Saláta - télen is

A saláta a hagyományos felfogás szerint igazi nyári étel: könnyű és hűsítő, amit gyorsan össze lehet állítani, még a legnagyobb melegben is. Télen azonban még inkább szükségünk lehet a zöldségekben és gyümölcsökben található vitaminokra - sőt, a "nagy evészetek" után még az alakunknak is jót tehet a könnyebb, salátás étrend.

Salátástálba-valók

Télen, az általános felfogás szerint - és ez talán a legjobb kifogás arra, miért eszünk nehezebb, zsírosabb ételeket -, sokkal kevesebb friss zöldséghez és gyümölcshöz juthatunk hozzá, mint a melegebb időszakokban. Ugyanakkor sok alapanyagot csak úgy ismerünk, mint "kiegészítőt" valami más mellé, esetleg levesízesítőt vagy főzeléket.

A legtöbb téli zöldséget nyersen vagy párolt formában is megehetjük: a káposztából, karalábéból, sárgarépából, zellerből vagy éppen hagymából ízletes fogásokat készíthetünk, anélkül, hogy háttérbe szorítanánk őket a tésztafélék vagy a hús miatt.

A gyümölcsöket is érdemes időnként új szemmel nézni: nemcsak a banán vagy a narancs elérhető télen - a körte, az alma, és a különböző egzotikus finomságok (mint a mangó, a papaya, az avokádó vagy éppen az ananász) ma már mindenki számára elérhetőek. Ezekkel is dúsíthatjuk a salátáinkat: nemcsak érdekes ízkombinációkat hozhatunk létre, de a megfelelő vitaminokkal is bőségesen elláthatjuk a testünket.

Kerüljük el azonban a primőr termékeket - elsősorban a paradicsomot -, még akkor is, ha ezek nélkül el sem tudunk képzelni egy salátát. Ezekben ugyanis jóval kevesebb a tápanyag, mint "idénybeli" társaikban, ráadásul az ízük sem az igazi - sőt, legtöbbször az áruk is igen borsos. A salátákat inkább dobjuk fel fagyasztott és kiolvasztott (esetleg megpárolt) zöldségekkel, gyümölcsökkel; a nyáron eltett savanyúságoknak, befőtteknek is jó hasznát vehetjük.

Miért érdemes salátázni?

- mert könnyen és gyorsan elkészíthető: a legtöbb téli saláta húsz perc alatt az asztalra kerülhet, nem kell hosszadalmas főzőcskézéssel foglalatoskodni.

- mert a szervezetünknek télen több vitaminra van szüksége: a hideg időben sokkal könnyebben fázunk meg, a fertőző betegségek is gyakrabban megbetegítenek, ezért az immunrendszerünknek extra támogatásra van szüksége. Ezt a legkönnyebben és leghatékonyabban különböző zöldségekből és gyümölcsökből biztosíthatjuk a számára.

- a saláták anélkül biztosítják a szervezet energiaszükségletét, hogy "üres" kalóriákat kellene elfogyasztanunk; így könnyebben szabadulhatunk meg az ünnepek során felszedett plusz kilóktól, illetve önsanyargatás nélkül őrizhetjük meg az alakunkat.

Tartalmasabbá tétel - csírák, hüvelyesek

Pusztán zöldséget ebédelni vagy vacsorázni, különösen a zimankóban, elég kiábrándító lehet; az ember ilyenkor ugyanis (az ősi biológiai késztetéseknek engedve) kalóriadúsabb, táplálóbb fogásokra vágyik.

A salátákat tartalmasabbá tehetjük, ha valamilyen főtt vagy konzerv hüvelyest (babot, lencsét, csicseriborsót) keverünk bele - így bátrabban is fűszerezhetünk, és pikánsabbá tehetjük az ételeket. A babfélék ugyanakkor jó fehérjeforrások is: a segítségükkel "kiválthatjuk" a húst, sajtot vagy felvágottat, az étrendünk pedig változatosabbá válik általuk.

A csírák rengeteg értékes tápanyagot, vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket és enzimeket tartalmaznak, ráadásul nincs velük túl sok macera: elég, ha a megmosott csírát rászórjuk a kész salátára. A csíráztatott magokat (lucerna, búza, brokkoli, retek stb.) "készen" is megvásárolhatjuk, de akár magunk is megtermelhetjük őket.

A rizs, a tészta vagy éppen a kuszkusz és a bulgur szintén nagyszerű lehet a saláták dúsítására - akár a maradékokat is felhasználhatjuk, még több időt spórolhatunk meg.