Az egész világra veszélyt hozhat a Közel-Keleten zajló háború

Izrael tovább folytatja terrorellenes hadjáratát, ezúttal Libanonba vonult be a hadsereg azt követően, hogy napok óta bombázzák az országot. Jelenleg még csak kis létszámban van jelen az izraeli hadsereg Libanon területén, de műholdfelvételek szerint nem messze a határtól már száz páncélos is felsorakozott, miközben Joe Biden és a zsidó állam vezetése egy esetleges Irán elleni légicsapást dolgoz ki, amely az ország olajiparát venné célba. Teherán számára elkerülendő egy nyílt háború, ehhez még azt a megaláztatást is megengedik, hogy Izrael sorra likvidálja az éveken át felépített ellenállási tengely vezető személyiségeit. Ez viszont akár azt eredményezheti, hogy az olyan szervezetek, mint a Hezbollah, elfordulnak Irántól, amely nem képes megvédeni őket közös ellenségüktől.

Szeptember folyamán Izrael egy átfogó és rendkívül sikeres titkosszolgálati művelet eredményeként több magas rangú Hezbollah-vezetővel is végzett, köztük Hasszán Naszrallahhal, aki több mint 30 éven át vezette a terrorszervezetet.  Egy másik művelet segítségével pedig megmutatták, hogy mennyire mélyen szivárogtak be a terrorhálózat mindennapjaiba, amikor Libanon és Szíria területén sorra robbantak fel a Hezbollah által használt csipogók, amelyeket az adóvevők követtek. A támadásban a terrorszervezet több tagja is meghalt, azonban civil áldozatok is voltak.

Ezt követően Izrael szeptember végén és október elején már Libanonban kezdett légicsapásokat végrehajtani a Hezbollah állásai ellen, de a 2,5 milliós Bejrút városát is érték találatok, az utóbbi napokban pedig már a belváros is a háború helyszínévé vált.

Október elsején az izraeli hadsereg bevonult Libanonba, hogy állításuk szerint "célzott és korlátozott" szárazföldi műveleteket hajtsanak végre, hiába közölte egy nappal ezt megelőzően az ENSZ, hogy egy ilyen behatolás sértené Libanon szuverenitását. 

Izraeli légicsapás ér egy házat Bejrút egyik déli elővárosában
Fotó: MTI/EPA/Vael Hamzeh / MTI/EPA/Vael Hamzeh 

"A Libanonba való bármilyen behatolás a libanoni szuverenitás és területi integritás megsértése, egyúttal az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2006-ban hozott, 1701-es határozatának megsértése" - közölte az ENSZ libanoni békefenntartó missziója (UNIFIL).  Az 1701-es számú BT-határozat az Izrael és a Hezbollah között 2006 nyarán egy hónapig tartó háború után született meg. Felszólította a feleket arra, hogy vonuljanak ki Dél-Libanonból, ahol csak a libanoni reguláris hadsereg és az UNIFIL maradhat.

Libanon kormánya is jelezte, hogy készek végrehajtani a BT-határozatot.

Nadzsib Mikáti ügyvezető libanoni kormányfő szeptember 30-án beszélt arról, hogy egy tűzszüneti megállapodás végrehajtása után azonnal a Lítáni folyótól délre fekvő területre telepítik a libanoni hadsereget feladataik teljes körű ellátására. Azonban Izrael külügyminisztere szeptember végi levelében már felhívta az ENSZ BT figyelmét arra, hogy a 18 éve elfogadott határozat értelmében a Hezbollahnak ki kell vonnia erőit a libanoni-izraeli határ menti 30 kilométeres sávból. Az iszlamista szervezet a kötelező érvényű határozat végrehajtását arra hivatkozva utasította el, hogy Izrael nem teljesíti a maga kötelezettségét. 

A helyzet viszont mostanra annyira súlyos lett, hogy már az első libanoni hivatásos katonák is meghaltak az összecsapásokban. Két katona csütörtökön halt meg izraeli csapásokban, miközben éppen evakuációs tevékenységet folytattak a Vörös Kereszttel. Egy másik katona Bint Jbeil városánál kialakított katonai őrhelyen halt meg, miután rálőttek, ő pedig viszonozta a tüzet. 

Súlyosan megrongálódott lakóépület egy izraeli légicsapást követően Bejrút Kola nevű negyedében
Fotó: MTI/EPA/Vael Hamzeh / MTI/EPA/Vael Hamzeh 

Mindenesetre ez még csak a műveletek korlátozott része, az Al Jazeera olyan műholdfelvételeket hitelesített, melyek szerint három kilométerre a libanoni határtól nagyjából száz izraeli katonai jármű áll. 

