Az ukránok Oroszországot akarják bombázni, az oroszok válaszul az atombomba használatán gondolkodnak

Orosz légicsapásban kigyulladt autó ég egy lakóépület előtt.

Fotó: MTI/AP/Andrij Marienko

Az orosz-ukrán háború egyre rémisztőbb képet fest, ugyanis napról napra egyre több, az eszkaláció irányába mutató lépést hoznak meg a felek. Az ukránok egyre hevesebben támadják Oroszországot, miközben a szövetségesek egyre jobban lazítják a fegyverkorlátozásokat. Az országok sorra engedélyezik, hogy fegyvereikkel orosz területeket támadjanak. Ez nagyon súlyos következményekkel járhat, ugyanis Kurszk miatt sem maradt el az orosz bosszú. Mindeközben ahogyan az országok lazítják a korlátozásokat, az ukránok Washingtonnak átadták azt a listát, amely tartalmazza azokat az orosz stratégiai fontosságú és katonai létesítményeket, amelyeket az ukránok támadni szeretnének. Azonban mindez hiába, hiszen Oroszország töretlenül nyomul előre a keleti fronton. Oroszország mindeközben kijelentette, hogy lazítani fog a nukleáris doktrínáján.

Napról napra úgy tűnik, hogy egyre jobban eszkalálódik az orosz-ukrán háború, ahogyan a fejlemények egész vészjósló sora bontakozik ki. Az ukránok egyre nagyobb nyomást helyeznek a szövetségesekre, főleg az Egyesült Államokra, hogy engedélyezzék az orosz területek elleni csapásokat. A nyugati országok sorra hódolnak be az ukrán követeléseknek. Emiatt pedig egyre intenzívebb orosz támadásokra lehet számítani, hiszen a kurszki offenzíva megnyitása óta az oroszok soha nem látott drón– és rakétatámadásokat mérnek az ukrán stratégiai fontosságú létesítményekre, továbbá a kulcsfontosságú infrastruktúrára. Nemrég Ukrajna átnyújtotta Washingtonnak azt a listát, amely tartalmazza azokat a célpontokat, amelyeket az ukránok szeretnének támadni az Oroszországi Föderáción belül. Míg az oroszok a kurszki területen látszólag stabilizálták a frontot, addig Donbaszban fokozatosan haladnak előre, egyre több stratégiailag fontos települést elfoglalva.

Lakóépület lángol Ukrajnában
Fotó: Szergej Kozlov / MTI/EPA/Szergej Kozlov

Két donyecki település elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Viimka és Pticse települést - közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium alapján az MTI. A moszkvai katonai tárca szerint az orosz hadsereg a hat ukrajnai frontszakasz közül négyben előre nyomult, miközben itt 16, az oroszországi Kurszk megyében pedig hat támadást és ellentámadást vert vissza. A Moszkvában közölt összesítés a "különleges hadművelet" övezetében elesett vagy súlyosan megsebesült ukrán katonák számát több mint 1900-ra, a Kurszk körzetében elszenvedett ukrán veszteségeket pedig mintegy 360-ra tette.  

A tárca az Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között egy izraeli gyártmányú RPS-42-es légtérfigyelő radarállomást, több Harkov megyei drónösszeszerelő műhelyt, kilenc lőszerraktárt, három harckocsit, hat páncélozott harcjárművet, öt nyugati gyártmányú - 155 milliméteres - önjáró és három vontatott tarackot, amerikai HIMARS és cseh Vampire sorozatvetők hat rakétáját, három francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 171 drónt.

Az augusztus 6-án indított támadás során a Moszkva által kiadott tájékoztatás szerint az ukrán fél ebben a térségben több mint 8500 embert, 80 harckocsit, 37 gyalogsági harcjárművet, 69 páncélozott személyszállító járművet, 537 páncélozott harcjárművet, 249 gépkocsit, 62 tüzérségi löveget és 16 sorozatvetőt veszített.

Ukrán katonák az orosz állásokat lövik a donyecki Csasziv Jar közelében (illusztráció)
Fotó: MTI/EPA/

Andrej Marocsko katonai szakértő, a "Luhanszki Népköztársaság" nyugállományú alezredese a TASZSZ hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy az orosz hadsereg ahhoz hasonló tempóban nyomul előre a donyecki régióban lévő Pokrovszk irányába, mint amilyen a " különleges hadművelet" kezdetére volt jellemző. Rámutatott, hogy innen az ukrán fegyveres erők parancsnoksága jelentős erőket csoportosított át a Kurszk megyében végrehajtott támadáshoz.

Nehéz a helyzet a keleti fronton az ukránok szerint

Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok vasárnap azt mondta, hogy a helyzet „nehéz” Oroszország fő támadása körül, amely Kelet-Ukrajnára összpontosul, de minden szükséges döntést meghoztak. Szirszkij nem közölte az orosz fő offenzíva pontos helyét, de korábban mind ő, mind Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy az orosz erők a stratégiailag fontos Pokrovszk városát veszik célba – írja a Reuters.

