Rendkívül fertőző kecskepestis terjed Görögországban és Romániában

Képünk illusztráció!

Fotó: Hussein FALEH / AFP

Görögországban magas fokú riadókészültség van érvényben és korlátozásokat vezettek be - beleértve a juhok és kecskék gazdaságokból történő szállításának tilalmát - a rendkívül fertőző kecskepestis miatt. A peste de petits ruminants (PPR) néven ismert betegséget először július 11-én észlelték a közép-görögországi Tesszáliában. A betegség gyorsan terjedt, több gazdaságot érintett, és a szomszédos Romániát is elérte, ami közel 58 000 juh és kecske levágásához vezetett.

Mivel ez a betegség jelentős kockázatot jelent a görögországi állattenyésztésére, a tét nagy. A görög feta sajt mintegy 40 százaléka a régió juh- és kecsketejtermeléséből származik Tesszáliában.

Az iparág jelentőségét mutatja, hogy Görögország évente nagyjából 140 000 tonna fetát állít elő, amelynek körülbelül 65 százalékát exportálja, és ezzel az ország kisebb mérete ellenére is nyomot hagyott a globális tejpiacon.

Érdemes megjegyezni, hogy a PPR nem terjed át az állatokról az emberre; ez azt jelenti, hogy a fertőzött állatokból származó hús és tejtermékek emberi fogyasztásra továbbra is alkalmasak. 

Ennek ellenére az állattenyésztésre gyakorolt hatása jelentős, és a betegség terjedésének megállításához az állatok tömeges levágására van szükség.

A párizsi Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) szerint a kecskepestis súlyos gazdasági válságot idézhet elő, különösen a kecskékre és juhokra mint fő élelmiszerforrásokra támaszkodó régiókban, például Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsiában.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) felvázolta a PPR tüneteit, amelyek közé tartozik a depresszió, láz, orr- és szemváladék, szájüregi sebek, légzési zavarok, köhögés és hasmenés. 

Képünk illusztráció!
Fotó: AFP / Robyn Beck / AFP

A járvány kitörésére válaszul az EU végrehajtó szerve gyors lépéseket tett, és július 19-én sürgős intézkedéseket vezetett be Görögország és július 26-án Románia számára. 

Ezek a lépések az áruk mozgásának korlátozására irányulnak, biztosítva a biztonságos kereskedelmet, miközben fenntartják az EU magas szintű egészségügyi előírásait. Bár az EU élelmiszerbiztonsági hatósága (EFSA) mindkét országban kritikusnak ítéli a helyzetet, egyelőre nem kértek tudományos támogatást az ügyben.

A vírust először 1942-ben azonosították Elefántcsontparton, és mára Afrika, a Közel-Kelet és Ázsia több régiójára is átterjedt. Jelenleg a jelentések szerint több mint 70 országban igazolták a PPR megbetegedéseket, és számos más országban is fennáll a potenciális veszély - írta a Mirror.

Nemrég még a sertéspestis miatt aggódtak az állattenyésztők

A Románia délkeleti részén fekvő Braila megyében egy hozzávetőleg 140 ezer sertést tartó kereskedelmi farmot támadott meg az afrikai sertéspestis 2018-ban. 

Horvátország tavaly jelentette először az EU tagországoknak, hogy házisertés-állományban is igazolták az ASP vírus jelenlétét, majd rövid idő alatt több mint 150 esetet regisztráltak. A járvány nagyrészt az ország Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával határos megyéit érintette, de vaddisznókból az ország nyugati megyéiben is kimutatták a betegséget.

Megdöbbentő dologgal szembesültek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei Békés vármegyében, amikor egy román furgonban 30 sertést találtak borzalmas körülmények között. Mint kiderült, azon a településen, ahol a férfi megvásárolta a malacokat, sertéspestis miatt karantént rendeltek el. 

Az állatorvos a feltárt körülmények miatt azonnal utasítást adott az állatok leölésére.

Olaszországban  betiltották a vadászatot, az erdei kirándulást és a gombaszedést is az afrikai sertéspestisben elpusztult vaddisznók miatt.