Van esély a világháború-ellenes erők győzelmére az EP-választáson

Az európai parlamenti választások legfontosabb kérdése a mandátumszámok megoszlása mellett, hogy mekkora arányban lesznek a világháborút előmozdítani, illetve az azt megelőzni szándékozó erők. A májusi erőviszonyok alapján a jelenleg világháborút kockáztató néppárti-liberális-zöld tengely lehet a legnagyobb (44,7 százalék), ugyanakkor meglenne az esély egy, ideológiai törésvonalakat felülíró, világháború-ellenes eseti nagykoalícióra (50,3 százalék), ha az összes szuverenista, baloldali és szociáldemokrata képviselő összefog – közölte a Nézőpont Intézet.

2024. június 6. és 9. között tartják az EU-tagállamokban európai parlamenti választásokat, melynek kiemelt témája az orosz-ukrán háború kérdése. Bár az európaiak 58 százaléka elégedetlen az Európai Unió háborúval kapcsolatos politikájával, a brüsszeli fősodor egyre határozottabban képviseli háborúpárti álláspontját, s a tagállamok közül csak Magyarország és Szlovákia szorgalmaz békés megoldást az orosz-ukrán háborúban. 

Az utóbbi hetekben Ukrajna katonai támogatásával kapcsolatos tervek új szintre léptek, melyek új törésvonalakat rajzolhatnak a háború kérdésében. A legújabb javaslatok az Ukrajna elleni háború további eszkalálásának, világháborúvá fokozásának tervét sejtetik. 

Számos, ebbe az irányba mutató kijelentés hangzott el az elmúlt időszakban. A Biden-kormány és egyes európai vezetők engedélyt akarnak adni arra, hogy Ukrajna nyugati fegyverekkel katonai célpontokat támadjon Oroszország háború előtti felségterületén. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kijelentette, hogy háború esetén kész atomfegyvert fogadni hazájába. Emmanuel Macron francia elnök pedig már azt sem zárta ki, hogy nyugati csapatokat küldjön Ukrajnába, s francia katonai kiképzőtisztek érkezni is fognak oda. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke elsők között szeretné elfogadtatni az európai szintű kötelező sorkatonai szolgálatot az újonnan megválasztott Európai Parlamenttel. A háborúban való részvételre való nyitottság leglátványosabb jele, hogy a balti vezetők arról tájékoztatták Németországot, hogy katonákat fognak küldeni a konfliktuszónába, ha Oroszország jelentős területet hódít meg Ukrajnában. Nem meglepő, hogy Oroszország ezen felvetésekre az általa indított háború intenzitásának növelését helyezte kilátásba.

A Nézőpont Intézet az európai parlamenti választások előtt, az egyes tagállamok közvélemény-kutatásai alapján elkészítette előzetes mandátumbecslését, melyben azt is megvizsgálta, hogy milyen esélyei vannak egy ad hoc többségnek, amely hajlandó lehet fellépni a világháborús pszichózissal szemben. 

Egy héttel az európai parlamenti választások előtt, a jelenlegi erőviszonyok alapján nemcsak a szuverenista oldal fog várhatóan erősödni, de egy ennél is szélesebb ad hoc szövetség jöhet létre, mely képes lehet ellensúlyt képezni a világháború felé vezető politika képviselőivel szemben. Bár az EP-képviselőcsoportok frakciófegyelme jóval lazább, mint az egyes tagállamokban, a pártcsaládok vezetőinek és vezetőpártjainak véleménye általában irányadó a parlamenti erők állásfoglalását illetően. Már csak azért is, mert az egyes pártoknak az EP-választás után kell a számukra kedves frakciót kiválasztaniuk. 

A világháborús európai politikát támogató csoport nagyrészét a jelenleg is az Európai Parlamentet irányító nagykoalíció tagjai alkotják, melyek várhatóan mind veszítenek eddigi mandátumarányukból. A néppártiliberális-zöld tengely mandátumaránya 44,7 százaléka lehet. Ebben a táborban csak nagyon kevesen, mint például a magyar KDNP-s képviselő, ellenzik a háborút és a világháborút is.

