Putyin: A Nyugat Ukrajnával szembeni romboló stratégiájának vagyunk tanúi

Vlagyimir Putyin.

Fotó: AFP

A jelenlegi ukrajnai helyzetet számos külső és belső tényező jelentősen befolyásolta, a mostani ukrajnai tragédia fő oka azonban az Egyesült Államok vezette kollektív Nyugat szándékos oroszellenes politikája – tette egyértelművé Vlagyimir Putyin orosz elnök abban az interjúban, amit mongóliai utazása kapcsán adott egy mongol lapnak.

Oroszország továbbra is következetesen végrehajt minden feladatot a különleges katonai művelet részeként, hogy Oroszország és állampolgárainak biztonságát biztosítsa – közölte a Kreml.

A mostani ukrajnai tragédia fő oka az Egyesült Államok vezette kollektív Nyugat szándékos oroszellenes politikája 

– mondta Vlagyimir Putyin az interjúban.

Az orosz államfő az interjúban kiemelte, hogy az ukrajnai helyzetet számos belső és külső tényező jelentős mértékben befolyásolta. Negatív hatással voltak a szovjet vezetők nemzeti és területi kérdésekben hozott döntéseinek következményei is. 

Ukrajna létrejötte közvetlenül az 1917-es forradalom után indult meg, amikor ezen a területen ingatag és rövid életű kvázi-állami képződmények alakultak ki, egyértelmű határok nélkül. 

Ezt követően a Szovjetunión belüli köztársaságok határait önkényes módon, úgynevezett „proletár szükségletek” alapján húzták meg, így az iparilag fejlett, főként oroszok lakta Donbászt Ukrajnához csatolták.

Továbbá, a második világháború előestéjén és utána Sztálin – a Szovjetunió részeként – Ukrajnához csatolt néhány olyan területet, amelyek korábban Lengyelországhoz, Romániához vagy Magyarországhoz tartoztak. 1954-ben pedig Hruscsov Ukrajnának adományozta a Krímet, amely korábban az Orosz Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság része volt.

Meg kell érteni, hogy a szovjet vezetők koruk geopolitikai valóságában jártak el, anélkül, hogy azt feltételezték volna, hogy a Szovjetunió megszűnik létezni és felbomlik a mesterségesen meghúzott belső közigazgatási határok mentén. Ezért annak, ami most történik, minden bizonnyal megvannak a maga történelmi előzményei

– mondta Putyin.

Putyin
Fotó: AFP / KAZAKOV / POOL / AFP

Évtizedek óta törekedtek Ukrajna teljes ellenőrzésére

Nemzeti és oroszellenes csoportokat támogattak anyagilag, és szisztematikusan hirdették azt a nézetet, hogy Oroszország állítólagosan Ukrajna állandó ellensége, és a legnagyobb fenyegetés az ország létezésére. Így Ukrajna lényegében a Nyugat geopolitikai céljainak eszközévé vált.

2014-ben az Egyesült Államok fegyveres hatalomátvételt hajtott végre Ukrajnában. Ennek az eseménynek az ideológiai vezetői és főszereplői radikális neonáci szervezetek voltak, amelyek ezt követően Ukrajna állami berendezkedésének meghatározó erejévé váltak

– folytatta az orosz elnök.

A kijevi vezetés évekig népirtásnak, bombázásnak és blokádnak tette ki a civil lakosság millióit.

Ukrajnában hivatalos politikai állásfoglalássá vált az oroszellenesség. Egyre szigorúbb korlátozásokat vezettek be az orosz nyelv használatára, üldözték a kanonikus ortodox kereszténységet, és most már be is tiltották azt.

Ma a Nyugat Ukrajnával szembeni romboló stratégiájának logikus eredményének vagyunk tanúi. Sőt, a nyugati elitek továbbra is nagyszabású politikai, pénzügyi és katonai támogatást nyújtanak a jelenlegi rezsimnek, az Oroszország elleni harc fegyverének tekintve. Mindezt látjuk, és továbbra is következetesen végrehajtunk minden feladatot egy különleges katonai művelet részeként, hogy biztosítsuk Oroszország és állampolgáraink biztonságát

– hívta fel a figyelmet az orosz elnök.

Putyin kitért arra is, hogy minden nyugati országban, ahol az orosz újságírók dolgozni próbálnak, különféle akadályok állnak útjukba, betiltják az orosz tévécsatornákat, és „közvetlen cenzúrát vezetnek be médiánkkal és internetes információforrásainkkal szemben”.

Ez természetesen ellentmond a szólásszabadság és a szabad információáramlás demokratikus elveinek.

Bár a mi médiánk csak annyit tesz, hogy az orosz nézőpontot az aktuális jelenkori problémákról és a világban zajló folyamatokról bemutatja. Ezt tisztelettel és az erkölcsi és etikai normáknak, az adott ország nemzeti jogszabályainak betartásával teszik.

A Nyugat, amely önmagát a szabadság példaképének tekinti, hogy elkerülje a számára kellemetlen tényekkel és igaz információkkal való szembesülést, nyíltan üldözi az orosz újságírókat, akiket válogatás nélkül „a Kreml propagandistáinak” nevez.

Oroszországban a sajtó szabadságát az alkotmány biztosítja

Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy a hatóságok politikai hovatartozástól függetlenül konstruktív együttműködést folytatnak televíziós csatornákkal, hírügynökségekkel, újságokkal, online portálokkal és más médiával. Az egyetlen elvárás a jogszabályok betartása.

