A mesterséges vitaminokat pártolók és ellenzők tábora között már régóta folyik a tudományos vita: évről évre számos számos, a végső megoldást kereső kutatás indul, de végül mind más és más következtetésre jut a multivitaminokkal kapcsolatban. Egyesek, a végeredmény fényében feltétlenül javasolják a mesterséges vitaminkészítményeket, mások viszont azok halálozási kockázatot növelő hatásáról számolnak be.
Legutóbb, a dán Dr. Goran Bjelakovic vezette nemzetközi kutatócsoport jutott arra a következtetésre, hogy az egészségi állapot javítása érdekében szedett egyes vitaminkészítmények növelhetik a halálozás kockázatát.
A Journal of the American Medical Association (JAMA) című amerikai tudományos folyóiratban megjelt jelent publikáció szerint, a csoport megvizsgálta az A-, C-, E-vitaminnal, béta-karotinnal valamint szelénnel kapcsolatban 2005-ig publikált tanulmányokat. Ezeket az étrend-kiegészítőket antioxidáns hatásukra hivatkozva a szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek megelőzésére is alkalmas szerekként forgalmazzák, sőt a kereskedelemben sokszor az öregedést lassító hatásukat is kiemelik.
A kutatók a vizsgálatba eredetileg beválasztott 815 klinikai tanulmányt szigorú rostálásnak vetették alá a megbízhatóság különböző kritériumai szerint. A legmegbízhatóbbnak ítélt kutatásoknak az eredménye már egybevágónak bizonyult: az A- és E-vitamin, valamint a béta-karotin, az ajánlottnál nagyobb napi dózisban fogyasztva, fokozza a halálozási kockázatot - a kutatók véleménye szerint a C-vitamin és a szelén további vizsgálatot igényelnek.
Egy osztrák gyógyszertári magazinban, a Leben&Freude-ban megjelent cikk is a mértékletesség elvét pártolja.
"Nem szedhetünk be kontrollálatlanul, korlátlan mennyiséget. Túl sokáig propagálták az ellenkezőjét. Például a C-vitamin, bár rendbe hozza az immunrendszerünket, de napi 1 gramm már hasmenést és fejfájást okozhat. A napi szükséglet ugyanis mindössze 75 milligramm." - nyilatkozta az említett cikkben Dr. Gerd Glaeske osztrák gyógyszerkutató.
Jóból is megárt...
A cikk a C-vitamin kapcsán egy amerikai kutatást említ, melynek során önkéntes vizsgálati alanyokon bebizonyították, hogy napi 500 milligramm C-vitamin befolyásolhatja, felerősítheti az öröklött tulajdonságokat - így a betegségekre való hajlamot is, növelve akár a rák kialakulásának esélyét is.
Az A- és D-vitamin a szemnek, bőrnek, csontoknak tesz jót, ám könnyen felhalmozódhatnak szervezetünkben, hiszen a fel nem használt mennyiség ezekből a vitaminokból elraktározódik. Az A-vitamin túladagolása ( tehát egy egészséges felnőttnek a napi ajánlott 800-1000 mikrogrammnál több) fejfájást, bőrhámlást, a csontok elváltozását, vesebántalmakat, ízületi fájdalmakat okozhat. Nagy mennyiségben tartalmaz A-vitamint a máj, a répa és a különböző sárga gyümölcsök, ezért a kismamák figyeljen oda, hogy ezekből csak nmértékkel fogyasszanak Már napi 10 milligramm elváltozásokat okozhat a magzat fejlődése során.
A D-vitamin pedig napi 50 mikrogrammnyi mennyiség felett akár szívritmus-zavarokhoz és vesekőhöz vezethet.
A B-vitamin túladagolása a fentiekhez képest elenyésző következményekkel járhat: nagyobb mennyiség fogyasztása esetén megváltozik a test kipárolgása. Mivel ezt a fajta testszagot a szúnyogok és a kullancsok nem állhatják, kullancsveszélyes területeken tett kirándulásokkor kifejezetten javallott B-vitamin tabletták, kapszulák szedése. Egy kevésbé kellemes mellékhatás: az anyagcsere-folyamatokat irritálja, fokozza az étvágyat, így előbb-utóbb hízni kezdhetünk tőle.
Amikor szükséges a plusz Forrás: [origo] Egészség |
Ásványi anyagok
Az ásványi anyagok a megfelelő mennyiségben karbantarják az izmokat, az idegrostokat, illetve az egyes belső szerveket.
Ha túl sok vas - vagyis, ha napi 20 milligrammnál többet jut egy egészséges felnőtt szervezetbe - halmozódik fel, csökken a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség, szaporodnak a kórokozó baktériumok, csökken a réz és a cink hasznosulása. Egyes feltételezések szerint megnő a tumoros megbetegedések kockázata is.
A túlméretezett magnézium adag ( napi 8-10 milligramm/testsúlykilogrammnál több) pedig a központi idegrendszer zavaraihoz vezethet.
A túl sok folsav - ebből felnőttkorban 200 mikrogramm a napi szükséglet, a terhesség idején pedig 400-800 mikrogramm -, amely természetes állapotában a sörélesztőkben, mogyorófélékben, zöldsalátákban, májban található, megakadályozza a cink felvételét. Ez az egyetlen negatív hatása. Felhalmozódni nem tud, mert teljesen elégetjük. Pedig fontos feladata van szervezetünkben: az öröklődéssel kapcsolatos információkat szállítja sejtről sejtre, segít a növekedésben és a fejlődésben.
Hatás-ellenhatás |