Az Egyesült Államokban november 5-re kiírt választások során több politikai szinten is szavaznak az arra jogosultak: az elnök mellett kongresszusi, szenátusi és kormányzói helyekre is. A rendszer sajátos módon határozza meg az elnökválasztás eredményét. Bár a választók közvetlenül szavaznak, a végeredményt az 538 fős elektori kollégium döntése alapján hirdetik ki. A tagállamok népességük arányában kapnak elektori szavazatokat, így például a nagy népességű Kalifornia 54, míg kisebb államok, mint Vermont, csupán 3 elektort küldenek. 43 államban nagy valószínűséggel lehet tudni, hogy ki nyer, Donald Trump és Kamala Harris harca nagyjából hét államon múlik, melyekre különösen nagy hangsúlyt fektettek mindketten.
Az elnöki tisztséghez 270 elektori szavazat szükséges. Az elektori rendszer sajátosságai miatt előfordulhat, hogy a győztes nem a legtöbb közvetlen szavazatot kapó jelölt lesz, ahogy az 2016-ban, Donald Trump győzelmekor (és 2000-ben George W. Bush győzelmekor) is történt. A választás szoros kimenetelű lehet a csatatérállamokban, melyekre az elnökjelöltek kiemelten nagy figyelmet fordítanak.
Hét kiemelt állam,
elektori szavazatai döntenek, mivel ezek politikai preferenciái változékonyak, és sokszor az itt leadott szavazatok döntik el az elnökválasztást.
Pennsylvania, a legnagyobb csatatérállam, 19 elektori szavazatával különösen fontos. Egyes vélemények szerint az lesz az elnök, aki Pennsylvaniában nyer.
Az itt zajló kampányban Kamala Harris, a Demokrata Párt jelöltje, igyekezett áthidalni a különbségeket, és - látszólag - megváltoztatta korábbi álláspontját a földgázkitermelésre használt repesztéses technológiával kapcsolatban, melyet az energiahordozók árának növekedése tesz egyre fontosabbá a helyi gazdaság számára. A választópolgárok itt az inflációt és a gazdaság állapotát említik legfontosabb témaként, különösen mivel a magas élelmiszerárak nagy terhet rónak a lakosságra.
Pennsylvania sokáig biztos demokrata többségű állam volt, az Obama-kormányzat hibás gazdaságpolitikája miatt azonban a munkás szavazók elfordultak a baloldaltól. 2016-ban Trump óriási meglepetésre nyert itt, és 2020-ban is hajszállal kapott ki. Az utolsó közvélemény-kutatások átlaga szerint - a RealClearPolitics összesítése alapján -
hétfőn este Trump minimális különbséggel, 0,3 százalékkal vezet.
Georgiában, a második legfontosabb csatatérállamban, a demokrata és republikánus jelöltek küzdelme kiélezett. A hurrikánok okozta károk kezelésével kapcsolatosan Kamala Harris népszerűsége visszaesett, mert a szövetségi vésztartalék kimerült az idei, súlyos természeti katasztrófák nyomán, így sokan maradtak támogatás nélkül. Ezen túl
Georgia államban a demokrácia állapota vált a fő témává,
mivel a helyi választók, különösen a kisebbségek, politikai jogokat és igazságos választási rendszert követelnek.
Az utolsó kutatások szerint
Georgiát megnyerheti Donald Trump, hétfő este 1,7 százalékponttal vezet.
Észak-Karolina, amely szintén jelentős számú elektori szavazattal rendelkezik (ugyanúgy 16-tal, mint Georgia), is szoros verseny színhelye lehet. Itt a független, bizonytalan szavazók, valamint az afroamerikai közösség döntő szerepet játszhatnak a végső eredményben. Az állam nagy arányban tartalmaz bizonytalan szavazókat, így a jelöltek erőfeszítései különösen a függetlenek meggyőzésére összpontosulnak.
Trump előnye itt 1,5 százalék.
Michigan és Wisconsin is kiemelkedő jelentőségű harctérré válik a választások alatt, ahol a külpolitikai konfliktusok, mint az orosz–ukrán háború és a közel-keleti helyzet, nagy szerepet játszanak a kampánytémák között. E két állam korábban inkább a demokraták felé húzott, de
Trump 2016-os győzelme óta a republikánusoknak is komoly esélyük van.
Michigan és Wisconsin jelentős lengyel és más kelet-közép-európai kisebbséggel rendelkezik, akik az Egyesült Államok közelmúltbeli ukrajnai szerepvállalása miatt szimpatizálnak a demokratákkal, sőt, ezek a szavazók akár meghatározó szerepet is játszhatnak az eredmények alakulásában.
A lengyel származású amerikaiak különösen érintettek, és érzelmileg elkötelezettek az ukrán ügy iránt. Michigan és Wisconsin munkás szavazói azonban elfordulhatnak a Biden–Harris adminisztrációtól, mivel az inflációt az elnök és alelnöke tevékenységének rovására írják. Ez akár erősebb szerepet is játszhat.
A közvélemény-kutatások szerint Trump támogatottsága a lengyel bevándorlóknál növekszik.
A közel-keleti konfliktus különösen Michiganben befolyásolhatja a választási eredményeket, ahol nagy arányban élnek arab származású amerikaiak. Ez eredetileg a demokratáknak jó, de nem tartják a Biden-kormányzat politikáját eléggé arabpártinak, így ez károkat okozhat a demokratáknak.
Michiganben 15, Wisconsinban 10 elektori szavazat dől el,
mindkét helyen Harris vezet hajszállal: Michiganben 0,6, Wisconsinban 0,4 százalékkal.
Egy másik fontos választási terület Arizona, ahol Trump a bevándorlás kérdésében mutatott szigorú álláspontja miatt egyre népszerűbb. Az állam, amely történelmileg republikánus bázisú, ismét Donald Trump javára billenhet el, mivel a korlátozó bevándorlási intézkedései az első generációs bevándorlók egy részét is elnyerhetik. Trump emellett az arizonai gazdasági helyzetet támogató javaslatokkal is kampányol, például adókedvezményekkel ösztönzi az amerikai gyártású autók vásárlását, mely rendkívül népszerű az államban.
Nevadában Trump azt ígérte, hogy adómentessé tenné a borravalókat
– ez szintén nagy sikert aratott, elsősorban Las Vegasban, ahol rengetegen dolgoznak a vendéglátásban.
Arizonában 11 elektor sorsa dől el, itt 2,7 százalékkal vezet Trump, míg Nevadában 6 elektor, itt Trump előnye 1,0 százalék.
Összességében a csatatérállamokban kiosztott 93 elektorból 68 Trumpé, 25 Harrisé lehet, amennyiben a közvélemény-kutatások jó eredményt mutatnak.
Ha minden államban pontos a jóslat, akkor 281-257-re Trump nyer, és ő lesz az elnök.
Az elnökválasztás kimenetele iránti találgatások megbízhatósága érdekében egyre nagyobb figyelmet kapnak a fogadóirodák és a tőzsde. Az online fogadóplatformok – mint mondjuk a Polymarket – Trump győzelmére teszik a nagyobb esélyt, és az amerikai jobboldalhoz köthető vállalatok részvényárfolyamainak növekedése is az ő második elnökségét valószínűsíti.