Nagy a baj: a NATO már kész az atomháborúra

Ukrán tűzoltó küzd a lángokkal egy kijevi ipari létesítményt ért orosz rakétatámadás után

Fotó: AFP/Ukraine Emergency Service

Egyre brutálisabb a helyzet az orosz-ukrán háborúban. Az elmúlt órák hírei szerint Jens Stoltenberg, NATO-főtitkár már atomfegyverek telepítéséről beszél. A svájci békekonferenciának semmi értelme nem volt, Ukrajna még több fegyvert és pénzt kapott, viszont a béke még távolabb került, és egyre félőbb, hogy az oroszok bármelyik pillanatban súlyosan visszavághatnak. Mutatjuk a részleteket!

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kijelentette, hogy tárgyalások folynak arról: több nukleáris fegyvert helyezzenek készenlétbe. 

A NATO a nukleáris elrettentés útjára lépett

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azt kérte a tagországoktól, hogy a nukleáris agresszióval szembeni elrettentő példaként mutassák be a nukleáris átláthatóságot – írja a Kyiv Independent. Stoltenberg a Telegraphnak adott interjújában leszögezte, hogy a NATO célja egy atomfegyverek nélküli világ, ám amíg azok léteznek, addig a NATO nukleáris szövetség marad.

Egy olyan világ, ahol Oroszország, Kína és Észak-Korea rendelkezik atomfegyverekkel, a NATO pedig nem, sokkal veszélyesebb

- szögezte le a főtitkár. 

Egyre nagyobb a háborús készülődés
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

A portál szerint ezek a mondatok egybevágnak Pranay Vaddi, a Fehér Ház fegyverzet-ellenőrzésért felelős vezető igazgatójának múlt heti kijelentésével. Vaddi azt mondta: az Egyesült Államoknak növelnie kell a stratégiai nukleáris fegyvereinek telepítését a Kína és Oroszország jelentette fenyegetések közepette. Úgy fogalmazott: ha nem történik változás, akkor a következő években az Egyesült Államok elérheti azt a pontot, amikor növelni kell a fegyverek számát a jelenlegi bevetett létszámhoz képest. Stoltenberg legutóbb arra is figyelmeztetett, hogy Kína is fenyegetést jelent, ugyanis tovább fejleszti nukleáris fegyverarzenálját. A főtitkár úgy véli, hogy a NATO olyasmivel nézhet szembe, amire korábban még nem volt példa, vagyis két olyan potenciális ellenféllel, amelynek nukleáris ereje van. Úgy tudja, Kína a becslések szerint 2030-ra akár ezer nukleáris robbanófejjel is rendelkezhet.

A svájci békekonferencia nem hozott megoldást

Arról az Origo is beszámolt, hogy vasárnap zárult a kétnapos svájci békekonferencia, amely csak a nevében karolta fel a békét, a valóságban a résztvevők éppen a háború fokozása felé tettek komoly lépéseket. Az eseményre eleve meg sem hívták Oroszországot, ami teljesen nonszensz, hiszen ezzel kizárták a tárgyalásokból az egyik háborúzó felet. Arról nem is beszélve, hogy pár óra leforgása alatt a Nyugat - Moszkva távolléte mellett - elképesztő támogatásokról döntött Ukrajna javára, ami értelemszerűen nem a megegyezést segíti elő. 

Nagyon úgy néz ki, hogy a nyugati elit ezzel a színjátékkal készíti elő az Oroszországgal való teljes katonai konfrontációt.

A háború egyre brutálisabb
Fotó: AFP/Dmytro Smolienko/Ukrinform/NurPhoto

A nukleáris fenyegetettség fokozódik

A Magyar Nemzet írt arról, hogy jóllehet világszerte csökkenőben van a nukleáris robbanófejek száma, az atomfegyverrel rendelkező országok egyre többet helyeznek közülük működőképes állapotba a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfőn közzétett éves jelentése szerint. Az intézet igazgatója, Dan Smith figyelmeztetett, hogy a tendencia – amely vélhetően tovább gyorsul az elkövetkezendő években – aggodalomra ad okot. A jelentésben rámutattak arra is, hogy 2023-ban intenzívebbé vált a nukleáris robbanófejek fejlesztése, ahogy egyre több ország tette le voksát a nukleáris elrettentés politikája mellett.

Az atomfegyverek a hidegháború óta nem kaptak ilyen kitüntetett figyelmet

– emelte ki Wilfred Wan, az intézet tömegpusztító fegyverek megfigyeléséért felelős iroda vezetője. Az intézet adatai szerint a világban januárban fellelhető mintegy 12 ezer nukleáris robbanófej nagy részét katonai raktárakban tárolják, ám a maradékot – körülbelül négyezret, azaz mintegy hatvannal többet, mint a múlt év ugyanezen időszakában – rakétákra és egyéb légi eszközökre szerelték. A nukleáris fegyverek száma folyamatosan csökken azóta, hogy – a hidegháború lezárásaként – az Egyesült Államok és Oroszország a robbanófejek fokozatos leszerelésében állapodott meg.

Az atomfegyverek a hidegháború óta nem kaptak ilyen kitüntetett figyelmet
Fotó: SIPRI / X

A SIPRI adatai szerint kilenc állam rendelkezik nukleáris fegyverekkel: az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Pakisztán, India, valamint Izrael és Észak-Korea is.

A Nemzetközi Kampány az Atomfegyverek Felszámolásáért (ICAN) nevű szervezet felmérése szerint e kilenc állam összesen több mint 91 milliárd dollárt fordított nukleáris arzenálja fejlesztésére 2023-ban, 10,7 milliárddal többet, mint 2022-ben. A legtöbbet, 51,5 milliárd dollárt az Egyesült Államok költött, őt követte Kína 11,8 milliárddal, majd Oroszország 8,3 milliárddal.

Ez lehet az oroszok válaszlépése

Nógrádi György az Origónak adott interjúban arra a felvetésre, hogy a nyugatiak hozzáállása kiszélesítheti-e a háborút, elmondta, hogy 

gyakorlatilag ott tartunk, hogy most az oroszok azt mondták, hogy ha a Nyugat leszállítja Ukrajnának azokat a fegyvereket, amivel orosz mélységi célpontokat el tudnak érni, akkor megfontolják, hogy minden modern fegyvert, kivéve az atomeszközöket átadnak olyan országoknak és szervezeteknek, amelyek vállalják, hogy Nagy-Britannia és az USA ellen katonai csapást intéznek. 

Már az új hidegháborúban élünk

Nógrádi György azt mondta az Origónak, hogy létrejött az új NATO-parancsnokság Finnországban, Észak-Skandináv Parancsnokság címén. Ami ebben érdekes, hogy az amerikaiak bejelentették, hogy az orosz flotta néhány egysége befutott a havannai kikötőbe, és ameddig ott vannak, addig amerikai támadó tengeralattjáró kíséri őket, hogy bármelyik pillanatban tüzet nyithasson rájuk.  Ehhez egy kanadai haditengerészeti egység is társult. Ez Nógrádi szerint azért fontos, mert 

azt jelenti, hogy visszajött a hidegháború, hiszen a hidegháborúban volt az, hogy minden szovjet hadihajót amerikai követett, és minden amerikait szovjet követett. Tehát ma már az új hidegháborúban élünk.

Minden egyes nappal közelebb kerül a világ a harmadik világháborúhoz, és a nyugati vezetők egyre felelőtlenebb döntéseket tesznek. A NATO-főtitkár mostani kijelentésével, miszerint nukleáris fegyverek készenlétbe helyezéséről tárgyalna, közelebb hozta a világot az atomháborúhoz.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK