Nő reverendában

Az episzkopális egyház megválasztotta a püspöki kar első női elnökét, az anglikánok pedig megszavazták: hat év múlva már lehet női püspökük. A katolikusok egyelőre ellenállnak, sőt, II. János Pál halála óta még jobban.

"Valaki, akinek Jézus Krisztust kell jelképeznie különleges módon, lehet-e nő?" - kérdezett vissza John Hinddel, Gibraltár és Európa anglikán püspöke arra a kérdésre, hogy ő miként ítéli meg a női papok tevékenységét.

Az Új Ember című lap riportere hat évvel ezelőtt annyiban hagyta a dolgot, pedig érdemes lett volna kifejteni, hogy mire is gondol a püspök, hiszen egy pár sorral feljebb kifejtette: "A női papok kérdésében nem is a lelkipásztori tevékenység ellátása kelt feszültséget, hiszen azt a gyakorlatban egy nő is ugyanolyan jól el tudja látni, mint egy férfi. A vita - miként más egyházakban is - a teológia szintjén zajlik. Én például nem szentelek fel nőket, ám testvéri szeretetben igyekszem élni azon püspöktársaimmal is, akik igen."

A női papok helyzete máig nagy vitákat vált ki, nem csak a katolikus, de például még az anglikán egyházban is, amely 1994 óta a harminchat autonóm tartománynak körülbelül a felében szentel nőket is papokká.

Liberális szelek

Az anglikán egyházban ma minden hatodik parókia élén nő áll, de eleddig megtagadták tőlük a ranglétrán való feljebb emelkedést. A 77 milliós anglikán közösségen belül az elmúlt években több éles disputa is folyt a konzervatívok és a liberálisok között (egyebek közt a meleg papok felszentelésének kérdésében is). "A többség örül tevékenységüknek, ám egy erős kisebbség nem tudja őket elfogadni" - nyilatkozta korábban Hinddel. Az anglikán egyházban a nők pappá szenteléséről 12 éve született döntés azt az eredményt hozta, hogy több anglikán hívő is átlépett a katolikus egyházba - amely tartja magát a tradicionális elvekhez.

Ugyanakkor a változás szele nem csak megérintette, de folyamatosan "éri" is az egyházi szervezetet: július elején ugyanis az anglikán zsinat 288-119 arányban megszavazta a nők püspökké emelkedésének elképzelését, azzal az indokkal, hogy "a koncepció immár teologikusan igazolt".

Az amerikai episzkopális egyház többre jutott: a nyár elején úgy döntöttek, hogy miután a nőket már harminc éve pappá szentelhették a szervezetben, idén kinevezik a püspöki kar első női elnökét is (akinek a kiválasztása azért nem ment kritikai felhang nélkül). Az 52 éves Katharine Jefferts Schori az egyház 400 éves története alatt az első, aki a pozíció birtokába jutott, és kilenc évig szolgálja majd a szervezetet elnökként. Az életútja egyébként nem csak ebben rendhagyó: eredetileg repülőgép-pilótaként és oceanográfusként kereste a kenyerét.

A katolikus egyház eleddig ellenállt annak, hogy a nők akár csak papok is lehessenek, annak ellenére, hogy II. János Pál pápa már 1995-ben megfogalmazta, hogy "erősíteni kell a női jelenlétet az egyház belső szervezeteiben". A volt pápa szerint "ez nem egy újszerű gondolat", hiszen "már maga Krisztus is bevont nőket az egyház szervezésébe - annak ellenére, hogy a püspökei mind férfiak voltak". "Az egyház egyre inkább figyelmes arra, hogy erősíteni kell a nők szerepét a szervezeten belül" - nyilatkozta több mint tíz évvel ezelőtt II. János Pál.

Az azóta eltelt években túl sok ebben a tekintetben a katolikus egyházban nem változott: a szervezet ismét a konzervatív ortodoxia felé fordult. XVI. Benedek pápa a színre lépése óta hangsúlyozta: ellenzi a nők pappá szentelését, azt "az igaz tanítás védelme, valamint az egyházi közösség egységének megőrzése érdekében" utasítja el.