseknek fel kell emelniük a védelmi költségvetésüket a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékára a következő két évben, amíg elérik a megfelelő fegyverkezési-védelmi szintet. Ezt követően a kvótát 3 százalékra lehetne csökkenteni.
Németországnak tavaly a GDP 1,7 százalékát, Észtország pedig 2,7 százalékát költötte védelemre - írta meg a VG.