A fővárostól, Szarajevótól mintegy 70 km-re délnyugatra fekvő Jablanica település, ahol a legtöbb halálesetet jelentették, teljesen el volt vágva a külvilágtól az utak és a vasúti összeköttetések megsemmisülése miatt. Ahogy arról az Origo is beszámolt, a bosznia-hercegovinai fegyveres erők katonáin kívül a keresési és mentési akcióba bekapcsolódtak az országban kiképzésen lévő brit különleges erők is.
Eddig tizenhat ember halt meg, többségük Jablanica térségében. Az eltűntek keresése folytatódik.
A boszniai polgári védelem szerint további 20-40 embert tartanak nyilván eltűntként, akik vagy a romok alatt rekedtek, vagy az árvíz sodorta el őket. Bosznia nemzetek közötti elnöksége - egy bosnyák, szerb és horvát hármas - közölte, hogy katonai segítséget kért Jablanica területére, és mérnököket, mentőegységeket és egy helikoptert vetettek be az emberek kimenekítésére - számolt be róla a Reuters.
Edin Forto, a bosnyák-horvát szövetség közlekedési minisztere szerint kritikus a helyzet az érintett területeken. A hirtelen áradások házakat romboltak le.
A boszniai központi kormány rendkívüli ülésen közölte, hogy forrásokat különít el az érintett területek helyreállítására. A Bosnyák-Horvát Föderáció kormánya veszélyhelyzetet hirdetett az árvíz sújtotta területeken, és válságbizottságot hozott létre az ottani helyzet enyhítésére.
A szomszédos Horvátország és Szerbia is felajánlotta segítségét a mentési munkálatokban. Aldin Brasnjic, a bosnyák-horvát szövetség polgári védelmi igazgatásának vezetője elmondta, hogy a mentők számos faluba nem tudnak eljutni a lezárt utak miatt, és hogy a közelgő esőzések megnehezítik erőfeszítéseiket.
Jelenleg az eltűntek felkutatása az elsődleges feladat. Úgy gondoljuk, hogy ezt ma és holnap be tudjuk fejezni
- mondta.
Pénteken később a boszniai választási bizottság úgy döntött, hogy az árvíz által érintett településeken elhalasztja a hétvégére kitűzött helyhatósági választásokat.
A boszniai áradások a példátlan nyári szárazság után következtek be, amely számos folyó és tó kiszáradását okozta, és a Balkánon, valamint Európa nagy részén érintette a mezőgazdaságot és a városi területek vízellátását.
A meteorológusok szerint a szélsőséges időjárási változások az éghajlatváltozásra vezethetők vissza. A hatóságok súlyos időjárási figyelmeztetést adtak ki az Adriai-tenger partvidékére és az ország középső régióira. Montenegró és Szerbia hasonló figyelmeztetést adott ki.
Korábban arról is írtunk, hogy a heves esőzések miatt szeptember elején a horvát tengerpart több városát is elöntötte a víz. Dubrovnik óvárosában a turisták térdig érő vízben sétálnak, a hirtelen áradat pedig üzleteket és vendéglátóhelyeket öntött el.
Árvíz sújtotta a Francia Riviérát is: egy hirtelen érkezett özönvízszerű esőzést követően árvíz sújtotta szeptember közepén az utcákat a dél-franciaországi Cannes-ban és Antibes-ban.
Soha nem látott özönvíz csapott le Japánra is, hatan meghaltak. Az áradások mellett a földcsuszamlások is gondot okoznak.
A hónap közepén Romániára zúdult hirtelen rengeteg csapadék, ami áradásokat okozott. Öt ember meghalt, több százat evakuálni kellett. Táborokat hoztak létre azoknak, akiknek el kellett hagyniuk az otthonaikat.
Súlyos áradások sújtották Mallorcát is szeptemberben: meghalt két brit túrázó is. Több ezer ember halt meg az észak-koreai áradásokban is szeptember elején, ezért 30 tisztviselőt végeztetett ki Kim Dzsongun.