Az utolsó ukrán katonához közeledve egyre fenyegetőbb a gazdasági összeomlás réme is Ukrajnában. A végletekig megnyomorított lakosság férfijait a frontra hurcolták, az otthon maradtak pedig
kénytelenek magasabb árakat fizetni nem csak az élelemért, de az energiáért is
– és ha ez nem volna elég, Zelenszkijék még az adókat is megemelik a legfrissebb hírek szerint.
A Nyugat, az USA egyes gazdasági szereplői évek óta csak kihasználja az országot és a lakosait.
Ukrajna folyamatos felfegyverzésével a háborút sikerült elnyújtaniuk,
ami óriási hasznot hajt a számukra, egyebek mellett a védelmi szektorban.
Meglehetősen érzékenyen érinti a profitorientált nyugati tulajdonosokat, hogy a védelmi ipraban és az energiaszektorban alkalmazott – elviekben csak bizonyos arányban besorozható, védett – olcsó ukrajnai munkaerőt is a frontra viszik Zelenszkijék.
A súlyos munkaerőhiány tekintetében persze számításba kell venni az országból elmenekülő munkaképes férfiakat, illetve az sem segít a helyzeten, hogy jelentős számú – egyes számítások szerint mintegy 1,5 millió – ukrán veterán munkaképtelen állapotban került haza a frontról, rájuk – ha az ukrán állam bírja – több éves rehabilitáció vár. (Ha az ukrán állam nem bírja, további menekültáradat zúdulhat Európára.)
Korábban Kijev hatalmas hasznot hajtott be abból, hogy az EU-ban értékesítette azt az elektromos áramot, amelyből többletet termelt. Mára,
az energiaszektor elleni orosz támadások miatt már nem hogy többletet nem képesek termelni, de a saját lakosságot is csak szakaszosan, tervezett áramszünetekkel tudják ellátni.
Ráadásul Zelenszkijék szemrebbenés nélkül emelik az energiaárakat – és a legújabb hírek szerint jelentős adóemeléssel is sújtani fogják a szó szerint kivéreztetett lakosságot. (Az ukrán elnök szerint mintegy 13,5 milliárd euró hiányzik a védelmi költségvetésből.)
A szigorított mozgósítás, a védelmi szektorból a frontra hurcolt munkaerő és az adóemelés együttesen már túl sok „terhet” jelent a nyugati érdekeltségű gazdasági szereplőknek.
Az Ukrajna gazdasága szempontjából kritikus jelentőségűnek számító ún. védelmi vállalatok mozgósítás szempontjából eddig kivételes helyzetben voltak, férfi munkavállalóiknak akár 100%-át „megtarthatták", ezáltal zökkenőmentesen üzemelhettek.
Ez az „előjog” már a múlté.
Gyakori, hogy az adategyeztetésre a toborzóirodákba behívott, a szektorban dolgozó munkavállalókat azonnal besorozzák.
Emiatt több mint negyven vállalat fordult az ukrán vezetéshez, a védelmi és stratégiai iparágak minisztereihez, valamint Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnokához. Felhívták a figyelmet: a védelmi ipar termelési potenciálja veszélyben van.
Felvetődik a kérdés: hogyan pótolható a fronton fogyatkozó katonák száma úgy, hogy a profitérdekelt nyugati cégek, gyárak zökkenőmentesen, megfelelő munkaerő-kapacitással üzemelhessenek tovább?
Hát például úgy, hogy a NATO álláspontját ehhez igazítva bevezetik a kötelező európai sorkatonaságot,
és EU-s, nyugati haderővel pótolják a fronton megritkult ukránok sorát.
Ez a folyamat már meg is kezdődött.
Mióta Emmanuel Macron francia elnök bedobta a köztudatba a nyugati katonák ukrajnai bevetésének „lehetőségét”, a német politikai vezetés is nagyon komolyan foglalkozik a sorkatonaság visszaállításának és a kötelező sorozásnak a lehetőségével, különös tekintettel arra, hogy immár a nőket is érintené ez a kötelezettség. Friss hír, hogy a tartalékos állományt is jelentősen növelnék.
A háborúpárti politikusok, így például Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke, már azt mondják: a sorkatonaságot ki kell terjeszteni egész Európára.
Tehát miközben a kényszersorozások és a szinte biztos harctéri halál elől munka- és harcképes ukrán férfiak elhagyják az országot Nyugat felé, addig – az akár akaratuk ellenére – besorozott európaiakat vinné a globalista brüsszeli politikai elit a háborúba.
Magyarország a lehető leghatározottabban visszautasítja a kötelező európai sorozásról szóló ötleteket, és
amíg a jelenlegi kormány van hatalmon, addig magyar fiatalokat nem fognak az ukrajnai frontra küldeni
- közölte néhány napja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Rámutatott: mostanra elviselhetetlenné vált a háborúban az ukránok embervesztesége, és a menekülni szándékozók visszatartása világosan mutatja, hogy
Kijevnek utánpótlásra van szüksége.
"Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy európai politikusok, német politikusok most már az európai sorkötelezettség bevezetését szorgalmazzák, ráadásul nem csak férfiak, hanem nők számára is" - mondta. Hangsúlyozta, hogy a legjobb az lenne, ha véget érne a háború, ehhez viszont tárgyalásokra lenne szükség, amit egy jobboldali politikai fordulatra tenne lehetővé Európában és az Egyesült Államokban.