Közel egymillió ember hal meg, ha megvalósul az ukrán terv

A kijevi és kanyivi vízerőmű gátja felrobbantásának szándékával vádolta meg az ukrán vezetést pénteki sajtótájékoztatóján Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, aki szerint a cél Oroszország megrágalmazása és felelőssé tétele.

Zaharova arra hivatkozott, hogy az Ihor Szikorszkij Kijevi Műszaki Egyetem Geoinformatikai és Fenntartható Fejlődés Világadatközpontja tanulmányozza az arra vonatkozó lehetséges forgatókönyveket, hogy miként árasztaná el a Dnyeper a környező területeket a vízerőműrendszere tározógátjainak lerombolása esetén. 

A vizsgálat a kijevi és a kanyivi vízerőműre összpontosít.

Ukraine plans to destroy dams of Kyiv hydroelectric power plant, Kaniv reservoir, Russia claims https://t.co/Ot5CpajYkj

— Еспресо Global (@Espresotveng) July 12, 2024

Kétségtelen, hogy a Zelenszkij-rezsim cinikus provokációt tervez saját lakossága ellen, (...) hogy aztán ismét kitalálhasson egy olyan történetet, amelyet a nemzetközi közösségre ráerőltetve hazánkat háborús bűnök és ökocídium elkövetésével vádolja meg. Egyúttal újabb segélyt akar kikönyörögni a Nyugattól, és el akarja fedni saját terrorista tevékenységét

- hangoztatta Zaharova.

A szóvivő a kijevi központ számításaira hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán fővárosnál létesített víztározó kiáradása esetén kétezer négyzetkilométer, 76 település, köztük az ukrán főváros kerületei kerülnének víz alá. 

Az áldozatok száma elérné a 900 ezret, közöttük zömmel kijevi polgárok lennének. 

Mint mondta, a kanyivi víztározó esetében a gátszakadás négyezer négyzetkilométert és 75 ezer embert érintene, a víz 177 települést öntene el.

Szu-25-ös vadászrepülőgépek bevetésen
Fotó: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium / MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium

Az orosz diplomata szerint 2022 szeptember-októberében ugyanez a központ modellezte a kahovkai vízerőmű felrobbantásának következményeit. A kakovkai vízerőmű - a dnyeperi erőműrendszer legalsó lépcsőjének - gátja 2023. június 6-án éjjel omlott össze. 

A tározóból a víz a Dnyeper folyón lefelé ömlött, elárasztva a part menti városokat és falvakat, köztük az orosz ellenőrzés alá került Oleskit és Nova Kahovkát. 

A RIA Novosztyi hírügynökség visszatekintése szerint a herszoni régió Oroszországhoz csatolt részén az ökológiai és humanitárius katasztrófához szükségállapotot hirdettek ki. 

A katasztrófaövezetből mintegy kilencezer lakost evakuáltak, 59 ember halt meg. A fő árvízkárok felszámolása több hónapig tartott. Moszkva Kijevet vádolta a terrortámadással. Az ukrán fél szerint a gátat az orosz hadsereg robbantotta fel.

A NATO és a nyugati hatalmak Ukrajnának engedélyezték a nagy hatótávolságú nyugati fegyverrendszerek használatát Oroszország területei ellen. Ez pedig óriási eszkalációs kockázat, hiszen a Kreml többször kijelentette, hogy ez a vörös vonal. 

Oroszország közölte, hogy az Ukrajnát orosz területre csapást mérő fegyverekkel ellátó nyugati országoknak számolniuk kell Oroszországgal, miután Vlagyimir Putyin elnök azt mondta, hogy megtorlásként a Nyugat ellenségeinek felfegyverzésével kell számolni.

A háborúpárti politikusok és követőik egyre hangosabban követelik a háború eszkalálását, miközben Magyarország szinte egyedül képviseli a békepárti álláspontot. 

Élő közvetítésünket az orosz-ukrán háborúról itt olvashatja.