Magyarország sem embert, sem fegyvert, sem pénzt nem küld egy esetleges ukrán NATO-misszióba

Magyarország megkapta azokat a garanciákat, hogy csak önkéntesen lehet részt venni olyan NATO akcióban, ami NATO területén kívül történik – minderről Orbán Viktor kormányfő beszélt, miután tárgyalt Jens Stoltenberg NATO főtitkárral Budapesten.

Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, hogy a NATO főtitkárnak magas reputációja van. A két fél közötti együttműködés megerősödött Jens Stoltenberg vezetése alatt - tette hozzá. Orbán Viktor közölte, Magyarország egy lojális és elkötelezett tagja a NATO-nak, 1300 magyar katona vesz részt NATO műveletek keretében. Védelmi kiadásaink meghaladják a GDP 2 százalékát. Ellátunk légtérrendészeti feladatokat Szlovákia, Szlovénia és a balti államok területe felett. 

Orbán Viktor: Magyarország kimarad a háborúból
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A magyar fél álláspontja eltér a NATO tagországainak a többségétől az ukrán-orosz háború esetén - mondta Orbán Viktor. Minden NATO körben kifejthettük a véleményünet. Magyarország világossá tette, hogy nem kíván blokkolni közös lépéseket - jelentette be Orbán Viktor.

 Magyarország megkapta azokat a garanciákat, hogy csak önkéntesen lehet részt venni olyan NATO akcióban, ami NATO területén kívül történik. 

Orbán Viktor kérdésre elmondta, hogy a magyar kormány álláspontja világos az orosz-ukrán háborúról. Ez egy nagyon nehéz politikai kérdés - tette hozzá. Nem könnyű ebben a helyzetben megtalálni a jó megállapodásokat. Most a NATO-csúcs előtt sikerült a magyar szempontokat érvényesíteni, és fair megállapodást kötni - tette hozzá. 

Arra tudok garanciát vállalni, hogy amikor elénk kerülnek ezek a döntések, akkor a magyar szempontok alapján tud a kormány eljárni. 

A NATO akciókban való részvétel csak önkéntes lehet, és így a jövőben is marad manőverezési lehetősége Magyaroszágnak. Hazánk világossá tette, hogy a másik 31 tagállam döntését nem tudja, és nem is akarja megváltoztatni, míg Magyarország kihasználja azt a mozgásteret, amit a szerződések biztosítanak neki. 

Magyarország sem pénzt, sem embert nem küld az esetleges jövőbeli NATO-misszióba, most egy korrekt megállapodás született –

 mondta Orbán Viktor.

Orbán Viktor miniszterelnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a tárgyalásukat követően 
 MTI/Máthé Zoltán

Stoltenberg: Nem használnak fel magyar pénzügyi eszközöket ehhez

Jens Stoltenberg arról beszélt, hogy Magyarország egy nagyrabecsült NATO szövetséges volt az elmúlt 25 évben. Fontos katonai parnacsnokságoknak adnak otthont, és támogatják a nyugat-balkáni stabilitást - tette hozzá. Magyarország hozzájárul a közös biztonságunkhoz. Szerdán több fontos kérdést megbeszéltünk a washingtoni csúcstalálkozó előtt. 2014 óta a NATO a legfontosabb átalakuláson ment át - tette hozzá. Stoltenberg felhívta a a figyelmet arra, hogy harcra kész egységeket telepítettek a keleti részekre, hogy ezzel megelőzzék a háborút.   

Az ukrajnai helyzetről azt mondta, hogy a NATO szövetségesek megállapodnak a kiképzés koordinálásában, és egy hosszútávú pénzügyi elkötelezettséget vállalnak a felek. 

Magyarország nem kíván részt venni ezekben a NATO erőfeszítésekben, magyar személyek nem vesznek részt ebben a tevékenységekben, és nem használnak fel magyar pénzügyi eszközöket. 

Magyarország nem fog blokkolni más szövetségesek, ha azok részt akarnak venni Ukrajna megsegítésében. Washingtonban sikerül majd véglegesíteni az erről szóló megállapodást. 
Fontos látogatás

Magyarországra látogatott szerdán Jens Stoltenberg, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyaljon. Arról pedig a magyar kormányfő beszélt néhány napja az M1-nek adott interjújában, hogy 

arra próbálnak majd választ találni, milyen jogi megoldással maradhatnánk ki egy NATO területén kívüli, ukrajnai misszióból. 

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt 
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Fontos hangsúlyozni, hogy a NATO mindenkori főtitkára politikai – és kommunikációs – feladatokat lát el, nem pedig katonait. Mivel a szövetségen belül teljes konszenzusra (esetleg „hajlandók koalíciójára”) van szükség, Jens Stoltenberg célja tehát az lehet, hogy valamilyen kompromisszumot hozzon össze, megőrizze a szövetség egységét.