Egyértelműen kiállt a magyar szuverenitásvédelmi törvény mellett az osztrák választások győztese

Képünk illusztráció!

Fotó: Photononstop via AFP

Az Európai Unió láthatóan kifejezetten és kizárólag Magyarországon lát problémát az állami szuverenitás védelmében. Ugyanis maga az EU Bizottsága 2023-ban egy olyan irányelvet terjesztett elő „a belső piacon a harmadik országok nevében történő érdekképviselet átláthatóságára vonatkozó harmonizált követelmények megállapításáról”, amely nagyon hasonló célokat követ - olvasható Petra Steger az Osztrák Szabadságpárt EU-szóvivőjének nyilatkozatában, amiben a védelmébe vette a magyar szuverenitási törvényt.

Petra Steger az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) EU-szóvivője és európai parlamenti képviselője az alábbi közleményben bírálta az Európai Bizottság eljárását a magyar szuverenitásvédelmi törvény kapcsán.

„A képmutatásban felülmúlhatatlan az Európai Bizottság nyilvánosságra hozott keresete a magyar szuverenitási törvény ellen. Tavaly maga az Európai Bizottság terjesztett elő egy olyan irányelv-tervezetet, amely nagyon hasonló célokat követ, és amelyet elfogadás esetén minden uniós tagállamnak végre kellene hajtania”. A szuverenitási törvény előírja a külföldről finanszírozott, a választói akarat befolyásolására törekvő szervezetek azonosítását és vizsgálatát. „Ez különösen érthető Magyarországon, hiszen a magyar ellenzék a legutóbbi választások előtt állítólag masszív pénzügyi támogatást kapott külföldről. Ausztriában is fel kell tenni a kérdést, hogy az önjelölt civil szervezeteknek a legutóbbi választási kampányban az FPÖ ellen folytatott költséges kampányaira valójában honnan jött a pénz”.

A pénzügyi átláthatóság kötelezettsége a civil szervezetek számára ezért az FPÖ választási programjában is szerepel. „Ezen túlmenően különösen meg akarjuk védeni Ausztria szuverenitását és semlegességét azzal, hogy a szövetségi alkotmány 1. cikkelyében kifejezetten megemlítjük ezeket, és ezzel különösen az uniós szervek beavatkozását jogalkotásunkba akarjuk korlátozni”. és ezzel Ausztriát védeni az EU egyre növekvő szabályozási és központosítási mániájától.

Az EU láthatóan kifejezetten és kizárólag Magyarországon lát problémát az állami szuverenitás védelmében. Ugyanis maga az EU Bizottsága 2023-ban egy olyan irányelvet terjesztett elő „a belső piacon a harmadik országok nevében történő érdekképviselet átláthatóságára vonatkozó harmonizált követelmények megállapításáról”, amely nagyon hasonló célokat követ. A tervezet egy olyan nyilvántartást ír elő, amelybe be kell jegyezni minden olyan intézményt és szervezetet, amelyet az EU-n és az Európai Szabadkereskedelmi Társuláson kívüli adományozók finanszíroznak, vagy amelyek ezen adományozók nevében politikai döntések befolyásolása érdekében járnak el.

Petra Steger kifejti, hogy „Ennek fényében az Európai Bizottság keresete egy teljesen önkényes Magyarország-bashingnak bizonyul, amit az motivál, hogy a magyar állampolgárokat nem hatják meg a választásokon a brüsszeli egységpárti elképzelések, hanem inkább egy hazafias kormányt támogatnak. Egy olyan demokrácia, amelynek eredménye eltér a véleményüktől, szálka von der Leyen és társai szemében, ezért az eurokraták minden eszközzel harcolnak ellene”, és feltételezi, hogy sem a magyar kormányt, sem a polgárokat nem fogja lenyűgözni ez az átlátszó manőver.