Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az elmúlt napokban példátlan méretű árvíz sújtotta Közép- és Kelet-Európa országait. A heves esőzések következtében Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában is rekordközeli magasságba emelkedett a folyók vízszintje, amivel a védművek nem minden esetben tudtak megbirkózni, és több mint húsz ember életét vesztette − írja a katasztrófáról készült összeállításában a Magyar Nemzet. Egyelőre minden érintett országban zajlik a károk felbecsülése, de az már most látható, hogy
pénzügyi értelemben is óriási a veszteség.
Ausztriában Alsó-Ausztriát érintette legsúlyosabban a természeti csapás. A tartományt katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánították, öt ember, köztük egy szolgálatot teljesítő tűzoltó életét vesztette. A biztosítókat tömörítő szövetség 700 millió eurós kárigényt vár, ez azonban csak töredéke a tényleges károknak, amelyek felmérése jelenleg is folyik. Johanna Mikl-Leitner, Alsó-Ausztria kormányzója szerint az elpusztult területek újjáépítése „nem napokat, heteket vagy hónapokat, hanem éveket” vesz igénybe.
Csehországban az ország északkeleti részét sújtotta leginkább az árvíz. Csak Opava városában 6500 épületben keletkeztek károk, ott a helyiek szerint még a tragikus emlékű 1997-es árhullámnál is magasabb volt a víz. Az árvíz következtében az országban ezrek maradtak áram nélkül, több vasútvonalat és utat, köztük egy autópályát is le kellett zárni. Néhány híd olyan súlyosan megsérült, hogy a javításukra nincs lehetőség, le kell bontani őket.
A kárt mintegy negyvenmilliárd koronára (630 milliárd forint) becsülik, ami az ország GDP-jének fél százaléka.
Lengyelországban a délnyugati területek, Opole és Alsó-Szilézia vajdaságok szenvedték el a legsúlyosabb károkat. Legkevesebb hét ember meghalt, a térség településeiről pedig több ezer embert kellett evakuálni. Sok helyütt leállt a vasúti közlekedés, mintegy ötvenezren maradtak áram nélkül. Különösen súlyossá vált a helyzet Klodzko, Nysa és Stronie Slaskie településeken, ahol a védművek nem bírták a terhelést. Csak az utóbbi kisvárosban mintegy egymilliárd zlotyra (92 milliárd forint) becsülik az áradás okozta veszteséget. Komoly károkat szenvedett Ladek-Zdroj is.
Az épületekben és az infrastruktúrában esett kárt 11 és 25 milliárd zloty közötti összegre becsülik.
Szlovákiában a főváros, Pozsony egyik kerületét teljesen elvágta a külvilágtól a rekord magasságban tetőző Duna, mintegy száz embert kellett evakuálni otthonaikból. Sokkal rosszabbul járt azonban az ország nyugati részén található, Csehországgal határos Zahorie régió, ahol a Morva folyó több települést is elöntött.
Az első becslések szerint az árvíz miatt szükségessé vált javítások legalább húszmillió euróba kerülnek majd, de egyelőre nem áll rendelkezésre részletes kárjelentés az összes érintett településről – mondta Tomas Taraba szlovák miniszterelnök-helyettes.
Romániában a moldovai határnál található Galati és az attól északra fekvő Vaslui régiókat érintette legsúlyosabban az áradás. Csak Galatiban az első becslések szerint mintegy 5500 háztartást érintett a katasztrófa. Az országban hét halálos áldozatról számoltak be.
Magyarországon is kemény napokon vannak túl a Duna mentén élők és a védekezésben résztvevők. Budapesten a vízszint megközelítette az eddigi rekordot, azonban az állandó és az ideiglenes védművek állták a sarat.
Magyarországon lehoztuk az árvizet emberélet-veszteség nélkül, mindent megvédtünk, amit lehetett, minden jól működött
– fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a hazánkon levonuló dunai árvíz helyzetéről adott keddi tájékoztatón. 5500 tonna homokot hordtak a homokzsákokba.
Magyarország megvédte magát
- mondta a miniszterelnök.