Nagy kérdés, hogy a világháborúhoz vezető lépéseket jelenleg ellenző, sőt magát a kampányban egyenesen békekancellárként bemutató Olaf Scholz szocialista pártcsaládja egységes tud-e maradni a világháború ellenzésében. Ha az európai szocialisták is egységesen a világháború oldalára állnak, 17,9 százalékos várható mandátumarányuk miatt a világháborúpárti többség elkerülhetetlen.

Ezzel szemben a világháborút ellenző tábor egy ideológiai törésvonalakon átívelő, eseti nagykoalíció lehet. A világháború-ellenes összefogás vezető ereje lehet a megerősödő és átalakuló új jobboldal, melynek választások utáni formája bizonytalan, de potenciálisan magában foglalhatja a mostani konzervatív és a mostani Identitás-frakció valamennyi tagpártját a német AfD kivételével. Érdekesség, hogy az új jobboldallal egyéb értékrendi kérdésekben egyáltalán nem egyező Baloldal szintén világháború-ellenes, s ezzel a furcsa egyedi koalíció másik meghatározó oldalát adja. Szintén a világháborút megelőzni hajlandó tábort erősíthetik egyes, jelenleg független pártok, mint például a német AfD, az olasz Öt Csillag Mozgalom, vagy éppen a Smer és Hlas szlovák kormánypártok. Az orosz-ukrán háború világméretűvé válását nem támogatók köre így összesen az európai parlamenti mandátumok 32,4 százalékát jelentené.

Az európai pártok májusi erőviszonyai alapján tehát a világháborúpárti képviselőké a legnagyobb tábor, de nincs abszolút többségük, míg a világháború-ellenes szövetségnek minden esélye megvan, hogy megszervezze eseti jelleggel, saját európai parlamenti többségét. A következő napok fontos eseménye lehet Magyarországon és Európában, ha az EP-választáson induló politikai erők színt vallanak a világháborúhoz fűződő terveikről. Különösen is a Szocialisták és Demokraták képviselőcsoportjába tartó pártoknak kellene tisztázniuk álláspontjukat.

 

 

Világháborúpárti erők: néppárti-liberális-zöld tengely

EURÓPAI NÉPPÁRT (EPP): max. 24,6 százalék 

Az Európai Néppárt maradhat a legnagyobb képviselőcsoport az Európai Parlamentben annak ellenére, hogy várhatóan 25 százalék alá, a jelenlegi 25,4 százalék helyett 24,58 százalékra mérséklődhet képviselőinek aránya. Ezzel az utóbbi években egyre inkább a baloldali fősodorhoz igazodó néppárt továbbra is fontos erőnek számít majd a parlamentben. A frakció zászlóshajóját a német CDU-CSU szövetség jelenti (29 mandátum), de a spanyol Néppárt (PP) is nagyarányú delegációval (24 mandátum) gazdagítaná a pártcsaládot, mely jelenlegi 13 fős delegációjának számát közel megduplázhatja. A CDU-CSU pártkongresszusán megszavazták, hogy napirendre tűzzék a kötelező katonai szolgálatot, s Manfred Weber is kijelentette, hogy ő „az általános kötelező katonai szolgálat híve”. A német kereszténydemokraták ráadásul amiatt kritizálják a szocialista német kormányt, mert „felhígítják az új kötelező katonai szolgálatra vonatkozó terveket Németországban.” Weber szerint ezen felül Európának szüksége lenne atomfegyverre is. Az Európai Néppárt frakcióbővítési politikájában is feltétel a háborúpártiság, hiszen a Magyar Péter pártjának csatlakozása kapcsán említett három feltétel közül egy arról szól, hogy követni kell a Néppárt Ukrajna-politikáját. Természetesen a kivétel mindig erősíti a szabályt, s a frakciófegyelem híján vannak az Európai Néppártban is a világháborút ellenző képviselők. Erre jó példa a magyar Hölvényi György, a KDNP képviselője.