Az ellenség fő támadásának irányában nehéz a helyzet. De minden szükséges döntést minden szinten haladéktalanul meghoznak

– mondta Szirszkij a Telegramon.

Ukrán katonák a CAESAR tüzérségi rendszer mellett
Fotó: Diego Herrera Carcedo / ANADOLU / Anadolu via AFP 

Szirszkij elmondta, hogy a múlt héten több napot töltött a keleti fronton Pokrovszk közelében, és az ottani harcokat „kivételesen keménynek” minősítette.
Oroszország továbbra is súlyos harcok közepette nyomul előre – írja a hírügynökség.

Egyre bátrabbak az ukránok Oroszországban

Ukrajna egyre vakmerőbben és bátrabban viselkedik, mióta a nyomásgyakorlásuknak köszönhetően egyre több nyugati ország lazít a fegyverhasználati korlátozásokon. Ahogy azt megírtuk, az orosz védelmi minisztérium és a regionális hatóságok jelentései szerint ukrán drónok Oroszország 16 régióját támadták meg szeptember 1-jén éjjel.

Az orosz minisztérium jelentése szerint a légvédelmi rendszerek 158 repülőgép típusú drónt megsemmisítettek és elfogtak 15 orosz régióban. A minisztérium szerint 46 drónt lőttek le Kurszk régió felett, 34-et Brjanszk felett, 28-at Voronyezs felett, 14-et Belgorod felett.

A védelmi minisztérium által említett régiók között volt Kurszk, Tambov, Szmolenszk, Orjol és Ivanovo régió. A lap ismertetése szerint a háború kezdete óta eddig nem jelentettek dróntámadást ezekben a régiókban. Szergej Szobjanin moszkvai polgármester elmondta, hogy két drónt lőttek le a város felett, mindkettőt a kapotnyai olajfinomító területén. Az egyikről lehulló törmelék következtében tűz keletkezett. Szobjanin hangsúlyozta, hogy egy különálló műszaki épület gyulladt ki.

 

A támadás miatt a moszkvai Vnukovo, Domodedovo és Zsukovszkij repülőtereken éjszaka és reggel felfüggesztették a a létesítmények működését. A Szövetségi Légi közlekedési Ügynökség tájékoztatása szerint 74 járat indulása késett, és 43 repülőgépet más repülőterekre irányítottak át. A Tveri régióban a hatóságok öt lezuhant drónt jelentettek Konakovo város területén, ahol az állami körzeti erőmű található. A támadást követően ott tűz keletkezett, amelyet gyorsan megfékeztek; a hatóságok szerint az áram– és gázellátást ez nem érinti. Támadás érte a moszkvai régióban található Kashirskaya erőművet is. Egyik régióban sincsenek hivatalos jelentések áldozatokról.

Az ukránok átadták a célpontlistát az Egyesült Államoknak

A Reuters hírügynökség vasárnap közölte, hogy az ukrán elnök egyre növeli a nyomást a fő támogatóján, az Egyesült Államokon, hogy engedjék meg Kijevnek, hogy mélyen orosz területen belül katonai célpontokat támadjon, miután az ország képviselői szombaton Washingtonban magas rangú amerikai tisztviselőkkel találkoztak.

Volodimir Zelenszkij mélyen lecsapna Oroszországra  
Fotó: Gints Ivuskans / AFP

Washington 2022 óta több mint 50 milliárd dollár értékű katonai segélyt nyújtott Ukrajnának, de a fegyverek használatát ukrán földre és a határon átnyúló védelmi célú műveletekre korlátozta.

Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy pénteken irányított légibombák hat embert öltek meg és 97-et megsebesítettek Harkovban, szombaton pedig további támadások történtek. Ezeket csak „az orosz katonai repülőterek, azok bázisai és az orosz terror logisztikája elleni csapással lehetne elhárítani” – mondta az ukrán elnök. Zelenszkij egy videóüzenetében azt mondta, hogy folyamatosan konzultálnak a szövetségeseikkel, érveket sorakoztatnak fel emellett, hogy meggyőzzék őket.

Szükségünk van a képességekre, hogy valóban és teljes mértékben megvédjük Ukrajnát és az ukránokat. Szükségünk van mind a nagy hatótávolságú képességek engedélyezésére, mind az Önök nagy hatótávolságú lövedékeire és rakétáira”

– mondta az Egyesült Államokhoz, Nagy-Britanniához, Franciaországhoz és Németországhoz fordulva az üzenetében.

Az ukrán elnök arról is szólt, hogy Ukrajna képviselői eljuttatták a szövetségesekhez a listát, minden részlettel, mellyel orosz katonai és stratégiai jelentőségű célpontokat kívánnak támadni az amerikai ATACMS rakétákkal, mélyen az Oroszországi Föderáció magterületén.