Úgy véljük, hogy az információs térben szükség van a vélemények sokféleségére és a nyitottságra. Az Oroszországban dolgozó külföldi újságíróknak ezt tiszteletben kell tartaniuk. Így lehet biztosítani a megfelelő egyensúlyt a sajtószabadság és a nemzetbiztonság között.

Putyin beszélt arról is, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jelenlegi vezetői, akik a kollektív Nyugat, különösen az Egyesült Államok iránymutatásai alapján cselekszenek, súlyosan megsértik azokat az olimpiai eszméket, amelyeket védeniük kellene. Ahelyett, hogy a sportolók jogaiért, az olimpiai mozgalom tisztaságáért és egyetemességéért harcolnának, inkább saját hatalmuk, státuszuk és anyagi előnyeik megőrzésével foglalkoznak.

Sportolóink ​​versenyeken nem indulhatnak, nemzeti jelképek viselése tilos. 

Mindez nyíltan sérti az Olimpiai Charta alapelveit, amely kimondja a sport politizálásának megengedhetetlenségét, amelynek egyesítenie kell, nem pedig megosztania. 

Egészen a közelmúltig ez határozta meg az olimpiai játékok nyitottságának és elérhetőségének fontosságát kivétel nélkül minden sportoló számára, állampolgárságtól, fajtól és etnikai hovatartozástól, politikai meggyőződéstől függetlenül 

- tette hozzá az orosz államfő.

Oroszország kiáll a sport politikai semlegességének tiszteletben tartása mellett, elismeri nagy szerepét a humanitárius kapcsolatok erősítésében, a kölcsönösen tiszteletteljes kommunikáció kiépítésében, az államok és népek közötti kapcsolatok erősítésében a béke és a jó szomszédság, az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség jegyében. 

Ezért továbbra is a sportmozgalom demokratizálásának, a mesterséges akadályok és korlátozások felszámolásának, a hazai és nemzetközi sportesemények formátumának bővítésének útját fogjuk követni

– tette hozzá az orosz elnök.

Az interjúból az is kiderül, hogy Oroszország az idei év során több mint nyolc és fél ezer tonna takarmánygabonát biztosított a kemény tél és hóviharok által sújtott mongol állattartó telepek számára, míg a mongol kormány pénzügyi támogatást különített el az uráli áradások következményeinek enyhítésére.

Jelenleg Oroszország és Mongólia a baráti kapcsolatok, a jószomszédi viszony és a kölcsönös támogatás hagyományainak megerősítésén dolgozik, amelyek felbecsülhetetlen értéket képviselnek.

Az orosz elnök kiemelte: 

Fontos, hogy a kétoldalú partnerség minden kulcsfontosságú területen jó ütemben haladjon. Sikeresen fejlődnek a politikai kapcsolatok, a védelmi és biztonsági együttműködés, a parlamentek és a pártok és az állami szervezetek közötti interakciók, humanitárius cserekapcsolatok, határokon átnyúló és régiók közötti kapcsolatok.

Vlagyimir Putyin
Fotó: AFP / R POOL / AFP

Az elmúlt évek során számos ígéretes új projektet kezdtünk el a gazdasági és ipari szektorban, többek között egy transzmongol gázvezeték építését, amely Oroszországból Kínába szállít majd gázt, az Ulánbátori Vasút nevű vegyes vállalat hatékonyságának növelését, a Rosneft közreműködését az új Dzsingisz Kán nemzetközi repülőtér üzemanyag-utántöltő létesítményeinek biztosításában, valamint az ulánbátori CHPP-3 erőmű felújítását az Inter RAO-Export vállalat közreműködésével.

Kormányközi egyeztetések folynak arról is, hogyan lehetne a növekvő üzemanyag- és kenőanyag-igényeket kedvezményes áron kielégíteni - számolt be róla a Magyar Nemzet.

Orosz együttműködéssel kevesebb mint egy év alatt jelentős előrelépés történt az Eurázsiai Gazdasági Unió és Mongólia közötti ideiglenes szabadkereskedelmi megállapodás kidolgozásában – emelte ki Vlagyimir Putyin.

Az orosz elnök arra is emlékeztetett, hogy az Oroszország-Mongólia-Kína gazdasági folyosó létrehozásának ötlete eredetileg a mongol vezetéstől származik, a "Sztyeppei út" program részeként. Az egyik eredmény, amelyet megemlített, az, hogy az elmúlt évtizedben az ulánbátori vasúti teherszállítás mennyisége másfélszeresére nőtt, és jelentős mértékben emelkedett a Mongólián keresztül zajló tranzit konténerszállítások volumene Oroszország és Kína között.

Az elmúlt években Mongólia valamennyi elnöke pártállástól függetlenül felvetette a tárgyalások során az Oroszországból Mongólián keresztül Kínába vezető gázvezeték megépítését.

2021-ben döntés született az előkészítő munkálatok megkezdéséről. E célból megalakult egy speciális társaság, a Szojuz Vosztok Gázvezeték, amely a jóváhagyott ütemtervnek megfelelően végzi a tervezési és felmérési munkálatokat. Továbbra is zajlik a több mint 960 kilométeres Szojuz Vosztok gázvezeték projekt fejlesztése – 2022 januárjában elfogadták a megvalósíthatósági tanulmányt, elkészültek a szükséges mérnöki vizsgálatok és elemzések, és 2023 decemberének végére befejeződött a projekt előkészítésének dokumentációs része is.

Élő közvetítésünket az orosz-ukrán háborúról itt olvashatja.