A svéd kormány 486 barnamedve kilövését engedélyezte az idei vadászaton, ami a megmaradt barnamedve-populáció mintegy 20 százalékának felel meg. Ez rekordnak számít a tavalyi 722 egyed kilövésével együtt.
A vadászat második napján csütörtök délután már 152 medvét lőttek ki a svéd környezetvédelmi hivatal szerint.
A vadászat egyre nagyobb vitákat kelt, és idén a rendőrség is elkísérte a vadászokat a helyi tiltakozásokra való tekintettel - írja a The Guardian.
Magnus Orrebrant, a Svéd Húsevők Szövetségének, elnöke a vadászatról úgy nyilatkozott:
tiszta mészárláshoz lehetne hasonlítani.
A rendőrök gyalogosan és drónokkal járőröznek az erdőkben, hogy biztosítsák a vadászok békés előrehaladását, mivel aggódnak amiatt, hogy a vadászatok tüntetéseket válthatnak ki.
A medvéket egy évszázaddal ezelőtt majdnem a kihalás szélére vadászták Svédországban, de a számuk 2008-ban 3300 egyeddel elérte a csúcsot. Az azóta eltelt években az elejtések 40%-kal, mintegy 2400-ra csökkentették a medvék számát. Ha ez hasonló ütemben folytatódik, akkor az ország már csak egyéves vadászatra lesz attól a minimális 1400-as számtól, amelyet a Svéd Környezetvédelmi Hivatal szükségesnek tart az életképes populáció fenntartásához.
Az elmúlt két évben Svédország több száz farkat, hiúz és medve elejtését hajtották végre, a tavalyi vadászatok pedig rekordot döntöttek az elejtett állatok számát illetően.
Az ország 2023-ban tartotta korunk legnagyobb farkasvadászatát, amelynek célja a veszélyeztetett, mindössze 460 farkast számláló állományból 75 farkas kiirtása volt.
Az ökológusok aggódnak, hogy ha a vadászatok folytatódnak, az az egész régióra kihatással lehet. A hónap elején norvég környezetvédelmi csoportok arra hivatkozva fordultak a svéd hatóságokhoz, hogy egyes határvidékeken utasítsák el a medvék leölésére vonatkozó engedélyeket, mert azok mindkét ország barnamedve-populációját veszélyeztetik. A fellebbezést elutasították.
Jonas Kindberg, a Svéd Agrártudományi Egyetem munkatársa, a Skandináv Medve Projekt vezető kutatója elmondta: „Ha azt akarjuk, hogy a populáció stabilan megmaradjon a jelenlegi becsléseink szerinti 2400 állat körül, akkor évente csak körülbelül 250 medvét lőhetünk ki”.
A barnamedve „szigorúan védett faj” Európában, és a természetvédők szerint a magas vadászati kvóták megsérthetik az EU élőhelyvédelmi irányelvét, amely
tiltja „a szigorúan védett fajok szándékos vadászatát vagy leölését.
Az uniós szabályok szerint ez a tilalom csak „végső esetben” oldható fel a közbiztonság, a termények vagy a természetes növény- és állatvilág védelme érdekében.
Magnus Rydholm, a Svéd Vadászati és Vadgazdálkodási Szövetség kommunikációs igazgatója azonban azt mondta, a vadászat Svédország kulturális örökségének része. "Ez kulturális örökség és jog, amelyet meg kell védenünk”.
Az engedélyek magas száma mellett Svédország enyhítette a vadászati szabályokat, és lehetővé tette a csalik, kamerák és kutyák használatát a medvék elejtéséhez. Ezek olyan gyakorlatok, amelyek korábban illegálisak voltak. A vadászok azzal érvelnek, hogy a módszer kevesebb stresszt okoz a medvéknek.
A farkasok és medvék az egész EU-ban sikertörténetnek számítanak a természetvédelem terén, mivel
a szigorú védelmi intézkedéseknek és a vadászati tilalmaknak köszönhetően a farkasok és medvék száma a kihalás széléről emelkedett vissza.
Most azonban Svédország is azon európai országok közé tartozik, amelyek fokozták a nagyragadozók vadászatát.
Idén Románia is bejelentette, hogy közel 500 barnamedvét fog kiirtani, annak ellenére, hogy a medvék védett státuszban vannak. Németország is éppen most enyhíti a farkasvadászatra vonatkozó szabályait, és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is részt vesz a farkasok védelmének lazítására irányuló szélesebb körű törekvésekben.