Itt van minden, amit a Weber-féle kötelező sorkatonaságról tudni kell

Már csak egy hét maradt a jövő vasárnap esedékes európai parlamenti választásokig, viszont nemcsak a nagy jelentőséggel bíró szavazás, hanem a kötelező sorkatonai szolgálat európai szintű bevezetésének megtárgyalása is egyre közeledik, amely már az újonnan felálló testületben kerülhet napirendre.

Az európai sajtóban már rendszeres téma Manfred Weber terve a kötelező európai sorkatonai szolgálatról, ami belátható időn belül napirendre kerülhet az Európai Parlamentben (EP), a június 9-i választások után felálló új testületben. A Magyar Nemzet összegyűjtötte a Weber-terv és a sorkatonaság európai részleteit. 

 

A kötelező katonai szolgálat jelenleg kilenc országban van érvényben Európában: Cipruson, Görögországban, Ausztriában, Litvániában, Lettországban, Észtországban, Finnországban, Svédországban és Dániában. 

Lettország volt az utolsó, amely bevezette a sorkatonaságot 2023 áprilisában – 16 évvel annak eltörlése után. A balti országban minden 18 és 27 év közötti férfinak kötelező bevonulni, a szolgálat 11 hónapig tart, nők esetében pedig önkéntes alapon működik a katonaság.

A térségben az orosz–ukrán konfliktus nyomán felmerült az elmúlt években a sorkatonaság bevezetése, ebben a tekintetben a Krím félsziget 2014-es elfoglalása jelentett mérföldkövet.

Litvánia 2015-ben döntött a kötelező katonai szolgálat mellett, a megváltozott geopolitikai helyzetre, valamint a fegyveres erők alacsony létszámára hivatkozva. Észtországban pedig 8 vagy 11 hónap a szolgálati idő a 18 és 27 év közötti férfiak számára, amelynek során a védelmi erők közleménye szerint „olyan alapvető ismereteket szereznek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a háborús katonai egységek szakembereiként járjanak el”. Finnországban a napokban határozták meg a kötelező katonai szolgálat időtartamát: 165, 255 vagy 347 napos periódusok vannak. 18 éves kortól minden férfi behívható, a kötelező katonai szolgálatot 30 éves korig lehet teljesíteni, afölött pedig már tartalékosnak számítanak – ahogy egyébként minden, korábban képzésben részesült állampolgár.

Svédország az egyetlen ország jelenleg az EU-ban, ahol a nőknek és a férfiaknak is kötelező katonai szolgálatot teljesíteniük.

Dániában a 18 éveseknek 4–12 hónapig kell szolgálniuk, amelyet kiválthatnak közösségi szolgálattal is. Szintén engedmény, hogy akik továbbtanulnának a középiskola után, 25 éves korukig is elhalaszthatják a kötelező katonai szolgálatot. Görögországban pedig 19 és 45 év között kötelező a katonai szolgálat, általában 9–12 hónapig tart, attól függően, milyen haderőről van szó. Ausztriában egy 2013-as népszavazáson a lakosság több mint 59 százaléka szavazott a sorkatonaság mellett: minden férfinak nyolc hónapig kötelező szolgálnia a hadseregben, ami viszont kiváltható közösségi szolgálattal. Cipruson szintén a férfiakat érinti a sorkatonaság 18 éves kor felett.

A nőkre is kiterjesztenék a sorkatonaságot

Weber terve alól még a nők sem lennének kivételek, rájuk is kiterjesztenék a sorkatonaságot. Norvégiában 2015-ben, valamint Svédországban 2017-ben már sor került erre a lépésre.

A norvég fegyveres erőkhöz először 1976-ban csatlakozhattak a nők, azóta több mint 200 intézkedést hozott a kormány annak érdekében, hogy növeljék a nők arányát a hadseregben. 2015-ben pedig első NATO-tagállamént a skandináv ország bevezette a kötelező katonai szolgálatot mindkét nem számára. Statisztikai adatok szerint már 2020-ban a kötelező katonai szolgálatot teljesítők 33 százaléka volt nő, többségük viszont a szolgálati idő letelte után leszerelt, kevesen választották a katonai pályát.

A norvég példa rámutatott arra, a nőkre vonatkozó sorkatonai szolgálat korántsem veszélytelen, jelentős számban számoltak be szexuális zaklatásról.

Svédországban 2010-ben arra hivatkozva törölték el a kötelező sorkatonai szolgálatot, hogy elegendő önkéntes volt a hadseregben, 2017-ben viszont a férfiak számára újra, a nők esetében pedig először bevezették az európai biztonsági helyzet átalakulása miatt. A kormány akkor azzal indokolta a döntést, az önkéntesek száma mégsem elegendő, 

a nőkkel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott a közlemény, „a modern sorkatonaság nemi szempontból semleges”. 

Az elmúlt években más országok is követték a skandinávok példáját, Dánia volt a harmadik olyan európai ország, ahol a sorkatonaságot kiterjesztették a nőkre is. Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter és miniszterelnök-helyettes szerint „a nemek közötti teljes egyenlőségnek” hozzá kell járulnia a védelmi kihívások megoldásához – írta korábban a Politico brüsszeli hírportál.

Európa más országaiban viszont egyelőre megmaradt a nők számára az önkéntes alapú bevonulás. Belgiumban tavaly a nők a katonák több mint tíz százalékát tették ki, részvételüket a katonaságban először 1987-ben engedélyezték tartalékosként. Az Egyesült Királyságban 1949-ben jött létre az első női királyi hadtest, amely a XX. század háborúit követően feloszlott, utána főként támogató vagy orvosi pozíciókat láttak el. A brit nők előtt egészen 2016-ig zárva maradtak a harci szerepek, meglehetősen nagy vita is övezte, alkalmasak-e arra, hogy a fronton harcoljanak. Franciaországban először 1914-ben jelentek meg a nők a hadseregben mint egészségügyi személyzet, több mint száz évvel később, 2018-ban pedig már engedélyezték számukra, hogy ballisztikusrakéta-hordozó tengeralattjárókon is szolgáljanak. Tavaly a francia hadsereg állományának 16,5 százalékát tették ki a nők. Hollandiában 2018-ban fogadtak el egy olyan törvénymódosítást, amelynek értelmében a lányok már 17 éves korukban behívót kaphatnak háború esetén.