Itt van az újabb üzenet Brüsszelből: migránst nem kérnek, a magyarok pénzét azonban megtartják

A 2015-ös migrációs válság idején több millió ember jutott be illegálisan Nyugat-Európába. Brüsszel azóta próbálkozik a migránsok szétosztásával, vagyis, próbálja elfogadtatni a kötelező betelepítést a tagállamokkal. A magyar kormány a kezdetektől fogva ellenzi a tervet, azt mondják, Brüsszel migránsgettókat akar létrehozni Magyarországon. Brüsszel éppen ezért több tízmilliárdot követel Magyarországtól, majd pedig a magyar kormány válaszul benyújtotta a számlát az Európai Bizottságnak, amellyel lassan egy évtizede tartoznak.

Júniusban az Európai Unió Bírósága súlyos ítéletet hozott: 200 millió eurós – közel 80 milliárd forintos – büntetést szabott ki Magyarországra, mivel szerintük Magyarország nem tartotta tiszteletben az EU menekültügyi jogszabályait. A fenti döntést mind idehaza, mind a nemzetközi politikában keményen kritizálták, mivel Brüsszel egy olyan területen osztogat büntetéseket, amellyel alig foglalkozik, az azt végrehajtó országoknak pedig alig ad rá támogatást - írta a Mandiner.

Példátlan Brüsszel ítélete
Fotó: Anadolu via AFP / Anadolu via AFP/2023 Anadolu

A magyar kormány azonban nem késlekedett a válasszal: bejelentette, hogy Brüsszelnek inkább ki kellene fizetnie Magyarországnak azt a 800 milliárd forintot, amibe a határvédelem került az utóbbi tíz évben. A követelést Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azzal indokolta, hogy

ezekhez a terhekhez az Unió érdemben nem járult hozzá, és nem vállalt szolidaritást sem a védelmi feladatokat ellátó Magyarországgal. S bár régi tartozásról van szó, Brüsszel évek óta támadja a magyar migrációs eljárásokat; igaz, eddig legalább nem büntette mindezekért 

– tette hozzá a miniszterhelyettes. 

Brüsszel újra megzsarolta Magyarországot: már nemcsak visszatartja, de csökkentené is a hazánknak járó forrásokat

Az Európai Bizottság nem sokkal később bejelentette: ha nem fizeti ki Magyarország a migráció megállítása miatt kiszabott 200 millió eurós bírságot, akkor a zárolt uniós forrásokból vonja le az összeget – ismertette a Bizottság álláspontját az Euronews. Pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég világossá tette a magyar kormány álláspontját: a bel- és az igazságügyi tárca vezetője megvizsgálja annak lehetőségét, hogy ha Brüsszel továbbra is olyan szabályozást akar kikényszeríteni, amely nem teszi lehetővé a migránsok feltartóztatását, akkor 

minden migránsnak ajánlják fel a magyar határon, hogy az európai eljárásrend betartását követően önkéntesen és ingyenesen Brüsszelbe szállítjuk őket.

A magyar tárcavezető felvetésére már akkor megérkezett Brüsszel első emberének reakciója. Philippe Close polgármester ugyanis az X-en megosztotta gondolatait a témában. Ebben a szocialista városvezető közölte, hogy habár Magyarország az uniós szolidaritás kedvezményezettje, álláspontja szerint a magyar kabinet mégis „figyelmen kívül hagyja mások érdekeit”, pláne, ha valóra váltja az egyirányú jegyosztogatást:

felelőtlenség a bajba jutott emberek életével a brüsszeliek kárára játszani”

– fogalmazott Close, majd felszólította a magyar kormányt, hogy Budapest vagy vegye ki a részét az uniós szolidaritásból, például a menekültügyben, vagy lépjen vissza az Európai Unió soros elnökségétől.

Brüsszeli szűkmarkúság

A fentiekből látható: az európai határvédelemre fordított források 12,8 milliárd euróra nőttek a 2021–2027-es időszakra – amely közel ötszöröse a 2014-2020-as 2,8 milliárdnak –, az utóbbi években pedig az Európai Bizottság egyre hevesebb Magyarország elleni támadásaival párhuzamosan a joggal járó támogatások elapadtak:

• 2020 előtt az EU Magyarországnak 110 millió eurót utalt határvédelmi, belbiztonsági és migrációs feladatok támogatására, ezen felül a kormány négy alkalommal kért és kapott sürgősségi segélyt, mintegy 27 millió euró értékben;
• 2021-től kezdődően azonban a Bizottság már csak 104 millióval támogatta Magyarországot, annak ellenére, hogy a közel-keleti migrációs nyomás mellett az ukrajnai háború okozta menekülthullám tovább nehezítette a hatóságok munkáját.

Az összesen 94,5 milliárd forintnak megfelelő támogatás azonban csak töredéke annak, amit a magyar kormánynak a határ védelmére és a tömeges migráció feltartóztatására kellett fordítania.

Történik mindez úgy, hogy Magyarországon a szociális támogatási rendszereket, a munkavégzést és a letelepedést is jobban ellenőrzik, mint az Unió nyugati tagállamaiban, és az eddigi tapasztalatok szerint a migránsok túlnyomó része is csak átjárónak használja az országot.

