A láthatási jog gyakorlása

A különélő szülőnek nem csak joga de kötelessége is egyben, hogy a gyermekével fennálló kapcsolatát ápolja, a gyermekével rendszeresen érintkezzen, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje. Ennek konkrét szabályait a szülők vitája esetén a bíróság, vagy a gyámhatóság határozza meg. Kevésbé ismert, hogy önálló kapcsolattartási jog illeti meg a nagyszülőket és a nagykorú testvért, bizonyos esetekben pedig a szülő testvérét és házastársát is.  

A gyámhatósági eljárásról szóló 1997-es kormányrendelet a jogosultak körét bővítette és önálló kapcsolattartási jogot biztosított a nagyszülőnek, a nagykorú testvérnek, továbbá - ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja - a szülő testvérének, valamint szülő házastársának is.

A jogszabályhoz fűzött magyarázat szerint szoros érzelmi és erkölcsi kötelék állhat fenn a nagyszülő és az unoka között is. A szülők házasságának felbomlása, vagy különválása olyan következménnyel is járhat, hogy a különélő szülő mellett a nagyszülő is kénytelen kapcsolattartási jogát érvényesíteni annak érdekében, hogy unokájával való érzelmi kötődése fennmaradjon. A gyermeknek is érdeke, hogy a család felbomlásának érzelmi terhe ne fokozódjék azzal, hogy nagyszülője szeretetét is nélkülöznie kelljen.

Ritkábban fordul elő, hogy a nagyszülő kapcsolattartási jogát a bíróság vagy gyámhatóság előtt érvényesíti, a gyakorlatban ugyanis a nagyszülők a különélő szülő "jogán", azaz a különélő szülőnek biztosított kereteken belül tartják az unokájukkal a kapcsolatot. (Pl. az apa a számára biztosított hétvégéken, nyári szünidőben elviszi a nagyszülőkhöz a gyermeket.)

Indokolt esetben - ha az a gyermek érdekében áll és különösen, ha azt maga is kéri - a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló (pl. intézetben vagy nevelőszülőknél nevelt) gyermek gyámja biztosíthatja, hogy a gyermek személyes kapcsolatait a fentieken túl is ápolhassa. A gyám és a gyermek közötti vita esetén a gyámhivatal dönt.

A gyámhivatal ezen túlmenően - ugyancsak indokolt esetben - előmozdítja a szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban lévő szülő gyermekével való kapcsolattartását, ha ez a gyermeket nem veszélyezteti. Ennek érdekében a gyámhivatal a szülő kérelmére, illetve a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére - a jegyző véleményének figyelembevételével - a gyermekkel kapcsolatos információkat adhat.