A Nyugat készen áll a totális háborúra

Szinte egész Európa háborúpárti álláspontot képvisel az orosz–ukrán konfliktusban. A háborús pszichózis egyre nagyobb méreteket ölt a kontinensen. Svédország számolatlanul önti a pénzt Ukrajnába, Észtország is minél előbb csapást mérne oroszországi célpontokra. Macron sem ellenzi, hogy az ukránok a nekik adott fegyverekkel orosz területeket vegyenek célba. Putyin pedig minderre azt mondta, az európai NATO-tagok a tűzzel játszanak.

A svéd kormány szerint nem korlátozható, mire használják a svéd fegyvereket – egyetértve Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felhívásával – akár oroszországi célpontokra is bevethetőek, mint ahogy az sem szorítható keretek közé, mennyi pénz égethető el a háború támogatásával. Bár Stockholm szívesen adna át Gripen vadászgépeket Kijevnek, azt egyelőre nem kérik a svédektől. Ugyan a gazdaság stagnál, de az eddigi bőkezű fegyverszállításokat is tovább emelnék, a következő három évben két és félszeresét adnák a háború kitörése óta juttatottaknak - írta a Magyar Nemzet. 

Ukrajnának egyelőre nem kellene Gripenek

A baloldali svéd ellenzék azt szeretné, ha lehetőség szerint azonnal Gripeneket szállítanának Ukrajnának, és eddig a kormány is egyetértett a tervvel. A korábbi szociáldemokrata védelmi miniszter, Peter Hultquist – aki jelenleg a parlament védelmi bizottságának az elnöke – azt mondta a svéd TT hírügynökségnek, hogy Kijev régóta kéri a svéd vadászrepülőket, azok átadása a svéd iparnak is előnyös lenne. 

A védelmi tárca jelenlegi vezetője ugyanakkor az Európai Tanács védelmi ülésén Brüsszelben azt nyilatkozta, hogy arra kérték, függessze fel a JAS Gripen gépek Ukrajnába való küldésének tervét. A mérsékelt párti Pal Jonson hozzátette, hogy ez összefügg azzal, hogy Ukrajnában jelenleg az F–16-os rendszer bevezetésén van a hangsúly, a szovjet harci repülőkre kiképzett légierőt először az amerikai struktúrával kell megismertetni.

Belgium, Dánia, Hollandia és Norvégia is F–16-os vadászgépeket ígért Ukrajnának, ráadásul az első repülőket akár már idén is átadhatják. A tárcavezető ugyanakkor nem zárta ki, hogy a jövőben ismét aktuálissá válik a Gripenek átadása.

Svédország vadászrepülő-felajánlása csak egy kis szelete lett volna a támogatásoknak, lakosságszámához mérten ugyanis igen nagy szerepet vállalt eddig is a skandináv ország a háború fegyverutánpóltásának biztosításában. Eddig hozzávetőlegesen 30 milliárd korona (ezer milliárd forint) értékben ajánlottak fel fegyvereket, pénzügyi hozzájárulást és a fegyverekhez kapcsolódó képzéseket Kijevnek. Archereken kívül nagy számban küldtek többek között Leopard 2 harckocsit, gránátvetőt, páncéltörő fegyvert és robotokat, valamint automata gyalogsági harcjárműveket. A múlt héten pedig arról döntött Stockholm, hogy hároméves keretet hoznak létre Ukrajna katonai támogatására, összesen 75 milliárd svéd koronával (2500 milliárd forint) a 2024–2026 közötti időszakra, amelyet egyenlő részletekben, évente 25 milliárdos kerettel használnak fel. 

Egyre nagyob az eszkaláció lehetősége a háborúban
Fotó: SOPA Images / Andriy Andriyenko/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

Észtország is háborút akar

Időközben Észtország védelmi minisztere a közösségi oldalán arról ír, hogy a több lőszer és a hatékonyabb légvédelem mellett Ukrajnának orosz területeken lévő katonai célpontokat kellene támadnia. 

A lőszer és a légvédelem mellett két dolog segíthet Ukrajnának abban, hogy elérje a fordulópontot a háború megnyeréséhez: Az ukrán harcosok kiképzésének növelése, valamint hogy Ukrajna csapást mérhessen katonai célpontokra Oroszországban

– írta a közösségi oldalán Hanno Pevkur.

Kaja Kallas, Észtország miniszterelnöke korábban kijelentette: A gyengeség provokálja Oroszországot, nem az erő. A balti ország korábban azt is hangoztatta, hogy az ukrajnai erők kiképzésének segítése saját területén – ellentétben Európa más részeivel – nem lenne eszkaláció. 

– Már vannak olyan országok, amelyek saját kockázatra helyben képezik ki az ukrán erőket – mondta Kallas. 

A kormányfő ezt annak ellenére jelentette ezt ki, hogy Vlagyimir Putyin és az orosz vezérkar többször is leszögezte: ha nyugati katonák jelennek meg Ukrajnában az orosz–ukrán háborúban, az egyenlő lenne egy világháború kirobbanásával.

Egymilliárd eurós katonai segítséget nyújt Belgium Ukrajnának még az idén. 

Többek között erről írt alá megállapodást Brüsszelben az egyébként bukás előtt álló Alexander de Croo belga miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő.

Ami biztos: a legtöbb nyugat-európai ország a kötelező hadkötelezettséget és így a kötelező sorozást tervezi. Amiről mindenki pontosan tudja, hogy mivel jár.
 

Globális háború jön?

Kiderült az is, hogy Macron és Scholz egyetért abban, hogy Kijevnek be kell vetnie szövetségesei fegyvereit az oroszországi kilövőállomások ellen. 

Ukrajnának lehetővé kell tenni, hogy szövetségesei fegyvereivel „semlegesítse” azokat az orosz katonai bázisokat, amelyekről rakétákat lőnek ki Ukrajnába –

 mondta Emmanuel Macron, Franciaország elnöke Berlinben, de hozzátette: "Nem szabad megengednünk, hogy más oroszországi célpontokat érintsenek, és nyilvánvalóan polgári kapacitásokat sem."

Macron németországi látogatásán nyilatkozott, amelynek kancellárja, Olaf Scholz, is úgy tűnt, hogy támogatja Ukrajnát az ügyben – kijelentette, hogy egyetért a francia elnökkel mindaddig, amíg az ukránok tiszteletben tartják a fegyverszállítók feltételeit. 

A kancellár azonban megtagadta a német Taurus cirkálórakéták szállítását – amelyeket az ukránok kerestek, és amelyek képesek erőteljes csapást mérni az orosz pozíciókra Ukrajnán belül és Oroszország mélyén is.

Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztette a Nyugatot, hogy az európai NATO-tagok a tűzzel játszanak, amikor azt javasolják, hogy Ukrajna nyugati fegyverekkel csapjon le mélyen Oroszországban, ami szerinte globális konfliktust válthat ki. "Az állandó eszkaláció súlyos következményekkel járhat" – mondta Putyin újságíróknak Taskentben. "Ha ezek a súlyos következmények Európában jelentkeznek, hogyan fog viselkedni az Egyesült Államok, szem előtt tartva a stratégiai fegyverek terén fennálló egyenlőségünket? (...) Nehéz megmondani – globális konfliktust akarnak?"