Megvan a stratégiai döntés: háborúra készül a NATO, Magyarországot is érinti

Képünk illusztráció!

Fotó: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

A NATO több „szárazföldi folyosót” fejleszt ki, hogy az amerikai csapatokat és páncélosokat a frontvonalhoz vezesse egy Oroszországgal vívott nagy európai szárazföldi háború esetén – tudta meg a The Telegraph brit lap tisztviselőktől. A lap arról ír, hogy a NATO arra készül, hogy két évtizeden belül konfrontáció alakulhat ki a NATO és Oroszország között - Európában. Magyarországra is amerikai csapatokat vezényelnének.

A NATO több „szárazföldi folyosót” fejleszt ki, hogy az amerikai csapatokat és páncélosokat a frontvonalhoz vezesse egy Oroszországgal vívott nagy európai szárazföldi háború esetén – tudta meg a The Telegraph brit lap tisztviselőktől. 

Mint írják, 

az amerikai katonák az öt kikötő valamelyikében szállnának partra, és előre megtervezett logisztikai útvonalak mentén irányítanák őket, hogy szembeszálljanak egy esetleges moszkvai támadással. 

A lap kiemeli, hogy 

a szövetség legfelsőbb vezetőinek figyelmeztetése szerint a nyugati kormányoknak fel kell készülniük egy Oroszországgal való konfliktusra a következő két évtizedben.

A logisztikai útvonalak kulcsfontosságú prioritássá váltak azóta, hogy a NATO vezetői tavaly a litvániai Vilniusban tartott csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy 300 000 katonát tartanak készenlétben a szövetség védelmére.

A jelenlegi tervek szerint az amerikai csapatok holland kikötőkben szállnak partra, majd vonattal utaznának Németországon keresztül Lengyelországba. A NATO elleni orosz invázió esetén az amerikai csapatokat a rotterdami kikötőbe szállítanák, mielőtt keletre szállítanák őket.

Ha a Hollandiából belépő NATO-erőket orosz bombázás éri, vagy észak-európai kikötőket semmisítenek meg, a szövetség az olaszországi, görögországi és törökországi kikötőkre helyezi át a hangsúlyt.

Az olasz kikötőkből az amerikai csapatokat szárazföldi úton Szlovénián és Horvátországon keresztül Magyarországra szállíthatnák, amelynek közös határa van Ukrajnával.

Hasonló tervek léteznek arra is, hogy a török és görög kikötőkből Bulgárián és Románián keresztül szállítsanak csapatokat a szövetség keleti szárnyának elérése érdekében.

Tervek készülnek a csapatoknak a balkáni kikötőkön, valamint Norvégián, Svédországon és Finnországon keresztül történő szállítására is.

A légvédelem miatt is aggódnak

Az elmúlt öt évben a JSEC a NATO Összhaderőnemi Támogató és Felkészítő Parancsnoksága vizsgálatokat végzett, hogy különböző útvonalakat tudjon kijelölni, amelyeken keresztül csapatokat lehetne szállítani egy esetleges orosz invázió ellen.

Az észak-európai kikötőket, például Hollandiát, Németországot és a balti államokat különösen érzékenynek tartják az orosz rakétatámadásokra.

Sollfrank altábornagy elmondta: 

Mindent úgy alakítunk ki, hogy a szükséges ellenálló-képesség - robusztusság, tartalékok és redundanciák - rendelkezésre álljon”.

De hozzátette, hogy a NATO a keleti szárnyának fedezéséhez szükséges légvédelemnek csak az 5 százalékával rendelkezik, ami aggasztó a kulcsfontosságú logisztikai csomópontok védelmére szolgáló felszíni-levegő képességek szempontjából.

„Az ukrajnai orosz háborút figyelve és értékelve látható, hogy Oroszország megtámadta Ukrajna logisztikai bázisait” - mondta.

Ebből azt a következtetést kell levonni, hogy egyértelmű, hogy a hatalmas logisztikai bázisok, ahogyan Afganisztánból és Irakból ismerjük, többé nem lehetségesek, mert egy konfliktushelyzetben nagyon korán megtámadják és megsemmisítik őket” 

– tette hozzá. 

„Ami a légvédelmet illeti. Az mindig szűkös. Nem tudok olyan helyzetet elképzelni, hogy elegendő légvédelemmel rendelkezünk. Ez egy jó példa arra, amikor egy katonai elv érvényesül: 'Ha mindenhol erős akarsz lenni, akkor sehol sem vagy erős'.”