Beismerő vallomást tett a NATO: még évekig háborúznának Ukrajnában

Egy rakétatámadást követően megsemmisült lakóépület romjai

Fotó: Photo by STRINGER / AFP

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára gyakorlatilag elismerte, hogy még évekig fog tartani az orosz-ukrán háború, mivel Brüsszelben arról beszélt, hogy a tagállamoknak fenn kell tartaniuk az ukrajnai háború kezdete óta biztosított hozzájárulásuk mértékét, ami azt jelenti, hogy legkevesebb 40 milliárd euró éves támogatást kell szavatolniuk Ukrajna számára. Ha a választások nem erősítik meg békepárti álláspontját, a kormány nem tudta volna elérni, hogy Magyarország kimaradjon a NATO ukrán katonai missziójából, így hazánk sem pénzzel, sem fegyverrel, sem katonával nem vesz részt a NATO ukrán missziójában. Időközben egyre több jel mutat abba az irányba, hogy az orosz-ukrán háború globális konfliktussá válik.

Az észak-atlanti szövetségnek kiszámíthatóságot kell biztosítania Kijev számára azzal, hogy azonnali és hosszú távú támogatás mellett kötelezi el magát úgy a katonai, mint a pénzügyi támogatás terén - jelentette ki a NATO főtitkára csütörtökön Brüsszelben. Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozásának első munkanapját követően közölte, úgy az anyagi segítség, mint a katonai támogatás késlekedése komoly negatív következményekkel jár a harctereken, amit - mint kiemelte - nem szabad megengedni, hogy megtörténjen.

 A tagállamoknak fenn kell tartaniuk az ukrajnai háború kezdete óta biztosított hozzájárulásuk mértékét, ami azt jelenti, hogy legkevesebb 40 milliárd euró éves támogatást kell szavatolniuk Ukrajna számára a hosszú távú kiszámíthatóság és a szavahihetőség megőrzése érdekében 

 - mondta a NATO-főtitkár.

 A szövetségesek minél hosszabb távú támogatás mellett kötelezik el magukat, annál hamarabb jöhet el a béke Ukrajnában, ugyanis a háború akkor fejeződhet be, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök elfogadja azt, hogy nem tud győzni a harcmezőkön - mondta a NATO-főtitkár.

Jens Stoltenberg: a NATO-nak hosszú távú támogatást kell biztosítania Kijevnek
Fotó: Anadolu via AFP

Stoltenberg kérdésre válaszolva üdvözölte a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) olaszországi csúcstalálkozóján született megállapodást arról, hogy 50 milliárd dolláros kölcsönt adnak Ukrajnának a befagyasztott orosz pénzeszközök kamataiból. Azt mondta: "ha jól értem, ezeket a pénzeket nem használják fel katonai célokra", majd hozzátette: "a NATO-vezetőknek szóló javaslatom ezzel szemben az, hogy olyan pénzügyi megállapodásra van szükség, amely az ukrán katonai igényeket elégíti ki, éves szinten legalább 40 milliárd euró értékben".

A főtitkár reményét fejezte ki, hogy a szakminiszterek a tanácskozás pénteki munkanapján megállapodásra jutnak a NATO biztonsági segítségnyújtási és képzési tervéről. Tájékoztatott arról is, hogy Ukrajna és a NATO-tagországok védelmi miniszterei csütörtökön jóváhagyták a felek közötti hosszú távú együttműködés ütemtervét. "A mai napon jóváhagytuk az első NATO-Ukrajna innovációs együttműködési ütemtervet" - fogalmazott. A NATO-országok az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport (UDCG) nevű informális, Egyesült Államok vezette csoporton keresztül koordinálják majd Ukrajna katonai támogatását - közölte. 

Az Ukrajnának nyújtott összes katonai támogatás több mint 99 százalékát a NATO-szövetségesek adják. Tehát logikus, hogy a NATO nagyobb szerepet vállal ezekben az erőfeszítésekben 

- fogalmazott. Elmondta azt is, hogy a NATO védelmi miniszterei várhatóan pénteken jóváhagyják egy új kiképzőlétesítmény létrehozását Lengyelországban ukrán katonák számára.

Kérdésre válaszolva Stoltenberg hangsúlyozta, 

"nagyon jó" megbeszéléseket folytatott szerdán Budapesten.