RENEW EUROPE: max. 12,2 százalék 

A liberális Renew Europe jelenlegi 14,2 százalékos mandátumaránya 12,2 százalékra eshet vissza, s ezzel könnyen a negyedik helyre szorulhat a képviselőcsoportok rangsorában. A politikai csoport a francia elnök Emmanuel Macron Reneszánsz nevű pártjának integrálásával kapott új lendületet a 2019-es választásokat követően, de mindez már távolinak tűnik 2024-ből visszatekintve. Bár egyelőre a 23 hellyel rendelkező francia képviselők adják a Renew legnagyobb létszámú nemzeti delegációját, ez a szám az EP-választások előtt egy hónappal mért erőviszonyok alapján 15-re csökkenhet. Ráadásul a volt liberális frakció és a Macron-párt szövetsége is sok konfliktussal terhelt. Nem véletlen, hogy Macron az év elején hazahívta a saját pártjából állított frakcióvezetőt és otthon csinált belőle miniszterelnököt. Egy dologban azonban a liberális frakció egyetért: tagjai háborúpártiak. A francia elnök Oroszországgal kapcsolatosan úgy fogalmazott, hogy „készen kell állnunk arra, hogy cselekedjünk az elrettentésük érdekében”, illetve „felkészülnek minden forgatókönyvre”, sejtetve a világháború kockázatát. Macron vakmerő kijelentései közismertek, Agnes Strack-Zimmermann német liberális listavezető (FDP) vagy a most jó eséllyel kieső magyar Momentum képviselői azonban erős vetélytársai a háborúpártiságban.

ZÖLDEK (GREENS/EFA): max. 7,9 százalék

A liberálisok mellett a Zöldek politikai csoportja szenvedheti el a legnagyobb veszteséget. Tanulságos, hogy mindkét zsugorodásra számító frakció egyértelműen világháborúpárti álláspontot képvisel. Jelenlegi 10,1 százalékos mandátumarányok júniustól mindössze 7,9 százalékra csökkenhet. Öt évvel ezelőtt még képviselőcsoportjuk jelentős áttörést tudott elérni a környezetvédelem és az éghajlatváltozás kampánytémáinak meglovaglásával, mára azonban kijelenthető, hogy egyszeri sikerről beszélhetünk, amelyet nagy valószínűséggel idén nem fognak megismételni. A Németországból delegált Zöldek jelentik az egyik húzópártot, jelenleg 21 képviselővel rendelkeznek, azonban ez a szám könnyen 14-re csökkenhet a jelenlegi erőviszonyok alapján. Annalena Baerbock zöldpárti német külügyminiszter sok erőfeszítést tett azért, hogy rábírja Olaf Scholz kancellárt arra, hogy Németország nagy hatótávolságú Taurus rakétákat küldjön Ukrajnába, mellyel már Oroszország területére is át lehetne lőni. Nem olyan régen pedig a német parlamentben ülésező Zöldek és Szabad Demokraták, valamint az ellenzéki CDU képviselői támogatták, hogy Nyugat-Ukrajna légterében drónokat likvidáljon a NATO, ami egyúttal egyet jelentene a háborúba való bevonódásba.

Világháború-ellenes erők (maximum 32,4 százalék)

ÚJ JOBBOLDAL (ECR ÉS ID): max. 21,4 százalék

Az Európai Parlament jobboldalán történhet a legnagyobb változás a júniusi választásokat követően. Az ECR jelenleg 9,5 százalékos mandátumaránnyal rendelkező csoportja, a jelenlegi tagpártokkal már 10,3 százalékos arányt érhetne el 74 képviselői helyet eredményező európai támogatottságával. A képviselőcsoport jelenlegi húzópártjai az önkormányzati választást megnyerő, 25 EP-képviselővel rendelkező, de jelenleg 19 EP-mandátumot érő támogatottsággal rendelkező lengyel Jog és Igazságosság, illetve a Giorgia Meloni olasz miniszterelnök által vezetett Olasz Testvérek jelentik, mely utóbbi viszont a jelenlegi 10-ről növelheti 23-ra delegációja létszámát.

