Közvetlenül az USA-val folytatott tárgyalások előrehaladása után az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta az Ukrajnának nyújtott újabb milliárdos hitelek terveit. Az elfogadott dokumentum előírja, hogy az Orosz Központi Bank EU-ban befagyasztott eszközeinek kamatait e hitelek visszafizetésére kell fordítani. A jövőben ezt a kamatbevételt Ukrajnának utalják át pénzsegély formájában, írta az eXXpress.
Az EU Oroszország elleni szankcióinak részeként 2022 februárja óta mintegy 210 milliárd euró értékű orosz központi banki vagyon került befagyasztásra. Az ebből származó rendkívüli kamatbevételt jelenleg évi 2,5-3 milliárd euróra becsülik. Ezeket a szankciókat azzal a céllal vezették be, hogy meggyengítsék az orosz gazdaságot és növeljék a nyomást a kormányra az ukrajnai katonai műveletek befejezése érdekében.
Nem sokkal az Európai Unió mostani döntése előtt az USA bejelentette, hogy 20 milliárd dollárral járul hozzá a nyugati szövetségesek (G7) által összeállított, 50 milliárd eurós hitelcsomaghoz. Az EU korábban bejelentette, hogy legfeljebb 35 milliárd eurót (37,8 milliárd dollárt) nyújt, a német pénzügyminiszter, Christian Lindner most azt mondta, hogy 18 milliárd eurós kezdeti kölcsönt terveznek. Ezen kívül Nagy-Britannia, Kanada és Japán további 10 milliárd dollárt biztosít.
A tájékoztatás szerint az EU-hitelt még idén ki kell fizetni, a futamidő pedig legfeljebb 45 év.
Petra Steger, a szabadságpárti EU-képviselő, szenvedélyes beszédében éles kritikát fogalmazott meg az új, 35 milliárd eurós Ukrajnának nyújtott EU-hitel kapcsán az Európai Parlament strasbourgi ülésén. Rámutatott arra, hogy a két és fél éve tartó ukrajnai háború ellenére az EU-ban továbbra sincs érdemi vita a békekezdeményezésekről. Ehelyett az makacsul ragaszkodik a szerinte kudarcot vallott szankciós rendszerhez, s egyre több milliárdot pumpál Ukrajna támogatásába.
Steger szerint ez valóban egy újabb több milliárd eurós „ajándék”, mivel Ukrajna nem lesz képes visszafizetni a hitelt. Az EP-képviselő arra is rámutat, hogy az EU „kezesként” lép fel, és ígéretet tesz arra, hogy a visszafizetést a befagyasztott orosz vagyon hozamaiból fedezni. Ez a megközelítés szerinte a „szankciós rendszer folytatását” jelenti Oroszországgal szemben, ami a konfliktus további elhúzódásával jár.