2015-ben kezdődtek a súlyos migrációs problémák

A teljesen botrányos és 100 százalékban illegális migrációpárti bírósági ítélet megértéséhez egészen 2015-ig kell visszanyúlni. 2015 első felében jelentősen megnőtt a Magyarországra érkező migránsok száma is. 2014-ben összesen 42 777 menedékkérelmet nyújtottak be a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, ez a szám 2015 első felében átlépte az 57 ezret. Július közepéig 78 ezren lépték át az országhatárt illegálisan, közülük 77 600-an Szerbia felől érkeztek. 

A kormány 2015. június 17-én döntött arról, hogy – a görög–török, a bolgár–török, illetve a lett–orosz határhoz hasonlóan – lezárja a zöldhatárt a magyar–szerb szakaszon, hogy a bevándorlók lehetőleg a legális belépési pontokat vegyék igénybe. 

Az elfogadott 1401/2015. (VI. 17.) számú kormányhatározat értelmében körülbelül 175 km hosszúságban 4 méter magas „határőrizeti célú ideiglenes kerítést” kell létesíteni. A kerítés felépítésének eredeti határideje 2015. november 30. volt, de Orbán Viktor július 25-én a Bálványosi Szabadegyetemen bejelentette, hogy a határzár augusztus 31-ig megépül. Augusztus 29-én a Honvédelmi Minisztérium közleményben jelentette be, hogy két nappal az augusztus 31-i határidő előtt a határzár első szakaszának a telepítése befejeződött, a magyar–szerb határt lezárták.

Jöttek a tranzitzónák, de az sem tetszett Brüsszelnek

Ezzel párhuzamosan a kormány bezárta a hazai menekülttáborokat, és 2017-ben lépett életbe a jogszabály a tranzitzónákról. A jogi határzár megerősítésének a célja volt, hogy bezárják azokat a kiskapukat, amelyek lehetővé tették, hogy bárki illegálisan tartózkodjon Magyarországon. A jogszabály életbelépésével senki sem léphetett be illegálisan Magyarországra, a rendelkezések szerint minden Szerbia felől érkező migránsnak a tranzitzónában kellett megvárnia menedékkérelmének jogerős elbírálását; illetve nem csupán a határ 8 kilométeres körzetéből, hanem az egész országból a tranzitzónákba szállították az illegális határátlépőket. Ugyancsak a tranzitzónákban kellett megvárniuk menedékkérelmük elbírálását a 14 és 18 év közötti fiataloknak is; a 14 évesnél fiatalabb, kísérő nélkül érkezők gyermekvédelmi intézetbe kerültek. 

A tranzitzónák létrehozása ellen is több eljárást indítottak Soros György álcivil szervezetei. 

Brüsszelnek nem tetszettek a tranzitzónák sem

Ennek eredményeképpen 2020 májusában az Európai Bíróság azt jelentette ki, hogy kifogásolható a tranzitzónák működése, ezért a magyar kormány megszüntette azokat.

Akkor döntött arról a kabinet, hogy a jövőben a nagykövetségeken nyújthatják be a menedékkérelmüket a Magyarországra igyekvő migránsok. 

Magyarország ebben a kérdésben igyekezett mindig a schengeni szabályok betartásával eljárni, illetve olyan megoldást alkalmazni, amely megfelel az európai uniós elvárásoknak és a magyar emberek akaratának. A brüsszeli bürokraták szándéka az volt, hogy azok az emberek, akik az idegenrendészeti eljárások alá kerülnek, azok beléphessenek az Európai Unió területére. Korábbi tapasztalatok szerint a menedékkérők nem szokták megvárni az eljárás végét, hanem az eljárás ideje alatt továbbvándorolnak Európába. Ezért ez lényegében a brüsszeli bürokraták gondolkodásmódja szerint azt jelenthette volna, hogy egyenes útjuk van Európába. 

Az akkori változtatás az ideérkezők számára egy sokkal hosszabb procedúrát eredményezett, hiszen addig a magyar határnál adták be a kérelmüket, és a magyar állam ellátásában és felügyelete alatt éltek addig, amíg az idegenrendészeti eljárás folyt. Ezzel szemben most nem egy európai uniós országban, hanem valamely szomszédos ország nagykövetségén, amely többnyire a fővárosban van - például Belgrádban vagy Bukarestben -, kell a kérvényüket benyújtani. Így semmiféle ellátást nem fognak kapni, hanem az adott ország területén kell addig tartózkodniuk, ameddig az eljárás zajlik. 

A tranzitzónák felszámolásával a brüsszeli szándék az volt, hogy egyenes út nyíljon a menekülteknek Európába, és Magyarország ezt ismét nem engedte. 

Mindezek után született meg az uniós bíróság teljesen elfogult és migrációpárti ítélete 2024 júniusában. 

Ez teljesen szembemegy a józan ésszel

Fontos megemlíteni, hogy

a bíróság a migránsok magánérdekeit egyértelműen az adott helyzetben méltányolható mértéket meghaladó szinten vette figyelembe, és a közérdeket kizárólag az uniós jog érvényesülése oldaláról tartotta fontosnak. 