Közölte, a NATO elfogadja Magyarország álláspontját, miszerint nem kíván részt venni az Ukrajnának nyújtandó katonai és pénzügyi támogató műveletekben.

A holland védelmi minisztérium csütörtökön arról tájékoztatott, hogy a szövetségesek körülbelül 350 millió euró értékben küldenek 152 milliméteres lövedéket Ukrajnának. A korábbi lőszerszállítások során Ukrajna eddig főleg 155 mm-es lövedéket kapott a nyugati országok által adományozott fegyverekhez - emlékeztettek. Közölték továbbá, Dániával együtt Hollandia 400 millió euróval járul hozzá ahhoz a svéd alaphoz, amelyet CV90-es gyalogsági harcjárművek gyártására hoztak létre Ukrajna számára. A járművek nagy részét Hollandiában gyártják majd - emelték ki. Ezen túlmenően a holland védelmi minisztérium 54 millió eurót fektet be a holland iparba fegyveres ereje számára szükséges drónok fejlesztésére - tették hozzá.

Magyarország elérte, hogy ebben az akcióban ne kelljen részt vennünk

Mint arról korábban beszámoltunk, a NATO főtitkára azt szeretné, ha a szövetség tagállamai közös többéves kötelezettséget vállalnának, hogy a jövőben évente úgy, mint eddig, legalább 40 milliárd euróval fogják támogatni Ukrajnát, s ezt a terhet egyenlő mértékben osztanák el egymás között. Az utóbbi kapcsán érdemes emlékeztetni arra, hogy Magyarország megkapta azokat a garanciákat, hogy csak önkéntesen lehet részt venni olyan NATO-akcióban, ami NATO területén kívül történik. 

Jens Stoltenberg korábban interjút adott a Capital című lapnak. A háborús retorika és a pszichózis egyre csak fokozódik, valójában ez derült ki Stoltenberg minden szavából. Már bevetésre alkalmas erőket szerveznek. Ami különösen érdekes (vagy riasztó) az interjúban: riasztó mennyiségű, különböző nemzetiségű katonákból akarnak Ukrajnába szervezni úgynevezett gyorsreagálású hadtestet, azaz, egészen szélsőségesen agresszív fokozatra kapcsolták a világháborús készülődést - és közben a NATO-főtitkár eufemisztikusan, mintegy becézve, kicsinyítve a tervezett akciót, megelőzésnek nevezi. 
Így eszkalálódhat a háború

Időközben tovább mérgesedhet az orosz-ukrán háború, mivel kiderült hogy Ukrajna külföldi támaszpontokon tarthat néhány F–16-os vadászgépet, amelyet a nyugati szövetségeseitől kapott. Kijev célja, hogy megvédje a repülőket az orosz csapásoktól – mondta egy magas rangú ukrán katonatiszt. Belgium, Dánia, Hollandia és Norvégia kötelezettséget vállalt arra, hogy több mint hatvan amerikai gyártmányú F–16-os vadászgépet szállít Ukrajnának az orosz támadások visszaszorítása érdekében. Az ukrán pilóták jelenleg kiképzésen vesznek részt a harci repülőgépek vezetésére, a várhatóan még idén kezdődő szállítások előtt – írta meg a Magyar Nemzet.

Szerhij Holubcov, az ukrán légierő egyik vezetője kijelentette, hogy „bizonyos számú repülőgépet Ukrajnán kívüli biztonságos légibázisokon fognak tárolni, hogy ott ne támadják meg őket”.

A legfrissebb hírek szerint Románia és Lengyelország területén tárolhatja az F-16-os repülőit Ukrajna. Holubcov magyarázata szerint ezeket az F–16-osokat fel lehet használni a megsérült repülőgépek cseréjére, amíg javítják azokat, valamint az ukrán pilóták külföldön történő kiképzésére is jók lesznek.

Így mindig lesz egy bizonyos számú repülőgép a flottánkban. Annyi, amennyi megfelel a pilótáink számának

– mondta. 

Ha több pilóta lesz, több repülőgép lesz Ukrajnában. 