A konzervatív pártcsalád befolyásnövelésének eszközét jelenthetik az eddig kihasználatlan szövetségkötési lehetőségek. A korábbinál intenzívebb egyeztetések zajlottak ugyanis a hatékony európai érdekérvényesítés érdekében a szélesebb szuverenista közösségben, melyeknek köszönhetően az ECR önállóan akár a harmadik legerősebb képviselőcsoport lehet a parlamentben a képviselői helyek akár 15,28 százalékos arányával, mintegy 110 fős képviselőcsoporttal. Az utóbbi időben többször egyértelművé vált a szándék, hogy a Fidesz a választások után a konzervatívokhoz kíván csatlakozni. A magyar kormánypárt legalább 10 mandátummal, a negyedik legnagyobb létszámú delegációval bővítené a pártcsaládot (a 11. képviselő KDNP-s, s stratégiai okokból az EPP-ben maradt), mellyel a jelenlegi 68 fős frakciót közel hetedével növelné. A konzervatív pártcsalád fontos erősítéseket kaphat Franciaországból is. A Reconquête, Éric Zemmour pártja már 2024 elején csatlakozott az ECR-hez, s jelenlegi népszerűségével 5 képviselővel gazdagíthatná a frakciót. Ennél is nagyobb erősödést jelentene azonban a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés (RN) csatlakozása. A politikai centrum felé elmozdulni szándékozó francia szuverenista párti Le Pen egy társaságban képviseltette magát az ECR spanyolországi rendezvényén többek közötti Giorgia Melonival, Mateusz Morawieckivel és Orbán Viktorral. A Nemzeti Tömörülés jelenlegi népszerűségi mutatóival akár 30 mandátummal gazdagíthatná a konzervatívokat, s ezzel a francia párt lenne az új éllovasa a szuverenista képviselőcsoportnak.

A legnagyobb erősödést mégsem ez jelentené, hanem Le Pen ajánlata az ECR és az AfD-t magából kizáró ID egyesülésére. A két tábor egyesülésével a szuverenista tömb elérhetné akár a 21 százalékos parlamenti mandátumarányt is, mellyel a Néppártot is megközelítve a második legnagyobb frakció lenne az Európai Parlamentben. 

A szuverenista pártok körében eltérő nézetek vannak Ukrajna támogatásával kapcsolatosan, ugyanakkor az ECR manifesztójában nem található egyetlen háborúpárti üzenet sem, közös nevezőt pedig a világháború elkerülése és az európai, illetve tagállami védelmi kapacitások erősítése jelentheti.

BALOLDAL (LEFT): max. 6 százalék

A Baloldal (LEFT) politikai csoportja jelen állás megtarthatja jelenlegi pozícióit a döntéshozatali folyamatokban, a mostani 5,4 százalékos mandátumarányuk a jelenlegi erőviszonyok alapján 5,97 százalékot érhet el júniusban. Az Engedetlen Franciaország (LFI) 7 EP-képviselője lehet a legnagyobb nemzeti delegáció a csoportban. A képviselőcsoport látszólagos stabilitása azonban megtévesztő, mivel a radikális baloldali képviselőcsoport újonca, a német Sahra Wagenknecht Die Linkéből kiváló párjta (BSW) 6 mandátummal erősítheti a pártcsaládot. Még nem döntötték el, hogy valóban a Baloldalban képzelik el a jövőjüket, vagy saját képviselőcsoportot kívánnak alkotni. Wagenknecht programjának központi eleme az ukrajnai béke.

VILÁGHÁBORÚ-ELLENES FÜGGETLENEK: max. 5 százalék

A jelenállás szerint képviselőcsoport nélküli, független képviselők összesen az európai parlamenti helyek 10 százalékát foglalhatják el a májusi erőviszonyok alapján. Minden második képviselő, azaz 5 százalékuk egyértelműen a világháború-ellenes tábort erősítenék. Legnagyobb mandátumszámmal az ID-ből nemrég kizárt AfD tartozhat (15 mandátum), melynek biztosra vehető a háború eszkalálódása elleni álláspontja, hiszen többek között békekezdeményezést nyújtott be a német Bundestagban év elején. Szintén független jelenleg, ugyanakkor 13 képviselőjével a világháború-ellenes tábort erősítheti az olasz Öt Csillag Mozgalom, melynek elnöke, Giuseppe Conte tett a NATO-fegyverek oroszországi célpontok elleni bebevetését szorgalmazó javaslattal szemben egyértelmű nyilatkozatot: „Álljatok le! Egyenesen a harmadik világháborúba vezettek minket!” A független pártok köréből erősítheti a józan ész hangját a szlovák Smer, illetve koalíciós partnere, a Hlas. Jelenlegi támogatottságuk mellett 4, illetve 2, azaz összesen 6 mandátumot remélhetnek. A két baloldali párt vezetője, a jelenleg a háborúpárti indokkal elkövetett merényletből lábadozó Robert Fico miniszterelnök, illetve Peter Pellegrini köztársasági elnök egyértelmű állásfoglalást tettek korábban a háború ügyében. A kormányfő nemcsak a fegyerszállítást állíttatta le, de a tűzszünet elmulasztott lehetőségeire is felhívta a figyelmet. A szlovák államfő győzelemre vezető elnökválasztási kampányának pedig az volt a fő üzenete, hogy „Szlovákiát a béke oldalán kell tartani, nem pedig a háborúén”, és hogy béketárgyalásokat kell kezdeményezni Oroszországgal.

