Már hónapok óta napirenden van az Európai Unió tagállamainak körében, hogy katonai alakulatok küldésével is segítsék Ukrajnát. Korábban még az is „átléphetetlen” vörös vonalnak számított, hogy nyugati fegyvereket és lőszereket szállítsanak Ukrajnába, de ezen, az Egyesült Államok és saját hadiipari lobbijuknak a nyomására hamar túlléptek.
Nemrégiben a „La Premièr” egy belga fegyver-és lőszergyártó vállalat vezetőjével beszélgetett, aki kifejtette, hogy soha nem látott prosperitást hozott az ukrajnai háború, a kapacitás növelés következtében 1000 új munkahelyet tudtak létrehozni.
A háború tehát jól jön a belga hadiiparnak is, amely a „Les Echos” gazdasági napilap információi szerint 2022-ben 30 %-os csökkenésben volt és fele annyit termeltek, mint 2021-ben. Az újság elemzői (háttérben a belga fegyveripari lobbival) óriási lehetőséget láttak már akkor az ukrajnai háborúban, terveik úgy tűnik, beváltak.
Macron és Biden újabb korábbi vörös vonalat lépett át akkor, amikor engedélyezték, hogy a nyugati fegyverekkel oroszországi célpontokra lőjenek. Most egy újabb, végzetes vörös vonal átlépésére készülnek a nyugati országok Macron vezetésével: „kiképző katonákat” akarnak küldeni az ukrán frontra, amely valójában csak ürügy harcoló alakulatok kitelepítésére.
Emmanuel Macron francia elnök február végén az Élysée-palotában tartott találkozón már javasolta e lehetőség megvitatását, de szövetségeseinek többsége, elsősorban Németország elutasította. Az Egyesült Államok szintén kizárta, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába. A „Le Figaro” értesülései szerint az elnök azonban csütörtök este, a normandiai partraszállás 80. évfordulóján tartandó televíziós beszédében visszatérhet a témára és javaslatot tehet egy olyan nyugati országokból álló koalíció létrehozására, amely
kész lenne csapatokat küldeni Ukrajnába, de nem a frontvonalba, hanem a hátországba, kiképzési feladatokra. A színfalak mögött egymásnak feszülnek azok a politikai erők, amelyek emiatt a háború eszkalálódásától tartanak, és a másik oldal között, ahol Ukrajna vereségétől tartanak inkább.
Ha Macron javaslata megvalósul, akkor a mostani tervek szerint azt csak egy ad hoc koalíció keretében, a NATO bevonása nélkül lehetne végrehajtani, de ehhez még több részlet is hiányzik: meg kell határozni a csapatok formátumát, céljait stb. Az ukrán katonák kiképzése jelenleg különböző európai országok között oszlik meg, mindenképpen szükség lenne az infrastruktúra egyszerűsítésére. De valószínűleg nem ez a fő kérdés. Pierre Haroche, a Queen Mary Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakértője úgy véli, hogy „a fő kérdés az, hogy a Nyugat megüzenje (Oroszországnak) az elszántságát és azt, hogy hosszú távon fogja támogatni Ukrajnát a háborúban”. „Hogyan lehet megmagyarázni, hogy az ukrajnai háború Európa biztonságát érinti, és mégsem vagyunk képesek kockázatot vállalni?" - kérdezi Pierre Haroche, mintegy jóváhagyva
Macron újabb ötletét, de arról nem beszél, hogy a kockázatvállalás és a vörös vonalak következetes átlépése után Európa pillanatok alatt belesodródhat a háborúba.
A francia döntésnek „pszichológiai hatása is lehet" – teszi hozzá Haroche – „azáltal, hogy lehetővé teszi azt, ami korábban elképzelhetetlen volt".
A háború kezdete óta a nyugatiak egymás után átléptek minden vörös határt, amit korábban maguknak szabtak.
A kiképzési alakulatok kétségtelenül egy újabb lépést jelentenek, ráadásul, ezeket a „kiképző alakulatokat” minden bizonnyal (NATO) légvédelmi képességekkel kellene megvédeni. Erre egyértelműen utalt Dmitrij Peszkov, aki azt mondta, hogy
egyetlen, az ukrán katonai személyzet kiképzésében részt vevő kiképző sem rendelkezik mentességgel - bármilyen státuszúak is legyenek: a francia hadsereg katonái vagy zsoldosok, teljesen legitim célpontot jelentenek fegyveres erőink számára"
- tette hozzá Szergej Lavrov külügyminiszter. Azaz le fogják lőni ezeket a kiképző tiszteket. A francia háború párti politikusok számára kétségtelenül ez a legjobb jele annak, hogy Oroszország komolyan veszi a javaslatot, hiszen még csak egy javaslatról van szó.
A „Le Figaro” felhívja a figyelmet arra is, hogy mielőtt a Nyugat elkötelezné magát, több súlyos kérdésre is választ kell adni.
„Ha nyugati csapatokat vesznek célba, és orosz csapás végez velük, mi lesz a válasz?" - kérdezi egy katonai forrás az egyik olyan országban, amely valószínűleg részt vesz egy ilyen koalícióban, majd hozzáteszi: „Ha a válasz túl puha, az milyen üzenet lesz Moszkvának?" A francia hadsereg számára a válasz az orosz reagáláson múlik.