Újabb európai országok küldenék a fiataljaikat a halálba

Ukrajna, Ukrán, Orosz, Oroszország, háború, konfliktus, orosz-ukrán háború, oroszukránháború, UkránOroszháború, 2024.05.30.
Egyre közelebb a harmadik világháború
Fotó: AFP
Vágólapra másolva!
Egyre nagyobb a világháborús pszichózis: a sor folytatódik, újabb európai országok soroznák be a fiataljaikat.
Vágólapra másolva!

A sorozási tervekről egyelőre kevés részletet lehet tudni, egészen pontosan általában csak a tényét. Több ország is csendben akarja bevezetni. Korábban foglalkoztunk a német helyzettel, később a balti államokkal - valamennyien európai uniós és NATO-országok. Ami rémisztően veszélyessé teszi a sorozás puszta tényét.

A frissen NATO-taggá váló Svédország egyébként jelenleg 16 és 70 éves kor között minden állampolgárát – férfiakat és nőket egyaránt – regisztrálja. Ki kell tölteniük egy online kérdőívet, amelyben azt is meg kell adniuk, hajlandóak-e katonai szolgálatot is vállalni. Ezt követően igényeik és képességeik alapján beosztják őket mindenféle polgári és katonai feladatra. Ténylegesen aktív szolgálatba egyelőre kevesen kerülnek: az egyes évjáratok öt-tíz százaléka. A sorozáson kötelező részt venni, maga a katonaság - szintén egyelőre még - önkéntes. Svédország tavaly év végén döntött a polgári szolgálat újbóli bevezetéséről is – többek között a katasztrófavédelemnél lehet ezt letölteni. De bármikor szigorodhat a svéd törvény, erre több jel utal.

Egyre több európai országban döntenek a sorkatonaság bevezetése mellett

Franciaországban mérlegelik, hogy kötelezővé teszik a jelenlegi „könnyített katonai szolgálatot”. Az országban egyébként a parlament 1951-ben fogadta el a női állomány státusát szabályozó különleges törvényt. Az 1972. évi törvény, amely 1973-ban lépett hatályba, a férfiakéval azonos státust adott a nőknek. Az 1998. február 16-i határozat eltörölte a kvótákat, így még a kommandós alakulatokban is szolgálhatnak nők. Az 1999. november 10-i rendelet pedig meghatározta azokat a beosztásokat, amelyeket csak férfiak tölthetnek be.


Hollandiában és Romániában erősen fontolóra vették. Hollandiában a katonanők helyzetét 1971-ben és 1979-ben két parlamenti határozat közvetlenül is érintette. Az 1979-es törvény a férfiakéval egyenlő jogi státust teremtett. Ez azt jelenti, hogy a férfiak és a nők azonos feltételekkel lépnek be a hadseregbe. A nők hadseregbe történő integrációja részeként 1988-ban pedig olyan intézkedéseket fogadtak el, amelyek biztosítják a női sorozást, a munkakörválasztást, a kiképzést, az anyasági és a gyermekgondozási szabadság engedélyezését. De a férfiak besorozása állandóan napirenden van.

Romániában állítólag a lakosság 44 százaléka értene egyet a kötelező sorkatonaság bevezetésével – derült ki az IRES közvélemény-kutató intézet március végén készített felmérésének eredményeiből. Az 1058 válaszadó megkérdezésével végzett felmérés – amelyet Románia NATO-csatlakozásának 20. évfordulóján készített az intézet – arra is rávilágít, hogy a megkérdezettek nagy hányada, 72 százaléka vélekedik úgy, hogy Romániának az eddiginél többet kellene költenie az ország védelmére. A megkérdezettek 38 százaléka válaszolta azt, hogy egy esetleges háborús helyzet esetén önkéntesként vagy tartalékosként bevonulna a hadseregbe - idézte a felmérést az Erdélyi Krónika. A román kormány többször beszélt arról, hogy a sorkötelezettség hamarosan valóság lesz.

Petr Pavel cseh köztársasági elnök még idén februárban arról beszélt, hogy támogatja az adminisztratív katonai összeírás bevezetésének lehetőségét, hogy az állam áttekintést kaphasson arról, hogy kikre számíthat a haza védelmében, de azt is hozzátette, hogy ez nem jelenti azt, hogy a kötelező sorkatonai szolgálatot is visszaállítanák.

Ez elfogadhatatlan

Elfogadhatatlanok a kötelező európai sorkatonaság bevezetéséről szóló őrült ötletek, a kormány nem fogja engedni semmi szín alatt, hogy közép-európai, és köztük magyar fiatalokat küldjenek az ukrajnai háborúba – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

Szijjártó Péter
Szijjártó Péter: A résztvevők döntő többsége több pénzt, több fegyvert akar küldeni Ukrajnának
Fotó: AFP

A miniszter az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy most ültek össze utoljára a tagállamok miniszterei a választásig, ez a végső visszaszámlálás pedig sajnos a háborús hangulat fokozódását hozza magával, a résztvevők döntő többsége több pénzt, több fegyvert akar küldeni Ukrajnának, ami csak további pusztítást, még több áldozatot eredményezne.

Egyre őrültebb ötletek jönnek elő, és jól láthatóan ezek mellől nem lehet eltántorítani az európai uniós tagországok döntő többségét – mondta, példaként hozva fel a katonák küldésére és az arra vonatkozó javaslatokat, hogy a nyugati fegyvereket oroszországi célpontok ellen is be lehessen vetni.

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!