 

Putyin NATO-támaszpontok megtámadását tervezi
Fotó: AFP

NATO-tagállamokra csaphat le Putyin az F-16-osok miatt

Máris az F–16-osok elvesztéséről beszélnek az ukránok, pedig még meg sem kapták azokat. A harci gépeket folyamatosan mozgatni fogják, hogy ne egy helyben álljanak, máskülönben nagyon-nagyon nehéz lesz megtartani azokat. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban arra figyelmeztetett, hogy Moszkva fontolóra veheti csapások indítását a NATO-országok létesítményei ellen, ha azok befogadják az Ukrajnában használt harci gépeket.

Ha az ukrán határokon kívüli légi támaszpontokon állomásoznak, és harcra használják őket, akkor meg kell néznünk, hogyan és hová csapjunk le az ellenünk folytatott harcban használt eszközökre

– mondta tavaly Putyin. Hozzátette: súlyos veszélyt jelent, hogy a NATO még jobban belevonódik a konfliktusba.

Márciusban az orosz vezető ismét óva intette Ukrajna nyugati szövetségeseit attól, hogy légi támaszpontokat biztosítsanak az F–16-osoknak. Ezek a bázisok „jogos célponttá” válnának – mondta.

Az F–16-osok képesek nukleáris fegyverek hordozására, és ezt nekünk is figyelembe kell vennünk harci műveleteink megszervezése során

– jelentette ki Putyin.

Andrej Kartapolov, az orosz parlament alsóházának védelmi bizottságának vezetője hétfőn azt mondta a RIA Novosztyi állami hírügynökségnek, hogy az ukrán F–16-osokat befogadó NATO-bázisok „legitim célpontok” lesznek Moszkva számára. A Kyiv Post szerint az F–16-osokat Romániában és Lengyelországban állomásoztathatják. Ezt az információt azonban egyelőre nem erősítették meg.
Megkezdődött a nukleáris hadgyakorlat második szakasza Oroszországban

Időközben megkezdődött Oroszországban a nem hadászati nukleáris erők hadgyakorlatának második szakasza - tudatta az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint a második szakaszban az orosz és a fehérorosz fegyveres erők egységeinek a nem hadászati nukleáris fegyverek harci alkalmazására való közös felkészítése zajlik a két ország alkotta Szövetségi Állam szuverenitásának és területi integritásának feltétel nélküli biztosítása érdekében.

Korábban a gyakorlat május 21-én megkezdett első szakaszának részeként az orosz déli katonai körzet rakétaalakulatainak személyi állománya az Iszkander műveleti-taktikai rakétarendszerhez tartozó speciális lőszerek kiképzési célú átvételét, a kilövő járművek felszerelését és a rakétaindítások előkészítésére szolgáló, kijelölt területre való rejtett átvonulást gyakorolta. 

Az orosz légi- és űrerők légi egységeinek személyzete pedig a légi fegyverek, köztük a Kinzsal hiperszonikus, aeroballisztikus rakéták speciális robbanófejekkel való felszerelését, és a kijelölt járőrözési területekre való repülést próbálta el.

Kubánál vonul fel az orosz hadiflotta egy része

Kubánál robban ki a harmadik világháború?

A háborús eszkalációt fokozza, hogy amerikai hadihajókat riasztottak a Kubába érkező orosz hadihajó különítmény miatt. Az Admiral Gorskov fregattból, a Kazany atom-tengeralattjáróból, a Pasin olajszállító tartályhajóból és a Nyikolaj Csiker mentőhajóból álló orosz haditengerészeti különítmény szerdától jövő hétfőig hivatalos látogatást tesz Kubában – jelentette be még múlt héten a havannai külügyminisztérium. Az orosz tengeralattjárót az amerikai haditengerészet két rombolója és két, szonárberendezést vontató hajó követi a hátuk mögött – írta a CBS egy meg nem nevezett amerikai tisztviselőre hivatkozva. Egy másik romboló és az amerikai parti őrség egy hajója követi az orosz haditengerészet többi részlegét – tették hozzá.

Moszkva a látogatást követő hetekben légi és haditengerészeti gyakorlatsorozatot indít a Karib-tengeren, az első olyan egyidejű légi és tengeri gyakorlatsorozatban, amelyet Oroszország 2019 óta a térségben hajtott végre

- mondta a hírcsatornának egy másik amerikai tisztviselő. A manőverekre a nyár folyamán kerül sor, egy őszi világméretű haditengerészeti gyakorlatot megelőzően – írták.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója a CBS-nek azt mondta, hogy az Egyesült Államok szerint a látogatás Moszkva reakciója az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos amerikai lépésekre.

