Bébi a fa alatt
A kisbabáknak a karácsony még inkább nyűg, mint ünnep. Ők annyit érzékelnek az egészből, hogy nagy a felfordulás, és ismeretlen, viszont annál illatosabb nagynénik puszilgatják, ahelyett, hogy békén hagynák a megszokott anyaölben. Az ajándékozás örömét sem éli át az apróság. Sajnos általában a szülők is nehezen küzdenek meg a lakást elárasztó rémes babajátékok, és "igazán csinos és praktikus" ruhák és egyéb holmik áradatával, amit a rokonok és barátok hoznak a legkisebbnek.
Nos: a legjobb erre fölkészülni, vagy egy hirdetményt közzétenni:
Gyermekünk metakommunikációs úton tudtunkra adta, hogy közlekedésmérnöki pályára készül, ezért már most ilyen és ilyen márkájú játék vasútkészlet darabjaira vágyik.
Vagy:
Kislányunk boldog lenne, ha már ebben az évben elkezdene épülni és gyarapodni az a fa babaház, ami itt és itt kapható.
A vonat és a babaház nem kér enni, kiválóan érzi magát még egy-két évig a szekrény alján. A készletet gyarapíthatjuk névnapok és szülinapok során, és az egészet elővehetjük a gyermek harmadik szülinapján (de előbb ne!). Így megússzuk a bóvlidömpinget, és egy olyan készlethez jutunk, amit egyszerre, házipénzből soha nem tudtunk volna kifizetni.
Csillogó szemek
Kétéves kor táján a gyermekek már kezdik élvezni a nagy felhajtást a karácsonyfa körül. Számukra maga az ünnep, a szép fa, a meleg hangulat is hatalmas ajándék. Még mindig nem kell arra törekedni, hogy csodás és drága játékokat kapjon a baba: lehet, hogy egy apróság, egy kis labda vagy egy kesztyűbáb tenné őt boldoggá. Gyakran a csomagolást érdekesebbnek találja, mint az ajándékot. Nem kell tehát fejlesztő-, építő játékokra, zenélő, felhúzható szerkentyűkre költenünk, jobb, ha olyasmit keresünk, ami gyermekkel való együttlétet teszi színesebbé.
Nézzük sorban:
Egyéves kor utánmár vehetünk neki képeskönyvet. A legjobb, ha az első könyvecskék nem túl csiricsárék: elég, ha egyszerű ábrák szerepelnek benne, határozott színezéssel. Semmi szükség a rajzfilmfigurákkal díszített vagy negédes, cicomás rajzokkal elárasztott babakönyvekre. Jó, ha vásárlás előtt a mű szövegébe is beleolvasunk, nehogy otthon érjen kínos meglepetés az erőltetett, kínrímes versikék olvasásakor.
A kétévesek mozgásigénye hatalmas. Ha elég nagy a lakás, és türelmes az alsó szomszéd, biztos, hogy megéri befektetni egy kis szobai járgányba. Ma már nem csak fröccsöntött műanyag törpék és nyuszik állnak az ajándékvásárlók rendelkezésére, hanem szép és használható formájú "famotorok" is kaphatók. A csalódás elkerülése érdekében fontos tudnunk: nem túl magas-e a járgány a leendő tulajdonosnak. Egy kétévesnek ugyanis nehéz megmagyarázni, hogy most ugyan csak felborulni tud a motorral, de majd néhány hónap múlva, amikor már leér róla a lába, akár száguldozhat is vele. Egy másik sarkalatos pontja a választásnak az első kerék elhelyezkedése. Ha elöl két széles kerék van, az nagyon dekoratív, és a szemlélőben a stabilitás érzetét kelti, ám megakadályozza a gyermeket abban, hogy menet közben előrenyújtsa a lábát, vagyis hogy hajtani tudja a "gépet".
Klasszikus, jó ajándék a hinta, a hintaló, de nem általános a "tornamatrac" jelenléte a gyerekszobákban, pedig ez is fantasztikus élményt jelenthet egy gyereknek: végre van egy hely a lakásban, ahol nem tilos az ugrándozás, a birkózás, a bukfencezés. A matrac lehet akár 2x2 méteres is, ha nincs elég hely, egy kisebb is megteszi. Ha anya vagy nagyi varr rá egy, a szobához illő színvilágú huzatot, akkor mondhatjuk: ez a tökéletes ajándék 2-6 éves kor között.
