Pusztító támadás érte az orosz fővárost, de ez sem állítja meg az orosz hadsereget

Legalább 14 drónt lőttek le a légvédelmi erők Moszkva és a Moszkvai terület elleni támadási kísérlet során. Rég nem látott pusztító támadás érte a régiót. Időközben a német kancellár szerint Oroszországot is be kell vonni a következő békekonferenciába. Olaf Scholz egy tévéinterjúban azt mondta: Németország támogatja Ukrajnát, de a háborús helyzetből minél gyorsabban ki kell jutni.

Meghalt egy 46 éves nő és hárman megsebesültek az orosz fővárostól mintegy félszáz kilométerre északkeletre található Ramenszkoje város elleni pusztító dróntámadásban - közölte Andrej Vorobjov, a moszkvai régió kormányzója. 

Pusztító csapás érte Moszkvát
Photo by TATYANA MAKEYEVA / AFP)

Pusztító csapás

Pilóta nélküli repülőszerkezetek egy lakóház 10. és 11. emeletén tüzet okoztak, egy másikban pedig a nyolcadik emeleten károkat. 

Az első jelentések egy kilencéves gyermek haláláról is beszámoltak, de ezt az értesülést később cáfolták. Vorobjov szerint összesen 14 drónt lőttek le éjszaka a moszkvai régióban, Podolszk, Ramenszkoje, Ljuberci, Domogyedovo és Kolomna környékén. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester bejelentette, hogy az egyik pilóta nélküli repülőgép roncsai a Zsukovszkij nemzetközi repülőtér közelében zuhantak le, amelyet lezártak a forgalom elől. Lelőtt drónok repeszei által okozta károkról számolt be Mihail Suvalov, a Moszkva megyei Kasira város polgármestere is. A lehulló darabok egy óvoda és egy lakóház épületét rongálták meg. A helyi hatóságok szerint a brjanszki régió légterében 59, a kalugaiban hét, tulaiban pedig két drónt lőtt le a légvédelem. Hasonló támadást jelentettek Lipeck megyéből is.

Németország békét akar?

„Megjegyezhetem, hogy Németország kancellárja többször is rámutatott, hogy a háború kitörése után is többször felhívta Putyint, és a jövőben is így fog tenni” – mondta Scholcz kancellár szóvivője Steffen Hebestreitet, aki arra is emlékeztetett, hogy a vezetők legutóbbi beszélgetésére 2022 decemberében került sor. Scholz javaslatáról szólva, amely Oroszország részvételére vonatkozik egy újabb ukrajnai csúcstalálkozón, a kabinet szóvivője nem tudta megnevezni egy ilyen konferencia időpontját. „Szerintem el lenne sietve” – jegyezte meg Hebestreit, hozzátéve, hogy »a világon mindenütt az az érzés«, hogy az ukrajnai konfliktusnak a lehető leghamarabb véget kell vetni. Arra a kérdésre, hogy Németország milyen szerepet játszhatna az esetleges béketárgyalásokon, megjegyezte, hogy „a tárgyalások, ha egyáltalán sor kerül rájuk, Oroszország és Ukrajna között zajlanak majd”. „Minden más résztvevő ezután támogató szerepet játszhatna” – zárta a szóvivő. Szeptember 8-án Scholz a ZDF televíziónak adott interjújában azt mondta, hogy 

az ukrajnai konfliktusban eljött a pillanat, hogy megvitassák, hogyan lehet békére jutni, és ismét szorgalmazta az orosz részvételt egy újabb csúcstalálkozón a válság megoldása érdekében.

 A kancellár azt állította, hogy „mindenképpen” új konferenciát tartanak.

Egy ember vesztette életét a támadásban

 

Újabb települést foglaltak el az oroszok

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban található Mamrivka települést – közölte az orosz védelmi minisztérium. A TASZSZ orosz katonai forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy az ukrán csapatok feladták állásaikat az ugyanebben a régióban található Krasznohorivkában. Vitalij Gancsev, Harkiv megye Moszkva által kinevezett elöljárója ugyanennek a hírügynökségnek azt mondta, hogy hogy Szvatove és Kupjanszk irányában az orosz erők egyre jobban visszaszorítják az ukrán hadsereget, az Oszkil folyó bal partja mentén mélyen behatolva az állásaiba. A hétfői hadijelentés 

a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen számolt be orosz előretörésről. 

Donyeckben 13-ban, Kurszk megyében pedig háromban nevezte meg az orosz erők által visszavert ellentámadások és támadások számát. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint kétezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszk irányában pedig mintegy 240. 

Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között 11 lőszerraktárt, egy harckocsit, kilenc páncélozott harcjárművet, négy nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és három vontatott tarackot, két francia HAMMER irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők négy rakétáját, valamint 45 drónt.

 Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betörő ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között két harckocsit és 11 páncélozott harcjárművet veszítettek.

A Moszkvában kiadott tájékoztatás értelmében az ukrán fél az augusztus 6-án indított támadás során több mint 11 400 embert, 89 harckocsit, 42 gyalogsági harcjárművet, 74 páncélozott személyszállító járművet, 635 páncélozott harcjárművet, 371 gépkocsit, 85 tüzérségi löveget és 24 sorozatvetőt veszített. A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Hatalmasat erősödött az orosz hadigazdaság

Hatszázezer fővel nőtt tavaly óta a foglalkoztatottak száma az orosz hadiiparban - jelentette ki Gyenyisz Manturov orosz első miniszterelnök-helyettes a Vedomosztyi című gazdasági lapban kedden megjelent interjújában. 

Előzetes becsléseink szerint az állami védelmi megrendelés jelentős növekedése okozta rendkívüli létszámszükséglet csúcspontját általában véve már meghaladtuk. Ugyanakkor a munkaerőpiacon továbbra is hiány van. A védelmi iparban dolgozók száma csak tavaly több mint 500 ezer fővel nőtt, 2024 első felében pedig további 100 ezerrel

- mondta Manturov. "Ilyen körülmények között előtérbe kerül a munkatermelékenység növelésének feladata, elsősorban a vállalatok műszaki berendezésének lecserélése és a folyamatok fokozott automatizálása révén. 2023-ban a védelmi iparban a munkatermelékenység 18 százalékkal nőtt, idén azt tervezzük, hogy ezt a dinamikát tovább javítjuk" - tette hozzá. Manturov szerint a hadiipar alkalmazottjaira a "különleges hadművelet" után is szükség lesz. "Az állami fegyverprogram a különleges hadművelet után biztosan gondoskodni fog a haditechnikai tartalékok feltöltéséről, ami a tervek szerint összesen legalább három-négy évig fog tartani" - nyilatkozott a miniszterelnök-helyettes.