A megvásárolt élelmiszerek tíz százalékát szemétbe dobjuk

Az egyik legnagyobb háztartási gépeket gyártó cég felmérése szerint az évente kidobott hűtőhulladék mennyiségével majdnem 49 Empire State Buildinget lehetne megtölteni. A nemrég végzett online kutatás szerint az európaiak szemetének 10 százalékát a hűtőből kidobott lejárt élelmiszerek teszik ki.

A felmérés - melyet hat európai országban végeztek el - azt mutatta, hogy a háztartások 63 százalékában hetente átlagosan 7,5 liter hulladék származik a hűtőkből. Ennek legfontosabb okai, hogy többet vásárolunk, mint amennyire valójában szükségünk van, nem takarítjuk rendszeresen a készüléket, és nem megfelelően rendszerezzük az élelmiszereket.

A kutatók több mint 3000 egyszemélyes és családos háztartást céloztak meg Nagy-Britanniában, Lengyelországban, Svédországban, Németországban, Franciaországban és Olaszországban. A felmérésből kiderült, hogy évente átlagosan 941 000 köbméter, azaz évente 49 millió köbméter hulladék gyűlik össze hűtőink tartalmából. Ez kb. az Empire State Building űrtartalmának 49-szerese, vagy az egyiptomi gizai piramishoz használt kövek űrtartalmának 18-szorosa. Szinte az összes esetben a hulladék lejárt élelmiszerekből és csomagolóanyagokból áll.

Kirívó esetként említhetjük Nagy-Britanniát, ahol egy háztartás átlagosan 10,3 liter élelmiszerhulladékot dob ki hetente. Ehhez képest egy lengyel család 7,6 litert, egy francia család 7,4 litert, egy svéd család pedig 6,8 litert dob a szemétbe. Olaszországban csupán 6,3 liter hűtőhulladék termelődik hetente.

Az európai háztartások átlagosan 75 liter szemetet termelnek hetente. A britek hulladékában található meg legnagyobb arányban a hűtőből származó szemét, több mint 21 százalék ez az arány.

Ennek okait főleg az ételek tárolásában és vásárlásában találjuk. A kutatás szerint az esetek túlnyomó részében gyakran vásárolunk olyan élelmiszereket, melyből még van otthon, csak nem emlékszünk rá. Ráadásul az időhiány miatt gyakran szinte csak bedobáljuk a hűtőbe a vásárolt termékeket mindenféle rendszerezés nélkül, így nem csoda, ha elfelejtjük, hogy mi található a készülékünkben.

Már léteznek olyan hűtőszekrények, melyeknek felszereltsége a fenti problémára próbál megoldást kínálni. Létezik olyan intelligens hűtőszekrény is már, mely regisztrálja hűtőterének tartalmát, és naplót vezet arról, hogy mi fogyott ki, vagy minek járt le a szavatossága.

Addig is, míg nem tudunk intelligens hűtőt beszerezni, néhány hasznos tanács:

- Figyeljünk arra, hogy mit veszünk. Gyakran túl sok tojást és vajat/margarint tartunk a hűtőnkben, nehogy elfogyjon. Vásárlás előtt nézzük meg, mi van a hűtőben, ezzel időt és pénzt takaríthatunk meg, és még a környezetet is megóvjuk.

- A nagyobb csomagokat hátra, a kisebbeket előre pakoljuk. Ily módon egyszerűbb elővenni az ételt, és jobban át is látható a készülék tartalma.

- Olyan készüléket vegyünk, melynek átlátszó a zöldségfiókja és polcai. Így sokkal könnyebben ellenőrizhetjük, hogy zöldségeink, gyümölcseink milyen állapotban vannak. Az átlátszó polcoknak köszönhetően jobban tudjuk, mi van a feljebb, illetve a lejjebb található rekeszekben.

- Takarítsuk ki hűtőnket legalább havonta egyszer. Ez nem csak higiénikus, de ily módon gyors leltárt készíthetünk ételkészletünkről. Használjuk fel előbb azokat az élelmiszereket, melyeknek közeleg a lejárati dátuma.

- Amennyire csak lehet, külön műanyag dobozban vagy zacskóban tároljuk az ételeket. A szalámit és sonkát speciális dobozban tarthatjuk, a vajat pedig erre a célra kialakított tárolóban.

- Új hűtő vásárlása esetén válasszunk olyat, melynek belső tere igényünk szerint alakítható. A legmodernebb hűtőkben már találunk gyorstároló rekeszt, több részre osztható zöldségtároló rekeszt és speciális palacktárolót.