Minden pasi királylányra vágyik

Bárcsak tudnák a nők férfiszemmel látni a világot, férfiaggyal gondolkodni néhány helyzetben! Addig, amíg erre nincs mód, inkább kérdezzünk meg egy pasit, hogy ő hogyan látja helyzetünket.

Kedves Facér Pasi!

Én 26 éves lány vagyok, a pasi 30. Amikor megismerkedtünk 4 évvel ezelőtt, azonnal nagyon szimpatikusak voltunk egymásnak, de akkor én a legjobb barátjának voltam a barátnője. Ez a kapcsolat tönkrement, teljesen más okok miatt. Ahogy a srác megtudta, hogy szabad vagyok, azonnal felhívott, megbeszéltünk egy találkozót, buliztunk egy jót, és bár nagyon nem akartam újra felmelegíteni a régi érzéseimet, az ágyában kötöttem ki. Nagyon jó volt vele.

Utána elkezdtünk járni, néhány hétig olyan volt az egész, mint egy tündérmese, el se hittem, hogy ez velem történik. Majd egyszer kibökte, hogy nagyon szeret velem lenni, jó csajnak tart, felsorolt egy csomó pozitív dolgot, majd azt mondta, hogy neki ez nem megy, nem tud szerelmes lenni belém, és nem akar tönkretenni - szakítsunk. Emellett aggódott, hogy el fog veszíteni. Én próbáltam megnyugtatni, hogy nincs semmi baj, tiszteletben tartottam a döntését, rendben, akkor legyünk barátok.

Ennek ellenére két nap múlva újra összejöttünk (nem én kezdeményeztem), sokat mászkáltunk, programokat csináltunk, egymásnál aludtunk, de konkrétan nem mondtuk ki, hogy együtt vagyunk. Csak jól éreztük magunkat. Ez se tartott tovább pár hétnél, utána eltűnt egy hónapra, az e-mailjeimből csak azokat a részeket válaszolta meg, amik baráti jellegűek voltak, ha találkozni szerettem volna vele vagy valami olyasmit írtam, ami egy kicsit bensőségesebb, ezeket elengedte a füle (szeme) mellett.

Nem zaklattam telefonon, nem avatkoztam az életébe, soha nem tettem neki szemrehányást semmiért, nem akaszkodtam rá. Ő sokszor felhívott, érdekelte mi van velem, sokat leveleztünk, sms-eztünk. Szép csendben vártam egy hónapot, majd felhívtam, hogy én ezt nem bírom így csinálni, kértem, engedjen el, mert megcsalni nem akarom, nekem viszont szükségem van szerelemre, szexre, gyengédségre, és így esélyem sincs arra, hogy találjak magamnak valakit, mert hűségesen ragaszkodom hozzá, viszont úgy érzem, hogy őt már nem érdeklem. Megint aggódott egy kicsit, hogy nem fog látni többet. Mondtam, hogy szó sincs erről, nem haragszom rá, jó barátomnak tartom.

Azt hittem, megpróbáltatásaim itt véget érnek, de persze újra megjelent a színen, és megint kezdődött az egész elölről. Aztán egyszercsak megint nincs sehol, és most épp megint távolságtartó velem, vagyis nem tudom, milyen hangulatban van, mert félek a csalódástól, és nem keresem.

Én nagyon szeretem őt, fontos nekem, és ha lenne esély arra, hogy egy napon majd nem megy el, hanem velem marad, akkor bevállalom ezt a tortúrát (3 hónapja tart), csak kérdés, hogy bekövetkezik-e ez a nap, vagy pedig ábrándokat kergetek, és ennek csak rossz vége lehet.

Mit csinálhatok azon kívül, hogy várok? Nem akarok aljas női eszközöket használni, féltékennyé tenni, zsarolni, hisztizni. Eléggé szomorú vagyok, és hiába teszem túl magam minden elválásunkon, visszajön, és összezavar. És én még örülök is, ha visszajön. :-(

Kedves Beácska!

Az elsőre átjött, hogy a srác időről időre megijed attól, hogy elkötelezi magát és így elveszíti az élete bizonyos szeleteit. Ilyen-olyan formában, de ezen minden pasi átmegy.

És abban is biztos vagyok, hogy a pasi nagyon vonzódik hozzád, ezért próbálkozik nálad újra és újra. Azt hiszem, a probléma gyökerét magad is leírtad, ez volt az: "Majd egyszer kibökte, hogy nagyon szeret velem lenni, jó csajnak tart, felsorolt egy csomó pozitív dolgot, majd azt mondta, hogy neki ez nem megy, nem tud szerelmes lenni belém". Gondolkodtál már azon, hogy miért nem tud beléd szerelmes lenni? Nekem van egy sejtésem: nem keltetted fel benne azt a híres vadászösztönt. Tudod, a pasiknak alkalmat kell teremteni, hogy elcsábíthassanak, hogy férfinak, hódítónak érezhessék magukat, mert ez az ő "ősi küldetésük". És ezt az alkalmat csak úgy tudod megteremteni, ha nem adod oda rögtön magad, ha nem az ő kedvében jársz mindig, ha nem teszel meg mindent azért, hogy együtt lehessetek. Engedd meg neki, hogy ő harcoljon érted, hiszen ő a vadász! :-)

Igaz ugyan, hogy számomra legszimpatikusabb az volt a történetedben, hogy tisztában vagy a saját és fiú gyengeségével, és még ezek mellett is szinte csak az Ő védelmében teszel egy csomó dolgot. Szép és persze őrült gesztus, de itt az ideje egy kicsit rendet rakni a fejedben, és ideje végre magadra is gondolni!!!

Ha ezt az kapcsolatot így folytatod tovább, nagyon megsérülhetsz. Állj a sarkadra, és igenis tudj nemet mondani. Igenis térjen észhez a srác, és értse meg, hogy te nem vagy az ő játékszere, nem lépkedhet ki-be az életedben, amikor csak kedve tartja. Arra kérnélek, ne ugorj vissza rögtön a karjaiba, ha újra közelít feléd. Azt nem mondom, hogy soha, de várd meg azt a pillanatod, amikor úgy érzed, megharcolt érted, és legalább annyit tett ezért a kapcsolatért, amennyit te tettél már őérte.

Ja, és még egy dolgot a női praktikákról. Azt írtad, nem akarsz aljas női praktikákat bevetni: zsarolni, hisztizni, féltékennyé tenni. Az első kettővel csak elüldöznéd magad mellől, az utolsó pedig tényleg nem túl korrekt. Azonban van egy dolog, ami koránt sem nevezhető praktikának, de minden nőt csábítóbbá tesz a férfiak szemében: ez pedig az önbecsülés. Szeresd magad, légy önérzetes, büszke és légy tisztában az értékeiddel. Tekintsd magad úgy, mintha királylány lennél - és a barátod is királylányként fog bánni veled.

Csókollak: a Facér Pasi