A világháború ügyében megosztott szociáldemokraták 

SZOCIALISTÁK ÉS DEMOKRATÁK PROGRESSZÍV SZÖVETSÉGE (S&D): max. 17,9 százalék

Az S&D jelenlegi 20 százalékos mandátumaránya is csökkenhet a júniusi EP-választásokat követően, 17,9 százalékos arányuk már nem jelentené a képviselői helyek ötödét sem. Politikai súlyvesztésük jele, hogy egy hónappal az európai megmérettetés előtt egy nyilatkozat aláírására akarják rávenni az Európai Néppártot, amelyben kizárnák az újjobboldali képviselőcsoportokkal való együttműködés lehetőségét. A szocialisták legerősebb delegációit továbbra is a Spanyol Szocialista Munkáspárt (19 mandátum) és az olasz Demokrata Párt (18 mandátum) adhatja, a német SPD jelen állás szerint mindössze 14 képviselővel a harmadik legnagyobb nemzeti delegáció lehet az S&D-ben.

Ugyanakkor épp a német SPD kancellárja, Olaf Scholz nyilatkozott többször is a világháborús eszkaláció ellenében, megtiltva, hogy az Ukrajnának szállított fegyvereket az orosz felségterületek elleni támadásra használják. Ennek jele, hogy nem akar olyan különleges fegyvereket szállítani Ukrajnába, mint például a Taurus manőverező robotrepülőgépek. Ezzel a Willy Brandt-féle európai békepolitika hagyományait látszik követni a német kancellár, igaz, korábban már változtatta meg véleményét a háborúval kapcsolatban, mikor élet kioltására alkalmas katonai eszközök szállításáról volt szó. Az, hogy jelenlegi álláspontja meggyőzi-e a teljes képviselőcsoportot, még eldöntetlen. Ezzel szemben Pedro Sanchez, szocialista spanyol miniszterelnök inkább az ukrajnai háború fokozásán dolgozik, miután jelentős értékű, mintegy 1 milliárd eurónyi katonai támogatásról állapodott meg Ukrajnával, s már tavaly a spanyol elnökség átvételének napján úgy nyilatkozott Kijevben, hogy „támogatni fogjuk Ukrajnát, bármi legyen is az ára. 

Dobrev Klára és pártja, a Demokratikus Koalíció sem mutatta semmi jelét annak, hogy a világháborús eszkalációt ellenezné. A belpolitikai célból használt békepárti ígéretek ellenére ugyanis a DK soha nem határolódott el a világháború felé vezető amerikai és európai tervektől. A szocialista képviselőcsoport vegyes álláspontját jól mutatja, hogy a spanyolok nem, de a baloldali olasz Demokrata Párt nevében Domenico Tarquinio felszólalt Jens Stoltenberg azon kijelentésével szemben, miszerint a NATO-országoknak enyhíthetniük kellene azokat a korlátozásokat, amelyeket az általuk Ukrajnának szállított fegyverek orosz területen lévő célpontok elleni bevetésére szabtak. Tavaly ősszel pedig kizárták a képviselőcsoportból Robert Fico békepárti Smerjét a radikális jobboldali Nemzeti Párttal való koalíciókötése miatt, de láthatóan bőven van még további békepárti, de legalábbis világháború-ellenes erő a képviselőcsoportban.

Forrás: Nézőpont Intézet