Az alábbi tippek mindegyikét jó eséllyel már mindenki kipróbálta az óvodában vagy az általános iskolában, technikaórán, tehát egyrészt túlzottan bonyolult dolgokra nem kell számítani; másrészt ez azt is lehetővé teszi, hogy a család négy évnél idősebb tagjai is beszálljanak az elkészítésükbe. De nem kenyerünk az ámítás: bár valóban egyszerűen kivitelezhető ajándéktárgyakról van szó, ha nincs kézműves-rutinunk, mielőtt belevágnánk, némi türelemmel nem árt felvértezni magunkat.
Papírmasé - könnyű és formálható
A papírmasé - ami a képrázatos velencei karneváli maszkok alapanyaga is - úgy készül, hogy egyszerű újságpapírt csíkokra szaggatunk (lehetőleg egyenlő nagyságúakra), és a cetliket tapétaragasztóba áztatjuk, akár egész éjszakára. Másnap a kívánt formára (tál, pohár, bögre, lufi ) rétegezzük, és minden réteget bekenünk tapétaragasztóval. Addig rétegelünk, amíg az anyag el nem éri a kívánt vastagságot; utána kiszárítjuk: az vastagságtól függően 1-2 napig is eltarthat, amíg megkeményedik. Akkor levesszük a formáról, sniccerrel eldolgozzuk a szélét, temperával vagy akrillfestékkel lefestjük, végül lelakkozzuk. Könnyű, viszonylag ellenálló anyag lesz belőle.
Lámpabura: A gömblufi alapra felvitt és megszárított papírmasét alul és felül kivágjuk. A felső részbe drótot fűzünk, ennél fogva akasztjuk fel a lámpást.
Só-liszt gyurma - agyag helyett
Só-liszt gyurma sokoldalú anyag, és egyszerűbb beszerezni, kezelni - és a művelet után takarítani - mint az agyagot, de ugyanúgy készíthetünk belőle dísztárgyakat és használati tárgyakat is, például gyertyatartót, képkeretet, hamutartót, asztali tolltartót. Ha kiégetjük folyadéktartóvá válik, s akkor szélesedhet a skála vázával, bögrékkel, csuprokkal.
Recept: mindenki másra esküszik, de itt van egy a kipróbált receptek közül: 20dkg asztali só, 20 dkg finom liszt , 2 ek étolaj, és 125 ml viz; temperával színezhető. Összekeverjük, kicsit állni hagyjuk, és utána, mintha gyurmával vagy agyaggal dolgoznánk, gyúrjuk, formáljuk ízlés szerint.
Ha kész a mű, érdemes kisütni, hogy később ne büdösödjön meg (a radiátoros szárítás sokáig tarthat, és közel sem biztos, hogy tökéletes eredményt hoz - belül nyers maradhat a kerámia): sütőpapírral bélelt tepsiben, fél órát takarékon, nyitott sütő ajtónál, majd fél órát szintén takarékon, zárt sütőajtónál, aztán fél óránként emelve a sütési időt, kb. 2 és 2 és fél órát süssük - mérettől függően. Ha kihűlt, csónaklakkal érdemes lekenni, mert így erőteljesebb és szebb fényt kapnak a kerámiák, nem málladozik a szélük, víztartóvá válnak, és port is le lehet törölni róla.
Ha maradandót és praktikusat alkotnánk: |
Falevelek, termések - az ingyen dekoranyag
Ha költséghatékony és egyedi ajándékot szeretnénk, jó, ha egy-két összetevőjéhez ingyen jutunk hozzá. Szerencsére ez nem lehetetlen, ha kalkulálunk azokkal az apróságokkal is, amiket a Természetanya ilyentájt szór a lábunk elé: az első hóig az ezerszínű és formájú falevelek és termések ingyen kínálják magukat az utcákon, a parkokban a városszéli erdőkben. A kiruccanás alkalmával összegyűjtött növényrészeket, miután hazaszállítottuk préseljük le - ehhez is volt szerencsénk óvodában - vagy szárítsuk ki, és pár nap elteltével kiváló dekoranyag válik belőlük.
Felhasználhatjuk például így: veszünk egy olcsó, akár rettenet külsejű határidőnaplót, bekötjük valamilyen szép, egyszínű papírral, aztán az elejére elhelyezünk pár préselt falevelet - absztrakt vagy figuráis módon, az apróbbakkal sormintázva, a nagyobbakat akár önmagukban is elhelyezve - ízlés szerint, majd az egészet újra bevonjuk öntapadós, átlátszó fóliával. Nagyon kell vigyázni, hogy a fóliát pontos méretűre szabjuk, és hogy ne kerüljön alá légbuborék, ezért centiről-centire, konyharuhával simítva kell ragasztgatni.
Vagy így: olcsó képkeretbe - ami, ha nyers lakkozatlan fából van, azt is kidekorálhatjuk, befesthetjük, lelakkozhatjuk - különböző méretű és színű falevelekből, félbevágott vagy felszeletelt termésekből installációt gyártunk.
Fényes és illatos - gyertyák s. k.
Ha az igen széles bolti paletta sem elég győzött meg bennünket, itt az ideje, hogy saját gyertyát öntsünk.
Recept: Gyertya vagy viasz felolvaszt (kanócot tényleg jobb készen venni), lehet tenni bele sztearint (gyógyszertárban kapható), így lassabban ég le.
Előtte már jégkockának való vízet tegyetek a mélyhűtőbe. Aztán jégkocka elő, konyharuhába tekerve, kissé megklopfolni, formába bele (nekünk az IKEA-s műanyag pohár jött be eddig a legjobban), kanócot dettó, rá a forró viaszt. Ahogy a viasz dermed, a jég megolvad, eredmény lyukacsos gyertya. Nagyon jól néz ki. Arra vigyázzatok, hogy nehogy túl apróra törjétek a jeget, mert akkor a viaszban hatalmas lyukak lesznek, és alaktalan lesz a gyertya.
Háziszappan - mint nagyanyáink idején
Szappant önteni nagyon egyszerű. Kézműves boltokban lehet kapni szappantömböt - vagy egyszerűen összegyűjtjük a maradék szappanokat, ám ez esetben érdemes kicsire összetörni, és egy kevés vizet hozzáönteni -, és mikróban vagy forró víz felett felolvasztjuk. A kézműves boltokban vehetünk kiöntőformákat, de a gyerekek homokozó formái is tökéletesek. Színezékkel színezhetjük, illóolajjal illatosíthatjuk is.
Üvegfestés - Tiffany-lámpa házilag
Kezdőknek talán az a legegyszerűbb, ha az adott felületet teljesen bekenik az üvegfestékkel, egy vastag ecsettel, egyenletesen (vigyázat, könnyen foltosodik), majd ha megszáradt - fontos, különben feljön a festék - ún. kontúrfestékkel szép kis mintákat festeni rá.
A lámpa: a svéd lakberendezési áruházban kapható, teljesen egyszerű, fehér tejüvegből készült, téglatest alakú asztali lámpa kiválóan alkalmas a festésre, ráadásul egyedi és praktikus ajándék készíthető belőle. A kiégetéssel vigyázzunk: hő hatására az üveg megrepedhet! Használjunk olyan festéket, ami nem igényli ezt.