Fejlesztő játékok ármádiája
Hatalmas a kínálat az ún. fejlesztő játékokból, és nagy a hírverés is körülöttük. A szülők lassan azt hiszik, hogy nem is okosodik, ügyesedik meg a gyermekük ezek nélkül. Ez persze tévedés, hiszen egy-két évtizede még szó sem volt arról, hogy már néhány hónapos kortól képezni kell egy gyereket, mégis nagyon sok okos, kezdeményező, kreatív felnőtt szaladgált a nagyvilágban. Ezek a játékok (színtanuló, formaegyeztető, viszonyokat, matematikai műveleteket tanító játékok) valójában teljesen kihagyhatók a gyermek életéből, hiszen a mindennapi beszélgetések során, a képeskönyvek nézegetésekor, együttes séta és bevásárlás alkalmával ugyanezeket a készségeket erősítjük csemeténkben, akaratlanul is. Ezekre a játékokra valójában a fejlődésben megakadt gyermekeknek van szükségük. Ha már van ilyen játék a családban, arra figyeljünk, hogy nehogy tanóraszerűen alkalmazzuk ezeket, ne a teljesítmény elérése, hanem a játék öröme legyen a cél.
A nagybetűs élet, kicsiben
Főleg a kislányok rajonganak a felnőttek életéből ismert, kicsinyített eszközökért, tárgyakért, de a fiúk is szívesen látják ezeket a gyerekszobában. A játékipar persze reagál erre az igényre, és ma már a komplett hamburgersütödétől a műköröm-stúdióig szinte bármit legyártanak kicsiben.
A dolog kétélű: egyrészt nagyon jól tudjuk, hogy a gyerekeknek szükségük van a felnőttek utánzására, ez a szocializációs folyamat szerves része. Másik oldalról azonban tudnunk kell, hogy a szélsőségek, mint minden területen, itt is ártalmasak. Ha a gyereket tökéletesen kiszolgálják, ha még a fröccsöntött lacipecsenyét is a kezébe adják, a fantázia nem mozdul, a játék rövid idő múlva unalomba fullad. Oda egy kalap pénz, a szerzemény meg csak foglalja a helyet. A gyerek néhány nap múlva újra a mama körül sertepertél a konyhában. A legjobb megoldás, ha csak néhány eszközt veszünk meg neki (sodrófa, kis kötény, tányérkák, stb.), ezekkel só tésztából vagy gyurmából ő maga tud játékételt készíteni. A boltot elég csak elképzelni, vagy bútorokból ideiglenesen kialakítani. Ez így sokkal izgalmasabb: a gyermek kreativitása mellett a szülőét is fejleszti.
Még egy fontos szempont: a gyermek nagyon érzékeny a szülei által közvetített értékekre. Ha nekünk nem tetszik a műkörmös, hamburgeres életforma, a gyerekben se erősítsük meg ennek létjogosultságát azzal, hogy ilyen játékokat vásárolunk neki.
Ugyanilyen fantáziaölő és a fogyasztói szemléletet támogató a pisilő, kakiló újszülött baba, "akinek" napról napra be kell szerezni a bébiétel-, pelenka- és ruha- stb. utánpótlást.
Mesét, zenét ajándékba
Egyszerű megoldás videokazettát ajándékozni kicsiknek, nagyobbaknak. Egyszerű, de személytelen, és konfliktusforrássá is válhat a családban, ha különben nem szeretjük a gyereket gyakran a tévé előtt látni. Vehetünk viszont meselemezt, gyerekzenét, és - már egész korai életkorban - komolyzenét is. Nem jó, ha Wagnerrel kezdjük, de szerencsére van választék. A Péter és a farkas, Az állatok farsangja, a Török induló, és még sok más népszerű zenekari alkotás éppúgy hatalmába tudja keríteni a kicsiket, mint a gyerekeknek készült gyakran negédes, igénytelen populáris zene.
Jó ajándék lehet egy-egy zeneszerszám is. Sajnos a vásárlásnál nagyon oda kell figyelni, mert a hangszerre megtévesztően hasonlító játékok sora kapható az üzletekben. A rózsaszín furulya, az állatfejes metallofon, a minizongora azonban inkább csak zajkeltésre szolgál: egyikük sincs jól hangolva, annak ellenére, hogy mindhez adnak kottát. Legjobb, ha hangszerboltba megyünk, vagy legalább kipróbáljuk a szerzeményeket, mielőtt fizetnénk.
Nem kell ahhoz ragaszkodnunk, hogy játékszert vásároljunk a gyerekeknek. Arra azonban vigyázzunk, hogy ne csak olyan ajándékot adjunk, amit az ünneptől eltekintve is meg kellene vennünk neki (ruha, cipő, iskolatáska, bútor). Az ilyen tárgyak ajándék-értékét erősen befolyásolja a gyerek hozzáállása: van olyan kislány, aki épp a ruháknak örül legjobban. Arra azonban figyeljünk, hogy a ruha hordható legyen. Ünneplő ruhából elég két rend egy gyermeknek. Előfordulhat az is, hogy egy gyerek boldogan fogadja a szobája átrendezését, új bútorok beszerzését esetleg egy saját kuckó kialakítását. Szívesen veszi tehát, ha "új szobát" kap karácsonyra. Fontos azonban, hogy ilyen helyzetben is adjunk neki valami kisebb ajándékot: könyvet, gyurmát, saját készítésű babát, olyasmit, ami személyre szól.
Sződy Judit