A Weltwoche főszerkesztője Moszkvából: Orbán Viktor most megmutatja, hogyan kell tenni a békéért

A svájci lapot irányító Roger Köppel videóban mondta el részletesen, szerinte miért találkozott a magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyinnal, de az EU politikusait is kiosztotta. Szerinte Orbán Viktor missziója a béke iránti tapogatózás.

Moszkvából jelentkezett be videóban a svájci Weltwoche hetilap főszerkesztője, aki Orbán Viktor miniszterelnököt kísérte a tárgyalások helyszínére, többek között Kijevbe is, és akivel a repülőn is beszélgetett. Orbán Viktor múlthét hétfő óta tölti be az Európai Tanács elnöki tisztét, a legfontosabb prioritása a béke Ukrajnában, s azt mondta az újságírónak harcolni fog a békéért, akkor is, ha Brüsszelből próbálják ebben megakadályozni. A főszerkesztő emlékeztetett: 

általános döbbenetet látott az Európai Unióban annak kapcsán, hogy Kijev és a Volodimir Zelenszkij elnökkel folytatott egyeztetés után pár nappal Moszkvába látogat a magyar miniszterelnök.

Ez egy munkalátogatás Vlagyimir Putyinnál, ahol a napirendi pont kideríteni, hol húzódnak az orosz elnök vörös vonalai, mit gondol a brazil és a kínai béketervekről, mit gondol a magyar javaslatról az azonnali, két oldalról megkötött tűzszünetről, s hogyan képzeli el az európai biztonsági rendszert a háború után. Az újságíró, aki nemrég terjedelmes cikkben is kifejtette, mi szerinte Orbán víziója, megjegyezte, a két vezető 2009 óta többször találkozott, 

jól ismerik egymást, a jég már rég megtört, és Orbán Viktor egyszerűen próbál alapot teremteni, amennyire csak tud, tényeket gyűjteni, álláspontokat tisztázni, és lehetőséget találni a békés megoldásra.

A főszerkesztő odaszúrt egy kicsit a hazai politikumnak is, mondván a magyar miniszterelnök most megmutatja, hogyan kell tenni a békéért – igazából ezt kellene nekünk, svájciaknak is tennünk. A találkozó technikai részleteiről is beszélt Köppel – az ismert, „abszurd hosszú asztallal” ellátott teremből, a két vezető, nemzetbiztonsági tanácsadóik és külügyminisztereik kíséretében. Az újságíró megjegyezte, hogy Orbán kijevi látogatása után pozitívan értékelhető, hogy Zelenszkij a békekonferencia mellett foglalt állást, de ezt nem szabad túlbecsülni, „ezek még csak rügyek”, apró jelek arra vonatkozólag, hogy talán olvad a jég.

Az újságíró bírálta az EU azon politikusait, akik elutasították a diplomáciai megoldásokat, „ez a következménye annak, ha csak fegyverekkel szólsz a másik oldalhoz, démonizálod őket”, aztán „hülye helyzetet” eredményez, ha mégis tárgyalni kell velük. Itt találta meg a megfelelő szerepet magának a magyar kormányfő Köppel szerint, aki neki azt mondta, sok támadást kell ezért elviselnie, mert mindkét féllel szóba áll, de most talán jól jön, hogy van valaki, akivel mindkét fél is szóba áll, „hogy meg lehessen állítani Ukrajna haldoklását”.

Emberek halnak meg a fronton, kivéreztetnek egy országot, özvegyek és árvák maradnak utánuk, sorolta Köppel, egy olyan háborúban, amit szerinte az óriási diplomáciai hibák okoztak, s amelynek okait pragmatikusan kell feltárni és kompromisszumokat keresni.

Gyors békemegállapodásra a főszerkesztő sem számít, ezek még csak előzetes puhatolózások, „itt még csak a megalapozó munka folyik, de szerintem nagyon üdvözlendő, amit Orbán Viktor próbál itt megvalósítani az erős ellenállás ellenére”. Köppel felemlegette az EU szerinte passzív magatartását, mondván, „az embernek az az érzése, hogy az amerikaiak irányítják a Nyugatot, és az EU aligha képes rá” – Donald Trump esetleges újraválasztása kapcsán azt mondta, a volt elnök azonnal kézbe venné az irányítást.

Orbán viszont azt akarja, hogy az EU és Ukrajna aktív, formáló, úttörő szerepet töltsenek be itt, és nem azt, hogy az amerikaiak és az oroszok osztozzanak a sakktáblán, Európa és az ukránok meg a pálya széléről nézzék. A főszerkesztő emellett összehasonlította a kijevi, szerinte viharvert, posztszocialista összképet a moszkvai modern épületekkel és a soksávos autópályákkal, egyáltalán nem úgy néz ki, mint egy szankciók által fojtogatott ország fővárosa. Köppel végül megemlítette még, hogyan igyekezett elmagyarázni orosz partnereinek, hogy Svájc még mindig semleges, még ha bizonyos körök ezen változtatni is akarnának - írja a Mandiner.