Az első beérkező információk szerint az izraeli légicsapások ugyan sikeresek, de az eddigi korlátozott földi invázió nem mondható annak. Már legalább nyolc izraeli katona meghalt, de a Hezbollah folyamatosan új rajtaütésekről számol be. Gázában az izraeli hadsereg hónapok kemény harca árán sem tudott teljes ellenőrzést kialakítani, a Hezbollah viszont egy sokkal erősebb ellenfél, amely Iránnak köszönhetően fel is van fegyverezve, emellett pedig elképesztő mennyiségű rakétákat is felhalmozott az évek alatt. 

Az izraeli támadásokra válaszul Irán is rakétákkal támadja a zsidó államot, és folyamatos fenyegetéseket küld. A szakértők szerint azonban Teherán el akarja kerülni a nyílt háborút és rendkívül nehéz helyzetbe került, hiszen a hosszasan épített ellenállási tengely, köztük a Hezbollah, az elmúlt időszakban súlyos veszteségeket szenvedett, rengeteg vezetőjét temette el. Meginoghatott a bizalmuk Teherán iránt, amely nem volt képes megvédeni a fontos vezetőket, ráadásul most is csak meglehetősen visszafogottan válaszol az izraeli fenyegetésekre.

Eközben Joe Biden bizonyos hírek szerint már arról tárgyal, hogy engedélyezni fogja a légicsapásokat Irán olajipari célpontok ellen, aminek a világgazdaságra nézve is súlyos következményei lehetnek. Valószínűleg erre reagálva Teherán üzenetben jelezte, hogy a katonai válaszuk csak az agresszorra fog irányulni, viszont ha bármilyen állam segíti Izraelt, akkor azokat az országokat is legitim célpontnak tekintik. 

Izraeli légicsapás színhelye Bejrút egyik déli elővárosában
Fotó: MTI/EPA/Vael Hamzeh / MTI/EPA/Vael Hamzeh 

A Biden-kormányon belül, de még a régióban is meglehetősen megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy meddig lehet engedni az izraeli katonai műveleteket. Az amerikaiak egy része szerint most már hagyni kellene, hogy Izrael befejezze, amit elkezdett, mások viszont attól tartanak, hogy teljes káoszba borul a Közel-Kelet, esetleg még az amerikai hadseregnek is be kell avatkoznia. Eközben például Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek óvatosan közelítik meg a helyzetet. Ahogy a Middle East Institute (MEI) szakértője Ibrahim Al-Assil írja, számukra a legrosszabb forgatókönyv a nem állami szereplők, mint például a számukra komoly biztonsági kockázatot jelentő húszi lázadók megerősödése lenne. 

A Hezbollah meggyengülése viszont eredményezhetné akár azt is, hogy a húszik kihasználják a helyzetet, és a nem állami szereplők vezetőivé lépnek elő a térségben.

Az Irán jelentette fenyegetéstől is sokan tartanak, bár Alex Vatanka, a MEI iráni programjának igazgatója szerint Izrael eddig is számos, Teherán által húzott vörös vonalat átlépett, mégsem tört ki a háború. Úgy gondolja, hogy Irán most azon lesz, hogy a proxyhálózata jelentős részét megtartsa. Egy esetleges nyílt háború Izraellel szemben az irányi közvélemény ellen menne, vagyis az egész ország destabilizálódhatna. Irán a partnerei segítségére sem számíthat, hiszen Kína és Oroszország a legjobb esetben is csak megfigyelnék az eseményeket az oldalvonalról, míg Izrael szövetségesei már bebizonyították, hogy harcolni fognak a zsidó állam oldalán. Azt is érdemes megemlíteni, hogy Irán számára az egyetlen valódi ütőkártya az atomhatalommá válás lenne, erről viszont úgy tűnik, hogy lekéstek, Izrael a légifölénye miatt gyorsan és módszeresen képes lenne elpusztítani ezen álmaik megvalósítására szolgáló létesítményeket. 

A háborúnak a civil lakosság a legnagyobb vesztese. Libanonban az izraeli támadások következtében már egymillió embernek kellett elhagynia otthonát, közülük 100 ezren a szomszédos Szíria felé vették az irányt. Izrael mindenesetre elkötelezett a terrorellenes küzdelem folytatására, amelyet az október 7-i véres terrortámadás után kezdtek el, és egyelőre legnagyobb partnere, az Egyesült Államok sem akadályozza ebben. Ráadásul Washington kezében egyelőre nincs is komolyabb eszköz szövetségese visszafogására, Izrael rendre egyeztetések nélkül indít katonai műveleteket.