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter, aki pénteken és szombaton egy delegációval Washingtonban tartózkodott, hogy amerikai tisztviselőkkel és szakértőkkel találkozzon, a CNN által sugárzott interjúban azt mondta, hogy Kijev megmutatta, hogy az ukrán városok elleni csapásokhoz használt orosz repülőterek mélységi csapások hatótávolságán belül vannak.

Elmagyaráztuk, hogy milyen képességekre van szükségünk ahhoz, hogy megvédjük a polgárokat az orosz terrorral szemben, amelyet az oroszok okoznak nekünk, ezért remélem, hogy meghallgattak minket”

– mondta Umerov a pénteken késő este adott interjúban.

ATACMS rendszer
Fotó: AFP 

Andrij Jermak, az elnök kabinetfőnöke pénteken Umerovval együtt tájékoztatta Lloyd Austin amerikai védelmi minisztert a harctéri helyzetről látogatásuk első találkozóján - áll az elnöki hivatal közleményében.

Egy olyan hét végén beszélve, amikor Oroszország több mint 400 rakétával és drónnal csapott le Ukrajnára, Jermak fontosnak nevezte, hogy Ukrajna minél hamarabb fegyvereket kapjon a meglévő védelmi csomagokból

– közölte a hivatal.

Kreml: Moszkvában már betelt a pohár Washingtonnal szemben

Az Egyesült Államok Joe Biden elnöksége alatt annyi hibát követett el az Oroszországgal való kapcsolatokban, hogy Moszkvában már betelt a pohár - jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz államfő sajtótitkára a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című vasárnapi műsorának nyilatkozva – közölte az MTI. A közelgő amerikai elnökválasztás kilátásaival kapcsolatban, kérdésre válaszolva kijelentette: 

Nekünk nincs jelöltünk. De, természetesen, a demokraták kiszámíthatóbbak. És amit Vlagyimir Putyin orosz elnök Biden kiszámíthatóságáról mondott, az gyakorlatilag az összes demokratára vonatkozik, beleértve Kamala Harris asszonyt is."

Peszkov úgy fogalmazott, hogy előre látható az Oroszország viszonyában érvényesített irányvonal folytatása.

Megjósolható az uniós országokra gyakorolt nyomás, az ezen országok politikai és gazdasági rabszolgasorba taszításának folytatása"

- nyilatkozott. 

Hangot adott álláspontjának, miszerint az Európai Unió az Egyesült Államok nyomására konfrontálódik Oroszországgal, saját érdekeinek és adófizetői pénztárcájának kárára.

Természetesen mindennek mélyreható következményei lesznek számukra, elkerülhetetlenül. És az elkövetkező évtizedben tanúi leszünk ezeknek a negatív következményeknek"

- mondta.
Peszkov rámutatott, hogy Washington évtizedeken át következetesen fellépett Moszkva érdekeivel szemben és nyomást gyakorolt rá, de a kétoldalú kapcsolatok Biden elnöksége alatt jutottak történelmi mélypontra, és nincs kilátás arra, hogy növekedési pályára álljanak. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok az ellenkező állítások ellenére "közvetlenül részese az Ukrajna körüli konfliktusnak", ily módon nem titkoltan ellenséges álláspontot képviselve Oroszországgal szemben.

Mint mondta, a Biden-érában az amerikai fél annyi hibát követett el az Oroszországgal való viszonyban, hogy a kapcsolatok "töréspontjukhoz" érkeztek és "a pohár már túlcsordult".

Oroszország változtat a nukleáris doktrínáján

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kifejtette, hogy az erre vonatkozó dokumentum véglegesítése folyamatban van, de korai lenne még a befejezés konkrét időpontjáról beszélni. Oroszország a legutóbbi konfliktusok és a Nyugat különleges katonai művelettel kapcsolatos lépéseinek elemzése alapján fogja módosítani nukleáris doktrínáját.

Vlagyimir Putyin orosz elnök
Fotó: AFP 

Mint korábban már többször elmondtuk, a munka előrehaladott szakaszban van, és egyértelmű a szándék, hogy korrekciót vezessünk be [a nukleáris doktrínában], amelyet többek között a közelmúltbeli konfliktusok alakulásának vizsgálata és elemzése okoz, beleértve természetesen mindazt, ami nyugati ellenfeleink eszkalációs kurzusával kapcsolatos, a különleges katonai művelet tekintetében

– mondta a miniszterhelyettes.

Kifejtette, hogy a megfelelő dokumentum véglegesítése folyamatban van, de korai lenne még konkrét időkeretről beszélni a befejezéssel kapcsolatban.

A befejezés időkerete meglehetősen bonyolult kérdés, tekintve, hogy nemzetbiztonságunk legfontosabb aspektusáról van szó”

– jegyezte meg Rjabkov.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azt mondta, hogy az orosz nukleáris doktrína egy élő dokumentum, amelyet szükség esetén módosítani lehet.