A Bild német lap közölte a hírt, miszerint Volodimir Zelenszkij az uniós csúcson egyrészt még több segélyt, pénzt és fegyvert követelt segítség formájában a tagországoktól az oroszokkal történő háborújához. Az ukrán elnök a brüsszeli felszólalásában Ukrajna NATO-csatlakozásáról is szót ejtett, melyben közölte, hogy minderről már több külföldi vezető politikussal is egyeztetett. Közölte, hogy már Donald Trump volt amerikai elnöknek is világossá tette a legutóbbi találkozóján, hogy
Ukrajnának vagy a NATO-tagságra, vagy atomfegyverekre van szüksége, hogy el tudja riasztani Oroszországot a további támadásoktól.
Ezen szavakat pedig többen ultimátumként értelmezték.
A német lap idézett egy magas beosztású ukrán tisztviselő által korábban, zárt körben elmondott szavait is, aki akkor úgy fogalmazott:
vagy a NATO gyorsan felveszi országát a szövetségébe, vagy Ukrajna ismét atomhatalom lesz.
Ez pedig megegyezik Zelenszkij félelmetes gondolatával.
Emlékeztettek, hogy a Donald Trump volt elnökkel történő találkozóján már elmondta, hogy országa az egyedüli volt atomhatalom, amely már évekkel ezelőtt lemondott a nukleáris fegyvereiről abban a reményben, hogy a későbbiekben Ukrajnát meg fogják védeni.
Korábban egy ukrán tisztviselő a Bildnek arról beszélt, hogy a
Nyugatnak nem szabad elhinnie, hogy Ukrajna elfogadna egy második orosz támadást Kijev ellen. Előtte újraépítené nukleáris arzenálját
- írta a Magyar Nemzet. Mint ismert, az ukránok az 1990-es évek elején mondtak le az atomfegyvereikről. Az Index szerint ez az ukrán tisztviselő a zárt ülésen közölte:
Megvan az anyag, megvan a tudás. Ha a parancsot kiadják, csak néhány hétre lesz szükségünk az első bombához.
A német lap szerint ezután még hozzátette azt is, hogy a Nyugatnak „kevesebbet kellene gondolnia Oroszország vörös vonalaira, és többet a mi vörös vonalainkra”.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál csütörtök délután már beszámolt Zelenszkij azon cáfolatáról, hogy az atomfegyvereket visszaállítaná. Az ukrán államfő Mark Rutte NATO-főtitkárral tartandó brüsszeli sajtótájékoztatóján reagált a német lap által leírtakra. Közölte:
Azt mondtam, hogy amikor a Budapesti Memorandumot nagyon tiszteletreméltó és erős országok aláírták, azt írták, hogy Ukrajna feladja nukleáris fegyvereit, és ezek a nagyon tisztelt országok – köztük Oroszország, Kína és az Egyesült Államok – biztosítják területi integritásunkat és szuverenitásunkat. Ez azt jelenti, hogy ez nem túl jó védőháló a biztonságunk számára. Ezért mondtam, hogy a NATO-n kívül nincs más alternatívám. De nem hozunk létre nukleáris fegyvereket
– hangsúlyozta.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója a Magyar Nemzetnek világossá tette, hogy az ukrán elnök szavait komolyan kell venni.
Ha valaki arról beszél, hogy néhány héten belül atomfegyvert fog gyártani, akkor arra a világ felkapja a fejét, azzal együtt, hogy nyilván nem véletlen ez a kiszivárogtatás. De első körben itt nem zsarolásról, inkább egyfajta presszióról lehet beszélni, amivel a nyugati politikusokat akarja Kijev valamiféle döntés elé állítani
- mondta. Hozzátette, hogy nem zárja ki, hogy atombomba fejlesztésben és az atomfegyverek előállításában jártas ukrán tudósok megtalálhatók a jelenlegi Ukrajnában. Viszont nagy kérdés, hogy rendelkeznek-e megfelelő eszközökkel az urán dúsításához. Azt viszont az igazgató nem tudja kizárni, hogy az ukrán vezetés "egy vagy akár több úgynevezett piszkos bomba előállításában gondolkodik".
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott interjújában jelezte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök győzelmi tervével nem lehet nyerni, csak veszíteni. Arra a felvetésre, hogy az ukránok atombombát fejlesszenek ki, a miniszterelnök elmondta, mindezt nem hallotta ki Zelenszkij elnöktől, amikor személyesen beszéltek. Fordítókon keresztül kommunikálnak, úgyhogy lehetnek árnyalatnyi különbségek a kormányfő szerint. Orbán Viktor kifejtette,
a szolgálatok dolgoznak azon, hogy kiderüljön: van-e ténylegesen atomépítési stratégiája Ukrajnának.
Donald Trump, a republikánus elnökjelöltje egy csütörtökön megjelent podcastadásban felhívta arra a figyelmet, hogy
ha ő lett volna az elnök, a háború soha nem tört volna ki, és ismét azt hangoztatta, hogy ha november 5-én elnökké választják, még azt megelőzően lezárja a konfliktust, mielőtt január 20-án leteszi hivatali esküjét.
Ehhez hitelességre van szükség - mondta és megjegyezte, hogy jó kapcsolata van Volodimir Zelenszkijjel és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.
A volt elnök Patrick Bet-David internetes műsorában a Biden-kormányzat idején elköltött dollármilliárdokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy
Zelenszkij a legjobb üzletember, akit valaha láttam, akárhányszor ide jön, adunk neki százmilliárd dollárt.
Hozzátette, hogy "ez nem jelenti azt, hogy nem akarok nekik segíteni, mert nagyon sajnálom azokat az embereket". Ezt követően Donald Trump megjegyezte, hogy az ukrán elnöknek "soha nem lett volna szabad engednie, hogy a háború megkezdődjön", és kijelentette, hogy "Ukrajna többé nem Ukrajna, csaknem minden városa földig rombolva".
Hangsúlyozta, hogy
a háborút még azelőtt meg kellett volna állítani, hogy kitört, ami könnyű lett volna.
Úgy vélte, hogy a háborút kitörésére Joe Biden demokrata párti elnök szavai ösztönzőleg hatottak, akinek pontosan az ellenkezőjét kell volna mondania annak, amit mondott. "Putyin nem egy angyal, de minden, amit Biden mondott hiba volt" - fogalmazott Donald Trump az ukrajnai háború kitörésének körülményeit ecsetelve.