Miért fenyegeti nyíltan Brüsszel Elon Muskot?

Elon Musk

Brüsszel az új uniós közösségimédia-törvény alapján tegnap vádat emelt Elon Musk platformja ellen. A hivatalos verzió szerint azért, mert az X-et a dezinformáció és az illegális tartalmak melegágyának tartja. Csakhogy a háttérben sokkal mélyebb törésvonalak vannak, amelyek eleve indokolja a fenyegető lépést. A Századvég egy korábbi tanulmányában elmagyarázta, mi a probléma az EU új digitális szabályozásával.

Pénteken az Európai Bizottság vádat emelt az X ellen, amiért a platform nem tartotta be az uniós, közösségi médiára vonatkozó jogszabályokat. Az EB elsősorban azt rótta fel nekik, hogy teret engednek a dezinformációknak és az illegális tartalmaknak. Brüsszelnem először megy neki Elon Musk közösségi oldalának, amelyen az versenytársaitól eltérően minimális a cenzúra. Két éve az Európai Unió tiltással fenyegette meg a Twittert, ha nem tartják be a tartalom moderálására vonatkozó szabályokat. Musk akkor nem vezette be az EU „ajánlásait”.

Amennyiben most megbüntetnék Elon Muskékat, az precedensértékű lenne, hiszen eddig még senkit nem ítéltek el az új uniós digitális szolgáltatási törvény (DSA) alapján. Ráadásul a büntetés mértéke sem lenne kicsi: a bírság akár a globális forgalmuk 6 százaléka is lehet. 

Ezek után nem meglepő, hogy a felületet tulajdonló Elon Musk kifakadt az oldalán. Fenyegetésként értékelte az uniós szerv lépését, és azt írta, hogy 

egy illegális, titkos alkut ajánlott neki: ha csendben cenzúrázunk anélkül, hogy bárkinek is szólnánk, nem bírságolnak meg minket.

A konfliktus kapcsán a Mandiner felidézte a Századvég februári tanulmányát, amelyben többek között az uniós szólásszabadságot, és azon belül a DSA-t nézték meg. A Századvég úgy látja, hogy 

a DSA-val az Európai Bizottság legfontosabb célja a választási kampányok befolyásolása.

Most Elon Muskon próbálnak meg fogást találni a globalista körök (Photo by NurPhoto via AFP)
Fotó: STR/NurPhoto/ AFP / STR/NurPhoto/ AFP

A törvénnyel több gond is van, de a legnagyobb az, hogy nem kínál megoldást a felmerülő problémákra. Az anyagban kiemelték, hogy a jogszabály a végrehajtási eljárásaiba integrálta az NGO szférát, amit „szakmainak” jellemeztek, de valójában ezek mögött a szervezetek mögött ott vannak a globális érdekcsoportok. Nem kell különösebben magyarázni, miért aggályos ez: 

hivatalos állami, vagy uniós szervek helyett az NGO-kból álló nemzetközi hálózat dönti el, hogy egy-egy tartalom gyűlöletkeltőnek, vagy éppen álhírnek minősül.

És ezeknek az NGO-knak a szakvéleményére hivatkozva bármely szolgáltató már kvázi „jogszerűen” távolíthatja el a kérdéses tartalmat a felületeikről. Tehát az új szabályozás értelmében a szolgáltatók egy „külsősnek” és „függetlennek” mondott döntésre is hivatkozhatnak, nem neki kell – saját döntését felvállalva – indokolni a cenzúrát. Az meg különösen problémás, hogy az NGO-k megállapítása alapján az EB ennek alapján különféle jogi / politikai eljárásokat is indíthat, mint azt most az X esetében láthatjuk. 

A Századvég arra is felhívja a figyelmet, hogy az Európai Unió a DSA által biztosított új jogi kereteken belül Európa-szerte számos, új tartalomminősítő és tényellenőrző szervezet létrejöttét szervezte meg, illetve támogatta. Ezekben a szervezetekben közös, hogy a globalista körök állnak mögöttük. Így például a Soros-hálózat. Magyarországon hamar megkezdődött a mozgolódás: a globalista szervezetek nagyon hamar reagáltak: regisztráltatták magukat a fenti hálózatokba, így ezek már részei az új uniós eljárási / jogalkalmazási rendszernek.