Így készül Lengyelország és a balti államok a harmadik világháborúra

Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország európai uniós támogatást fog kérni bunkerekből, sorompókból, elosztóvezetékekből és katonai raktárakból álló hálózat kiépítéséhez Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határaik mentén – közölték szombaton Észtország illetékesei az APNews.com szerint.

Három balti ország még januárban jelentette be a „balti védelmi vonal” tervét. Májusban Lengyelország hasonló projektet hirdetett „keleti pajzs” néven azzal a céllal, hogy megerősítse határait Kalinyingrád és Fehéroroszország orosz exklávéjával.

A (balti) védelmi vonal szükségessége a biztonsági helyzetből fakad, és támogatja a NATO új előretolt védelmi koncepcióját

– közölte Hanno Pevkur észt védelmi miniszter legújabb közleményében, hozzátéve: 

rendkívül fontos, hogy tevékenységünket összehangoljuk Lengyelországgal.”

A miniszter úgy látja, az elképzelésük erősíti az Európai Unió biztonságát és határainak katonai védelmét, úgyhogy arra számít, hogy Brüsszel anyagilag is támogatni fogja a projektet. 

A NATO keleti szárnyán lévő négy európai ország védelmi miniszterei pénteken a lettországi Daugavpils városában találkoztak, hogy megvitassák a terv finanszírozását. Nem részletezték, hogy Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország mekkora pénzügyi támogatást kér a projekthez az Európai Uniótól, de közös nyilatkozatukban megjegyezték, hogy „Oroszország Ukrajna elleni háborúja megmutatta, hogy a fizikai akadályok létrehozása nyílt terepen, természetes védelmi fedezet nélkül még technológiailag fejlett hadviselésben is kiemelten fontos.”

A miniszterek elmondása szerint a balti-lengyel határon egyre nagyobb a külső fenyegetettség, ezért az erődítmények felépítése az orosz és fehérorosz határ mentén továbbra is kiemelt fontosságú, és "hozzájárul azon kötelezettségvállalásukhoz, hogy megvédjük a (NATO) területének minden centiméterét." - közölték.

A négy, 1,3 millió lakosú ország közül a legkisebb Észtországban 2025-től kezdődően három ütemben tervezik a határvédelmi vonal kialakítását.

A tallinni tisztviselők az év elején elárulták, hogy Észtország 600 bunkert épít 333 kilométeres orosz határa mentén a következő években mintegy 60 millió euróból. A projekt kivitelezése valószínűleg nehézségekbe ütközik, mivel a bunkereket magánterületen kell megépíteni, ami miatt akár csúszhat is. A balti-lengyel védelmi vonal kizárja a balti-tenger part menti védelmét, amelyen a négy ország osztozik. Észtország védelmi tisztviselői arról is beszéltek, hogy békeidőben nem telepítenek aknát, szögesdrótot, páncéltörő fegyvert vagy más hasonló eszközt a határmenti erődítmények közelébe.