Vigyázzon a szájára!

Ha mikroszkópos felvételen bőrünk felszínét látjuk, elrettenünk a nyüzsgő-mozgó atkák, baktériumtömegek láttán. Mindannyian sajátos környezetben élünk, mely nemcsak tágabb világunkat jelenti, hanem azon mikroorganizmusok tömegét is, amelyekkel szó szerint testközelben élünk. Bőrünk, tápcsatornánk, testnedveink sajátos mikrobaösszetétele, annak állandósága hozzátartozik egészségünkhöz. Az egyensúly megbomlása viszont valamely kóros elváltozás oka vagy éppen következménye lehet.

A szájüreg élőlényei

Viszonylag állandó és jellemző szájüregünk élővilága is. Ez a "normál szájflóra" egyénenként változhat, a fogazati státus, étkezési szokások, gyógyszerszedés, lelki, idegrendszeri állapot és az általános betegségek szerint. Ha a szájüreg baktériumok, gombák és protozoonok tömegéből álló flórájának állandó összetétele megváltozik, felborul az egyensúly, s kóros állapot jön létre. Ha ezt egy "saját" mikroba önálló vagy a másik rovására történő elszaporodása okozza, akkor endrogén, ha pedig külső mikroorganizmus bejutása hozza létre, exogén szájfertőzésről beszélünk. A változás, illetve a foltok, fekélyek, felrakódások, ínygyulladás, vérzés, lepedékek megjelenése mind-mind a szájüreg addig állandó mikrobaflórájának megváltozásán keresztül történik.

Gyakoribb fertőzések

A baktérium által előidézett endrogén - tehát fiziológiásan is jelen lévő mikroba elszaporodása okozta - fertőzést leggyakrabban a spirochaeták és a fusobaktériumok hozzák létre, mely ínygyulladás formájában jelentkezik. Az átmeneti fertőzés fájdalmas ínyszélduzzanattal, vérzéssel jár. A szájhigiéné rendezése általában elegendő, alapos szájápolással, esetleg szájfertőtlenítő öblögetők alkalmazásával. Gyakori jelenség, hogy az érzékenység miatt a betegek ilyenkor "kíméletesen" mosnak fogat, vagy a területet egyszerűen kihagyják. Ezzel - mivel a plakknövekedés fokozódik -, kedveznek a baktériumok további szaporodásának, a folyamat krónikussá válik, az ínyen fekélyek jelennek meg, kellemetlen szájszag kíséretében. Az egyensúly felbomlásával más mikroorganizmusok is fellendülnek, felülfertőződés következik be. A krónikus folyamat alapját képezheti a későbbi csontlebomlással, foglazulással járó parodontózisnak.

A vírus okozta fertőzések közül a herpeszvírus jellegzetes, hólyagos sebekkel járó kórképet idéz elő gyermek- és felnőttkorban egyaránt. A gyermekkori exogén, a felnőttkori az ezt követő endrogén fertőzésnek számít. Ennek az az oka, hogy a kórokozóval való első találkozás után a vírus nem tűnik el a szervezetből, hanem a sejteken belül maradva "lesben áll", hogy számára alkalmas időpontban (pl. lázzal járó betegség, stressz, más fertőzések, napozás során) ismét tüneteket okozzon. Az ajkakon vagy annak környékén viszketés, feszült érzés után hólyagok jelennek meg, melyek napokig kellemetlenül fennmaradnak, majd beszáradás után heg nélkül gyógyulnak.

A gomba miatt bekövetkező szájfertőzések sem ritkák. Pótolatlan és ép fogazatú egyéneken egyaránt előfordul, de leggyakrabban a fogsorviselők betegsége. Ilyenkor a Candida albicans nevű gombafaj elszaporodása okoz a szájpadra, nyelvre, szájzugokra is terjedő, jellegzetes lepedéket, szájégéssel és szájszárazsággal járó tüneteket. Fokozott szájhigiéné, gombaellenes szerek alkalmazása és a régi, tisztíthatatlan protézisek cseréje a megoldás.

A szájüregi fertőzések egy része csak átmeneti jellegű, és beavatkozás nélkül is rendeződhet. Nem tudhatjuk azonban, hogy a probléma mögött nem húzódik-e meg valamilyen azonos szájtünetet okozó általános betegség, így érdemes az orvos vizsgálatát és tanácsát kérni akkor is, amikor a fertőzés gyorsan lezajlik ugyan, de ismétlődik.

Dr. Huszák András szájsebész szakorvos

Korábban
Az ínysorvadás késhet

Ajánlat
Gyógynövények és a szájhigiéné
Szájüregben előforduló betegségek
Egyszerű-e az egyszerű herpesz?