Atomháborúra készülnek a nagyhatalmak

Taiwan closely monitors China’s ‘law enforcement’ drill in east of Taiwan
Fotó: Anadolu via AFP
Vágólapra másolva!
Egyre beláthatatlanabb távolságba kerül az általános nukleáris leszerelés lehetősége, de még annak megakadályozása is, hogy egyre több ország szerelkezzen fel atomfegyverekkel. Jelenleg a Kína az, aki minden más nemzetet megelőzve fejleszti nukleáris kapacitásait.
Vágólapra másolva!

Miközben globálisan elvileg csökken a nukleáris robbanófejek száma a világban - ahogy a hidegháborús fegyvereket fokozatosan szétszerelik - mégis évről-évre növekszik az aktív atomfegyverek robbanóereje és hatékonysága

 – mondta Dan Smith, a stockholmi Békekutató Intézet SIPRI igazgatója. A szakértő kifejtette, hogy ez a tendencia valószínűleg folytatódni fog, és felgyorsul az elkövetkező években. Smith arra számít, hogy az atomhatalmak kiselejtezik a régebbi modelleket, és korszerűbb és „okosabbak” nukleáris robbanófejeket állítanak a helyükre.

Az igazgató szerint a következő 20 évben várható az atomhatalmak számának növekedése. A nukleáris fegyverkezésre képes országok között említik Németországot, Brazíliát, Dél-Koreát, Szaúd-Arábiát, Dél-Afrikát, de 

főként Iránt emeli ki az elemző, aki már el is érte az urándúsítás katonai szintjét. 

Ezekben az országokban csupán politikai döntés kérdése, hogy rálépnek-e a nukleáris fegyverkezés útjára. A globális feszültség 50 éve nem látott szinten van, ami elősegítheti az ilyen elhatározásokat, különösen azokban az országokban, amik nem csatlakoztak a különféle korlátozó egyezményekhez, vagy fokozottan veszélyeztetettnek érzik magukat. 

A Live-fire Tactical Drill in Jiuquan
Fotó: NurPhoto - AFP/Costfoto

Az intézet becslése szerint a kínai nukleáris fegyverek készlete 410-ről 500-ra nőtt 2023-ban, tehát egyetlen év alatt közel százzal. 

Peking már a hidegháborús rivalizálás legintenzívebb időszakaiban is fenntartott egy kicsi, de rendkívül sebezhető nukleáris arzenált. Kína az utóbbi 3 évben megduplázta az atomfegyverei számát, de nem csak mennyiségi változás történt, mivel a régebbi elavult robbanófejeket, modern eszközökre cserélték le. A mostani terjeszkedés kihasználja, hogy az amerikai és orosz fegyvertárat még korlátozzák az Új START-szerződés számszerű korlátai, és a másodlagos nukleáris államok készletei befagynak, vagy csak fokozatosan nőnek. 

Tong Csao kutató, a Carnegie Intézet munkatársa szerint Hszi Csin-ping kínai vezető alapvető meggyőződése az, hogy a nukleáris fegyverek a „kínai hatalom bemutatásának” különleges eszközei az Egyesült Államokkal szemben, amely egyre ellenségesebb Pekinggel szemben. Kína fejlődő nukleáris erői és célbajuttató kapacitásai (ICBM) egy stratégiai ellensúly kiépítését célozzák, hogy az Egyesült Államok alkalmazkodóbb álláspontot képviseljen Kínával szemben a globális vitákban. Tong szerint 

a nagyobb nukleáris arzenál telepítése arra kényszerítené Washingtont, hogy őszintén tisztelje Pekinget, és óvatosabban járjon el vele szemben békeidőben, de válság esetén is.

Kína nukleáris modernizációját leginkább egy ködös politikai vízió vezeti, mert konkrét katonai célokat nem fogalmaztak meg. Ennek megfelelően a fejlesztések valódi célja átláthatatlan, és leginkább arra vezethető vissza, hogy az ország a legerősebbek közé akar kerülni és elérje a nukleáris paritást (vagyis azt a képességet, hogy akkora csapást tudjon mérni az ország ellenfelére, mint amekkora csapást rá mérnek) - írja az Euronews.

Korábban írtunk arról is, hogy Magyarországon vajon túlélnénk-e egy atomtámadást? Irán bejelentéséről is írtunk áprilisban, amit az atomfegyverek kapcsán tett. Korábban arról is beszámoltunk, hogy Lengyelország atombombát akar, amit Oroszország se hagyott szó nélkül. Szintén áprilisban Észak-Korea nukleáris ellentámadást szimuláló, taktikai hadgyakorlatot tartott. Egy biztonságpolitikai szakértő arról beszélt, hogy hogyan is nézne ki, ha Észak-Korea atomtámadást indítana az Egyesült Államok ellen.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!