A krónikások egy része szerint a növény eredetileg Észak-Kínából származik, ahol már évezredek óta termesztik, és Marco Polo hozta be Európába, ahol aztán gyorsan népszerű lett, ma már kontinensünk minden országában ismerik, kedvelik. Ezt az elméletet támasztja alá, hogy az első, retket említő recept kínai nyelvű.
Hérodotosz, a görög történetíró szerint viszont a piramisokat építő egyiptomi rabszolgák ettek először retket - sőt, az ókori görögök is ismerték a zöldséget: ők egyenesen Apolló isten eledelének tartották, és a súlyának megfelelő arany értékével mérték.
A középkorban vágyfokozóként ajánlották az orvosok, akik a retket a férfias és harcias Mars növényének tartották.
Az ógermán mitológia is megemlékezik a retekről: a pogány időkben a germán törzsek a hirtelen haragú, ugyanakkor nagyon termékeny Thor isten szent növényének tulajdonították.
Gyógyító és szépítő
Valójában persze az sem biztos, hogy ezek a leírások ugyanarra a növényre vonatkoznak. A reteknek ugyanis több fajtája is közismert: tudjuk, hogy van fekete, jégcsap-, hónapos és nyári retek. Ami viszont mindegyiket gyógynövénnyé avatja, az magas C-vitamin-tartalma: 100 grammban 20-50 mg van). Ennek köszönhetően erősíti az ellenálló képességet, valamint a bőr, a csontozat, a fogak és a fogíny egészségében is szerepet játszik. Ezenkívül tartalmaz A- és B-vitamint, káliumot, foszfort és sok más nyomelemet is.
Az ásványiagyag-összetétele miatt - mivel káliumban gazdag és nátriumban szegény - a keringési betegségek megelőzésében is komoly szerepet játszhat. A magas vérnyomás egyik oka ugyanis, hogy megváltozik ennek a két anyagnak az aránya, ám a retek káliumtartalma biztosítja a megfelelő arány helyreállását - feltéve, ha nem sózzuk meg túlzottan.
Mustárolaj-glikozidjai antibakteriális és gombaölő hatásúak, úgyhogy segítségével megelőzhetőek a cseppfertőzések és a megfázás. Bajorföldön, ahol Európában a legtöbbet termesztik belőle, a sörivók egyik leghasznosabb növénye: mivel a retek serkenti a májfunkciókat, ezáltal támogatja a máj méregtelenítő munkáját - de legfőképp az epekiválasztást -, így segít, ha valaki túl szorgalmasan gurítja le a söröskorsók tartalmát.
Állítólag a szeplő ellen is hatásos, ha a vékony retekszeletekkel borítjuk be a kritikus részeket, vagy a sózott retek nedvével kezeljük.
Beépíthető a fogyókúrákba is mivel magas a rost- és alacsony az energiatartalma, (100 grammban csak 15 kcal található), de mivel remek étvágygerjesztő, bánjunk vele óvatoan.
A retket a népi gyógyítók cukorbetegség házilagos kezelésére, és a potenciazavarokra is ajánlják, bár ezt eddig nem sikerült tudományos módszerekkel is alátámasztani.
Retek-betegségek Mitől lesz csípős a retek? Mert a fejlődése lelassult, és ezért vagy más ok miatt nem kerül idejében kivételre, úgymond megöregedett. |
A kicsi piros hónapos
Ha valaki mostanság retket keres a piacon, valószínűleg a hónapos retket választja majd, amely akár már februárban, márciusban feltűnhet a standokon, bár igazi szezonja áprilisban kezdődik. Gumója változatos alakú és színű lehet; vannak gömb, szív, tojás és henger alakú, piros, fehér és lila héjú hónaposretek-fajták.
A gumó húsa fehér, esetleg kissé pirosas. A növény levelei többnyire serteszőrösek, de akadnak csupasz levelűek is; ezeknek a lombját is szokták fogyasztani.
A hónapos retek azon kevés zöldségféle közé tartozik, amelyet kizárólag nyersen fogyasztunk. Nemcsak hideg ételek kísérőjeként fogyaszthatjuk, hanem saláták készítéséhez is felhasználhatjuk. Hidegtálak és ételek díszítésére kiválóan alkalmas. A valamivel nagyobb gumójú piros nyári retek hosszabb ideig friss marad, jobban tárolható.
Vásárlásnál figyeljünk oda, hogy a retek kemény és fényes legyen. Hosszabb ideig friss marad, ha nem vágjuk le a leveleit. Nedves konyharuhába tekerve, hűtőszekrényben 4-5 napig tárolhatjuk. Ha eviszont egy kicsit megfonnyad, tegyük a leveleivel lefelé hideg vízbe, visszanyeri a frissességét.