A légkör ózontartalmának csökkenéséről az utóbbi években sokat olvashattunk. Az ózonréteg egyszázalékos csökkenése a szürkehályogos megbetegedések számát 0,6-1 százalékkal növeli, és az egyre fiatalabb életkorban szaporodó szürkehályogesetek összefüggnek a szemet érő megnövekedett ultraibolya sugárzással.
A láthatatlan fényt, mely a színkép ibolya tartományán túl található - vagyis annál rövidebb hullámhosszúságú -, ultraviola sugárzásnak nevezzük.
A hullámhossztól függően
- UVA (320-400 nm),
- UVB (320-290 nm) és
- UVC (290 nm alatt) tartományokra osztják fel.
Napfényen kívül szoláriumban, hegesztés során, képernyők előtt ülve találkozhatunk velük leggyakrabban. A napsugárzás UV sugarai - főleg az UVC és az UVB egy része - elnyelődnek a légkör ózonrétegében, de az UVA is veszít erejéből.
Bizonyos határig a bőr pigmentsejtjei védelmet nyújtanak az UV sugarakkal szemben. Szemünknek azonban kevés védelem adatott meg. Az UVC sugarakat az ózonréteg teljes egészében elnyeli, az UVB sugárzás azonban már eléri a szaruhártyát, és itt el is nyelődik. A behatás mértékétől függően jelentkeznek szempanaszok: égés, szúrás, idegentest-érzés, könnyezés, fénykerülés lehet a következmény. Apró hámhiányok képződnek a szaruhártyán, melyek kb. 24 óra alatt gyógyulnak be. Az akut szaruhártya-, illetve kötőhártya-gyulladás szintén az UVB rovására írható.
Mint a legnagyobb hullámhosszúságú tartomány, az UVA sugárzás mélyebbre hatol a szembe. A szemlencséig jutva ismételten és tartósan fotokémiai változásokat okoz. Ezek következtében az életkor előrehaladtával szürkehályog keletkezik, amelynek megoldása csak műtéttel lehetséges.
A földlégkör ózonrétegének fokozatosan vékonyodása miatt egyre intenzívebben éri szemünket is az UV-sugárzás. Mivel a károsító hatás mértéke függ a behatás idejétől, vannak veszélyeztetettebb csoportok. Ők azok, akik foglalkozásuk (építőmunkások, földművesek, rendőrök, úszómesterek) vagy hobbijuk (sportoló, drukker, horgász) miatt többet tartózkodnak a szabadban. A gyerekek szeme fokozottabban fényáteresztő, ezért szintén nagyobb veszélynek vannak kitéve.
Bár az úgynevezett antioxidáns vitaminok (E-, C-) bizonyos természetes védelmet nyújtanak szemünknek, nem árt, ha megfelelő szemüveggel is védjük a napsütéses hónapokban.
Fényvédő szemüveg vásárlásakor mindig kérjük ki az optikus szakember véleményét, hallgassuk meg tanácsát, hogy a lehető legnagyobb biztonságban legyünk.