A nevünk és a házasságunk összefüggései

Ha azon a gondolatösvényen indulunk el, hogy a nevünkben hordjuk a sorsunkat, a nevünk megmutatja a feladatunkat, akkor a házasságkötés utáni névviselésünk megmutatja, milyen módon éljük meg házasságunkat, milyen feladatokat kell megvalósítani, vagy megélni a házasságban.

A névválasztásnak a házasságkötésnél nagy jelentősége van. Hiszen amíg a kérdőíven az ara meg nem jelöli az új nevet, amelyet a házasságkötés után viselni kíván, a magyar jogszabályok szerint a házasság nem megköthető. Ha lefordítjuk azt a törvényt, mely szerint a házasság az új név választásáig nem megköthető, akkor asztrológiai szempontból azt kell, hogy mondjuk: amíg nem jelöltük meg az utat, melyen keresztül a házasság kötelékébe (egységbe) szeretnénk élni, addig nem lehetnek a felek egyek.

A ma életben lévő törvények szerint a nő hat névviselési forma közül választhat - ezeken a névviselési formákon keresztül szeretném bemutatni, hogy mit is jelent egy nőnek a házasság, a párkapcsolat.

Hogy példával is illusztráljuk a lehetséges neveket, tegyük fel, hogy Báró Anna és Váradi Gábor házasságot kötnek.

A nő kizárólag a leánykori teljes nevét viseli a házasságkötés után: azaz marad Báró Anna

Ez a névválasztás régen az orvosoknál, jogászoknál volt fontos, burkoltan bár tudattalanul jelezve környezetének, hogy számára a hivatás, a karrier, a munka nagyon fontos, és továbbra is egyéni utat akar járni. Ez a névviselési forma régen és most is kifejezi azt a tényt, hogy a státusz, amelyet megteremtett, vagy elért, büszkeséggel tölti el. Azok a nők, akik így viselik a nevüket, gyakran élhetik meg párkapcsolataikban, hogy a munkában, vagy hivatásukban betöltött vezető szerepet nem tudják letenni, és a kapcsolatban is irányítani akarnak. Azonban ez nem mindig van így, mert előfordul, hogy a család és a hivatás az életükben harmonikus összeegyeztetése okoz problémát. Mindkét helyen szeretnének eleget tenni a kötelességüknek, de bármit nyújtanak egyik, vagy másik téren, mindig úgy érzik, a másik tér háttérbe szorul. Azoknak a nőknek, akik így viselik a nevüket, nagyon fontos, hogy kifejezhessék egyéniségüket, megmutassák mire is képesek az életben. Ellenkező esetben egy lázadó emberré válhatnak, akik azt biztosan nem tudják, hogy mit akarnak, csak azt, hogy mit nem.

A férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással: Váradi Gáborné

Ez a forma szinte kihalóban van, egyre kevesebben használják, pedig ez a névviselési forma az, amely azt mutatja, hogy a nő képes felvállalni az egységet. Ha a névviselés szimbolikus jelentését nézzük, akkor azt jelenti, hogy a nő teljes mértékben képes elfogadni a férfi irányítását, mert anyagilag vagy érzelmileg tudott rá hatni a férj.

Nagyon gyakran felmerül utólag ezt a névformát használó nők életében, hogy úgy érzik, mindenben alá voltak rendelve a férfinak. Gyakran merül fel az a probléma is, hogy a házasságkötés számukra menekülést jelentett, mert ezzel szerettek volna a társadalmi, vagy a család elvárásoknak megfelelni. Nem ritka, hogy még a házasság kötés előtt megfoganó gyermek miatt köttetik a házasság.

Akiknek semmi ilyen problémájuk nem volt a házasságuk ideje alatt, az azt mutatja, hogy számukra egy természetes és hozott minta alapján a férfi mindig is a család feje volt, akire felnéztek. Ezért ők teljes mértékben azonosultak a házasság intézményével, elfogadták sorsukat, melyre az ősi kód predesztinálja őket, miszerint a férfinak a teremtés, a nőnek a gondoskodás a feladata.

A férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét: Váradi Anna

Na ez igazán különleges, hiszen úgy próbál a külvilág előtt megjelenni, mint ha nem is lenne elkötelezett. Hiszen bemutatkozáskor nem derül ki, hogy férjezett asszonnyal állunk szemben. Ez a névviselési forma szintén kifejezi a függetlenségre, az egyéniség kifejezésére való törekvést, de itt többről van szó, mint az első esetben. Mivel a világ nem tudja, hogy milyen kötelékben él a nő, ezért a szimbolikus jelentése az lehet, hogy problémája van, vagy lehetett a párkapcsolat felvállalásával. Természetesen nem arra kell gondolni, hogy nem szereti, vagy szerette a férfit, hanem arra, hogy a párkapcsolatban szeretné látni és érezni a pár irányítását és védelmét, azonban fél "gyengének" lenni, fél teljesen odaadni magát a szeretett személynek. Éppen ezért gyakran ez a névviselési forma megmutatja, hogy a nő domináns ebben a házasságban, de csak a világ előtt.