Kirekesztette a vizsgálatából azt a körülményt, hogy a hazai szabályozás csak a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idejére kötötte szigorú szabályok betartásához a nemzetközi védelmet igénylők részére a belépést Magyarország területére, amit az állam területi integritásának biztosítása és a közrend fenntartása iránti közérdek a 2015 utáni migrációs invázió egész Európában felmerült tapasztalatainak ismeretében alaposan indokolttá tett.

A külföldi migránsok nemzetközi védelem iránti magánérdekét a józan ész szerint nem lehet az alapvető tagállami funkciók zavartalan működéséhez fűződő közérdek fölé helyezni, és az utóbbi rovására jogvédelemben részesíteni.

Az öt bíró erről tudomást sem vett, helyette olyan 2008-as és 2013-as irányelvek előírásainak be nem tartását azonosította a közérdek súlyos sérelmeként, amelyek alkalmazását már maga az uniós jogalkotó is meghaladottnak tekintette, ezért idén migrációs paktum néven új jogszabálycsomagot fogadott el, amelynek a bevezetése köztudottan folyamatban van – írta Ádám Attila, Európa-jogi szakjogász.

Tehát a magánérdek és közérdek súlyos sérelmével indokolt észszerűtlen összegű bírságot kiszabó ítélet kirívóan önkényes. 

Értsük meg az öt bíró ítéletének világos politikai üzenetét: a magyar uniós állampolgárok mondjanak le a migráció Magyarország határain kívül tartásának jogáról, adják fel a jelenlegi magyar bevándorlási szabályok által garantált védelmet és nyissák meg a migránsok előtt a lehetőséget a belépések „tényleges, könnyű és gyors hozzáférése” előtt az uniós követelményeknek megfelelően.

Rákényszerítenék Magyarországra az illegális bevándorlókat
Photo by Sameer Al-DOUMY / AFP

Áldatlan állapotok a Kanári-szigeteken

Abból a szempontból, hogy mit jelent az illegális migránsok beengedése Magyarország területére, érdemes megnézni, mi folyik jelenleg a Kanári-szigeteken. A Spanyolországhoz tartozó területen áldatlan állapotok uralkodnak az egyre súlyosabb illegális bevándorlás miatt. A szigetcsoport elnöke, Fernando Clavijo élesen bírálta a központi szocialista kormányt amiatt, hogy ígérete ellenére nem nyújt megfelelő segítséget a hozzájuk ezrével érkező menekültek ellátásához. 

A régióvezető elsősorban arra panaszkodott, hogy a náluk lévő, mintegy hatezer kísérő nélküli afrikai gyerek ellátása okozza a legnagyobb nehézséget, de a kormány nem hajlandó szinte semmit sem a rendelkezésükre bocsátani ahhoz, hogy a helyzet megoldódjon. 

Clavijo egy Gran Canaria-i rendezvényen adott interjújában úgy fogalmazott: 

Ami ezeket a kiskorúakat illeti, teljes túlcsordulás van a szigeteken, és megállás nélkül érkeznek újabb fiúk és lányok. Nincs anyagi mozgásterünk, ráadásul a kormány nem hajlandó nekünk felajánlani katonai létesítményeket sem ahhoz, hogy méltón szolgálhassuk ki ezeket a gyerekeket.

A kanári-szigeteki, kiskorúaknak szánt befogadóközpontok már rég tele vannak, mert nem ennyi főre tervezték őket. 

Az elmúlt hónapokban többször fordult elő, hogy a gyerekeknek csak a felnőttek befogadóállomásain tudtak ágyat biztosítani, ahol azonban nem kapták meg azt a felügyeletet, amire korukból fakadóan szükségük lenne, így többen elszöktek. Van, akit más városokban találtak meg, de olyanok is vannak, akiknek nyoma veszett. 

Az elnök szerint a kihasználatlan katonai bázisok rendelkezésre bocsátása rengeteget segítene, ráadásul minden tekintetben ideálisak lennének, hisz több fürdőszobával és jól elkülönített terekkel rendelkeznek. Központi segítség híján azonban Clavijo azt mondta, hogy most sátrak felállítását kénytelenek tervezgetni, illetve más, használaton kívüli helyeket, például egykori iskolákat akarnak megnyitni annak érdekében, hogy a migráns gyerekek biztonságban legyenek. 

Lampedusán pedig áprilisban ismét megközelítette az illegális migránsok száma az ezret az alig négyszáz fős befogadótáborban. Lampedusa szigete a jó idő húsvétot követő visszatérésével telt meg ismét. A táborban 980-an tartózkodnak: a hatóságok ígérete szerint egy több mint kétszáz fős csoportot, köztük negyven kiskorút, még szombat előtt átszállítanak Szicíliába, mert hétvégén szokás szerint újabb érkezési hullám várható. A belügyminisztérium adatai szerint az év eleje óta közel 12 ezren érkeztek az olaszországi partokra, míg a tavalyi év ugyanezen időszakában több mint 28 ezren.