Nyilvánvalóan ezzel jelzik nemtetszésüket azzal kapcsolatban, amit mi teszünk Ukrajna érdekében

- mondta Kirby, hozzátéve: figyelni fogjuk, figyelemmel kísérjük, nem váratlan”. Az Egyesült Államoknak „nincs jele és nincs elvárása arra, hogy nukleáris fegyverek lennének itt játékban ezeken a gyakorlatokon vagy ezeken a hajókon” – hangsúlyozta.

Itt az amerikai beismerés

Mint arról korábban beszámoltunk, elképesztő amerikai beismerés történt: azért küldenék halálba az európai fiatalokat, hogy kifoszthassák Ukrajnát. Washington „nem engedheti meg”, hogy Oroszország győzelmet arasson az ukrajnai konfliktusban, mivel ez azt jelentené, hogy elveszítené a közvetlen hozzáférést a hatalmas ásványkincsekhez – mondta Lindsey Graham amerikai republikánus szenátor. A CBS televízió Face the Nation című műsorának múlt vasárnap adott interjújában Graham azzal vádolta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy „megalomániás”, aki „fegyveres erővel próbálja újrateremteni az Orosz Birodalmat”, kezdve Ukrajnával. Azt állította továbbá, hogy ha Moszkva megnyeri a jelenlegi konfliktust, akkor átveszi Ukrajna vagyonát, és megosztja azt Kínával. Graham ezt a kilátást „nevetségesnek” nevezte, és azt javasolta, hogy jobb lenne, ha ez az „aranybánya” inkább az Egyesült Államok rendelkezésére állna.

Lindsey Graham háborúpárti szenátor nagyon őszintén beszélt
Fotó: Youtube screenshot/NBC News

„Ukrajnában 10-12 billió dollárnyi kritikus ásványkincsen ülnek. Ők lehetnének a leggazdagabb ország egész Európában… Ha most segítünk Ukrajnának, akkor a legjobb üzleti partnerré válhatnak, akiről valaha is álmodtunk, ezt a 10-12 billió dollárnyi kritikus ásványkincset Ukrajna és a Nyugat használhatná fel, nem pedig Putyinnak és Kínának adná” – jelentette ki Graham. 

Ez egy nagyon nagy dolog, hogy Ukrajna hogyan végzi. Segítsünk nekik megnyerni egy olyan háborút, amit nem engedhetünk meg magunknak, hogy elveszítsünk… Egy aranybányán ülnek. Putyinnak 10 vagy 12 billió dollárt adni kritikus ásványkincsekben, amit majd megoszt Kínával, nevetséges.

Graham, aki régóta Oroszország ellen harcol, és az amerikai szenátusban Ukrajna egyik leghűségesebb támogatója, arra is felszólította a Nyugatot, hogy gyorsítsa fel a befagyasztott orosz állami vagyonban elkobzását. Megismételte azt a követelését, hogy Oroszországot az amerikai törvények szerint „a terrorizmus állami támogatójának” minősítsék, amely javaslat miatt a szenátor az év elején Moszkva szélsőségesek és terroristák listájára került.

Ezért húzódik el sokáig a konfliktus

Egy nappal Graham megjegyzései előtt Orbán Viktor magyar miniszterelnök azzal érvelt, hogy a Nyugat azt akarja, hogy Kijev megnyerje az Oroszországgal folytatott konfliktust, hogy ellenőrizhesse Ukrajna vagyonát. A Hir TV-nek adott interjúban Orbán azzal vádolta az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy Ukrajnában potenciálisan hatalmas bevételi forrást látnak, amelyet ellenőrzésük alá tudnak vonni, amennyiben Oroszországot legyőzik. Azt is mondta, hogy a konfliktus jelentős lökést ad a nyugati „fegyverbeszállítóknak, hitelezőknek és spekulánsoknak”, és azzal érvelt, hogy ez az oka annak, hogy a konfliktus ilyen sokáig húzódik.

Teljesen egyértelmű: 

azért háborúznak az amerikaiak Ukrajnában, hogy kifosszák, ezért akarnak kötelező európai sorkatonaságot, ezért kockáztatják a világháborút.