Bejelentést tettek Amerikában Ukrajna NATO-tagságáról

Jens Stoltenberg szerdán Washingtonban hivatalosan is kinyilvánította, Ukrajna csatlakozása a nyugati katonai szövetséghez visszafordíthatatlan.

Szerdán Washingtonban az Észak-atlanti Tanács ülése után a NATO szervezet 75. évfordulós csúcstalálkozójára került sor - számolt be az AP News.

Jens Stoltenberg az Ukrajnát érintő szerdán hozott döntésekről a találkozón elmondta, hogy azok a támogatás növeléséről szólnak. Beszámolt arról, hogy az Ukrajnának szánt nemzetközi biztonsági támogatás legnagyobb részének összehangolása a NATO kezébe kerül, amelyet németországi központból irányítanak egy altábornagy parancsnoksága alatt. 

A központot kiegészítik a keleti tagállamokban létesítendő elosztóközpontok, ahonnan a szállítmányokat eljuttatják Ukrajnába

– tette hozzá a főtitkár. Szintén a NATO feladata lesz az ukrán erők kiképzése a tagországok területén.

Jens Stoltenberg kifejtette, hogy az 

Ukrajna támogatására hozott döntések nem teszik a szövetséget a konfliktus részesévé, de segítenek Ukrajnának abban, hogy élni tudjon az önvédelem jogával.

Hozzátette, hogy katonai támogatást különítenek el Ukrajna számára egy 40 milliárd eurós kiindulási összeggel. Ezzel a támogatással Ukrajna egy olyan katonai erőt tud kiépíteni, amely győzelemre képes és el tudja hárítani az orosz agressziót, valamint elrettentést jelent a jövőben.

Jens Stoltenberg szerint ezek az eszközök a háború lezárásának célját szolgálják, és úgy fogalmazott, hogy "minél hitelesebb és minél tartósabb a támogatás, Moszkva annál gyorsabban felismeri majd, hogy nem tud bennünket kifárasztani."

A NATO-csúcstalálkozó szerdán nyilvánossá tett nyilatkozata úgy fogalmaz, hogy Ukrajna jövője a NATO-ban van, és a szövetség „folytatja támogatását a teljes euroatlanti integráció felé vezető visszafordíthatatlan úton, ide értve a NATO-tagságot is". A NATO-ba való hivatalos meghívóval kapcsolatban a közleményben az olvasható, hogy az akkor történhet meg, amikor a szövetségesek között erről egyetértés születik és Ukrajna teljesíti a feltételeket.

Az állam- és kormányfők által elfogadott közös dokumentum egyben azt is hangsúlyozza, hogy a NATO nem keres konfliktust Oroszországgal és nem jelent rá veszélyt, valamint tartalmazza a kommunikációs csatornák nyitva tartásának fontosságát a kockázat csökkentése és eszkaláció megelőzése érdekében.

Jens Stoltenberg az ülésnapot követően elmondta, hogy döntések születtek a NATO erősítése és tagjai biztonságának növelése érdekében, valamint szó volt a biztonság fenntartását szolgáló költségek megosztásáról. Beszámolt keleti tagállamokba telepített harckész egységekről, és arról, hogy jelenleg több mint 500 ezer katona áll készenlétben a szövetség területén. Elmondta, hogy a NATO az elmúlt időszakban a hidegháború óta a legátfogóbb védelmi tervet volt képes életbe léptetni.

Stoltenberg kifejtette: az eredmények elérését az tette lehetővé, hogy a tagállamok történelmi mértékben növelték védelmi kiadásaikat. Hozzátette, hogy amikor 2014-ben megfogalmazták a GDP 2 százalékának megfelelő előírást a tagállamok védelmi kiadásaira vonatkozóan, akkor csupán 3 szövetséges tudta azt teljesíteni, míg jelenleg 23.
A főtitkár beszámolt arról is, hogy a NATO állam- és kormányfőinek ülésén megállapodás született a védelmi ipari együttműködésről a termelés fokozása érdekében.

Majd hozzátette, hogy 

a szövetségesek a lég- és rakétavédelem megerősítéséről is döntést hoztak, aminek része egy új támaszpont kialakítása Lengyelországban.

A NATO újabb washingtoni csúcstalálkozójára csütörtökön kerül sor, amikor a tagországok állam- és kormányfőihez csatlakoznak az Európai Unió képviselői, valamint az indiai- és csendes-óceáni térség több vezetője, ezt követően pedig összeül a NATO-Ukrajna Tanács is, amelyen részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.