Majoránna és szurokfű

Vágólapra másolva!

A majoránna (origanum majoranna) és a szurokfű vagy oreganó (origanum vulgare) az ajakosok családjába tartozik.
Ezeket a fűszernövényeket már a görögök is nagyon kedvelték, annyira, hogy a hegyek örömének, Oros ganos-nak hívták. A görögök szívesen használták a majoránnaolajat fürdés utáni ápolószernek a hajukra és a homlokukra. Egyiptomban a szurokfüvet gyógyszerként alkalmazták. Európába a majoránna a középkorban jutott el, és hamarosan nagy népszerűségre tett szert; virágcsokorba kötötték, illatos zacskókba, párnákba (potpourri) és kézmosóvízbe rakták, levelével tölgyfa bútorokat dörzsöltek be, hogy illatosak és fényesek legyenek. Azt tartották, ha a tejeskancsók mellé teszik a majoránnaágat, akkor az nem fog megsavanyodni. A majoránnát azoknak is ajánlják, "akik túl sokat bánkódnak".

A majoránna levelei halványzöldek, édeskés, fűszeres ízűek. A szárított majoránna is jól megőrzi ízét.
A szurokfű hajtásai kissé szétterülőek, levele borsízű, virága fehér vagy halvány rózsaszín. A levelek egy erősen antiszeptikus (gyulladáscsökkentő) hatású anyagot, thymolt tartalmaznak.
Ha ezeket a növényeket tápanyagban gazdagabb földben neveljük, illatuk is erősebb lesz. A növény évelő, tőosztással lehet szaporítani. Majoránnaféléket a lakásban, cserépben is lehet nevelni. Ősz végén vágjuk vissza egyharmadra a szárakat. Szárításra a virágzás előtt szedett levelek az alkalmasak.

A majoránna virágzatának forrázata kitűnő megfázás és meghűlés elleni tea. A majoránnaolaj vagy -főzet fürdővízhez adva relaxáló hatású.
A szurokfű forrázata jó köhögésre, idegesség okozta fejfájásra, és nyugtató hatású is egyben.
Az oregano valamivel erősebb ízű a majoránnánál; a jó oregánóból valóban csak egy csipet kell. Mindkettő szárított formában is jól megőrzi a sajátos aromáját. Az ételekhez úgy adjuk, hogy morzsoljuk szét ujjaink között, mert így az ízanyagok jobban érvényesülnek.
A majoránna jól megy pástétomokhoz, halhoz, vadhoz, csirkéhez, sűrű levesekhez. A paradicsom, a burgonya, a tökfélék és a bors ízét kiemeli. Az oregano az olaszos ételek, pizzák, omlettek és sajtos ételek elmaradhatatlan ízesítője.
Az oregano és majoránna jól párosítható fokhagymával és chilivel is.
A friss majoránnaleveleket használjuk apróra vágva salátákhoz, halételekhez és vajas mártásokhoz. A növények szárát a parázsra téve a nyárson sülteknek kellemes majoránnás ízt adnak.

Az oregano süteménybe is finom

Hozzávalók: a tésztához: 23 dkg finomliszt, 11 dkg vaj, egy csipet só.
A töltelékhez: 23 dkg krémsajt, 20 dkg paradicsompüré, 11 dkg vékonyra szeletelt trappista sajt, 1 felszeletelt zöldpaprika, 5 dkg reszelt parmezán sajt, 1 kisebb fej vöröshagyma felszetelve, 2 + 1 tojás, 2 evőkanál petrezselyem, 2 evőkanál aprított oreganó, 5 dlkg kimagozott, aprított olajbogyó, 1 evőkanál olivaolaj, 1 gerezd zúzott fokhagyma, feketebors.

A lisztet a sóval keverjük el, gyúrjuk össze a vajjal, majd annyi vizet adjunk hozzá, hogy rugalmas tésztát kapjunk. A tésztát osszuk kétfelé, az egyik felét nyújtsuk ki és béleljünk ki vele egy kivajazott tepsit. A sütőt melegítsük elő 200 °C-ra.
A töltelékhez keverjük össze a krémsajtot, a parmezánt, a 2 felvert tojást, a vöröshagymát, a petrezselymet és a feketeborsot.
Az olajat forrósítsuk fel egy serpenyőben, majd pirítsuk benne a fokhagymát és az oreganót, majd keverjük hozzá a paradicsompürét és az olívát.
A sajtkrém felét kenjük a kinyújtott tésztára, azt fedjük be trappistaszeletekkel, majd arra kenjünk a paradicsomos krémből és fedjük be a zöldpaprikával. A rétegzést ismételjük meg.
A tészta másik felét nyújtsuk ki, és fedjük le vele a tölteléket. A széleit nyomkodjuk le. A tészta tetejét kenjük be a felvert tojással, és villával jól szurkáljuk meg a tetejét. Kb. 30-40 percig kell sütni egyenletes melegben.

***

Készítsünk majoránnás bútorviaszt

Szükséges (háztartási boltban, patikában és natura boltokban próbálkozhatunk a beszerzéssel): 11 dkg bútorviasz, 570 ml terpentin, 350 ml tömény majoránnaforrázat, 15 g olívaolaj, reszelt szappan, tetszés szerint majoránna illóolaj.
A méhviaszt rezseljük bele a terpentinbe, és hagyjuk hogy feloldódjon benne (ez néhány napba bele fog telni. Meggyorsíthatjuk a folyamatot, ha addig melegítjük a két anyagot együtt - nem nyílt láng felett! -, amíg a viasz fel nem oldódik. Mivel a terpentin könnyen meggyulladhat, ezért a legjobb az, ha vízgőz fölött melegítjük).
A majoránnaforrázatot külön edényben melegítsük forrásig, majd adjuk hozzá a szappanreszeléket, és keverjük el, hogy feloldódjon benne.
A két keveréket hűtsük ki és keverjük össze, addig kevergessük, amíg olyan sűrű nem lesz, mint a tejföl. Tegyünk hozzá illóolajat, és öntsük jól záródó üvegbe.
Majoránna helyett használhatunk citromfű-, jázmin- vagy rozmaringlevelet, vagy akár levendulavirágot is