Tavaly szeptemberben Magyarországon is életbe lépett egy rendelet, amely korlátozta az iskolai büfékben a kínálatot: kitiltotta például a szénsavas üdítők jelentős részét, valamint számos élelmiszert, például a csipszet vagy a kekszet is.
"Ideje végre tenni valamit annak érdekében, hogy a magyar lakosság táplálkozási szokásai változzanak, és egészségi állapota javuljon" - nyilatkozta tavaly a Kreatívnak Somhegyi Annamária, az EÜM Népegészségügyi főosztályának vezető főtanácsosa. Szerinte egy rendelettel önmagában nem lehet eredményt elérni, viszont elindíthat egy általános párbeszédet, és hosszú távon átalakíthatja a közgondolkodást is.
"Azt szeretnénk, hogy az emberek megértsék: egészségtelenül táplálkoznak. A rendelet kihirdetésével együtt nagyszabású, a szülőknek szóló tájékoztató kampányt indítunk, amely segít megérteni, milyen veszélyei vannak a helytelen táplálkozásnak" - mondta.
A gyártók minderre úgy nyilatkoztak: az elhízásért nem bizonyos élelmiszerek, hanem a társadalomban tapasztalható jelentős életmódváltozás, ezen belül is a mozgáshiány a fő felelős. Éppen ezért nem a kínálatot kellene csökkenteni, hanem a tornaórák számát növelni, és a testmozgást népszerűsíteni. Ráadásul, szerintük hiába roskadoznak bioélelmiszerektől az iskolai büfék, ha a fő étkezések alkalmával a menzán zsíros, lisztes, sós ételeket esznek a gyerekek - jelent meg a Kreatívban.
A magyar iskolák a központi költségvetésen kívül a Magyar Fejlesztési Bankra (MFB) és a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Regionális Operatív Programjára is számíthatnak, ha az egészséges étkeztetést szeretnék bevezetni. Az NFT 2004 és 2006 között összesen 12 milliárd forintot költött erre a célra, de az összeg 2007-től a sokszorosára nő majd - írta a Kreatív.
Üdítős pezsgés A magyar üdítőital-gyártók is bekapcsolódtak abba az uniós önkorlátozó mozgalomba, amely visszaszorítaná a gyerekeknek szóló italhirdetéseket. |